2019. augusztus 7., szerda

Üdülőközpont a hegyek között - Beszélgetés Szarvadi Loránd háromszéki üzletemberrel

2019. augusztus 7., 
A Grand Hotel Bálványos s a köréje épült és folyamatosan épülő turisztikai központ akár csodának is tekinthető. Hiszen a világtól elzárva, sőt, megfelelő közlekedési lehetőség hiányában (egy bálványosi út még mindig „kalandot” jelent az autósoknak) Szarvadi Loránd és családja egy évtized alatt a legmagasabb igényeknek megfelelő üdülő-, gyógy-, szórakozó- és konferenciaközpontot hozott létre. A megtett útról, a legfrissebb fejlesztésekről, a további elképzelésekről, de a vállalkozói mentalitás általánosabb kérdéseiről is a négycsillagos központban beszélgettünk a rendkívül aktív üzletemberrel.

Szarvadi Loránd: Ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. A szerző felvétele

Nehezebb, de lehet
– Általános vélekedés, hogy megfelelő országút nélkül nem is érdemes turisztikai, vendéglátóipari beruházásba belefogni. Itt, Bálványoson az egykori tüdőszanatórium, majd szálloda és környezete erre mintha rácáfolna.
– Most az Olt völgyéből még elég jó körülmények között lehet feljönni, de amíg szinte járhatatlan volt, akkor is majdnem telt házzal működtünk, főleg a turistaidényben. Most, hogy Kézdivásárhely felé teljesen járhatatlan lett az út, és lezárták, a foglalások így sem csökkentek. Úgyhogy nehezebb, de lehet út nélkül minőségi és jövedelmező turizmust csinálni. Sőt, folyamatosan fejleszteni, hiszen már most megvan a bővítési tervünk a birtokunkban lévő tizenöt hektáros területre, a mostani száztíz szobához továbbiakat építünk, így a Bálványos Resortot mintegy kétszáz szobás mini üdülőteleppé fejlesztjük. A legnagyobb gondunk jelenleg összeegyeztetni a gyermekes családok és a csendre, kikapcsolódásra vágyó felnőttek pihenését, illetve szakszerű kiszolgálását. A terv megvalósítása azonban sikeres pályázati finanszírozások nélkül nem lehetséges.
– Ez azt jelenti, hogy a turizmusban a speciális igények kielégítése a siker kulcsa?
– Igen, de a fejlesztést már az is indokolja, hogy elértünk egy 75 százalékos átlagos kihasználtságot, ami szezonban kilencven fölé is megy. A wellnessközpont megnyitása előtt még harminc százalék alatt voltunk, most már negyedik éve működik, de a megnyitása után azonnal duplájára ugrott, hiszen ez a szálloda fő attrakciója.
Lehetőség és kihívás
– A szálláshelyek, a fürdési lehetőségek mellé egyéb speciális szolgáltatások is kellenek. E tekintetben a különböző jellegű vendéglők is rendelkezésre állnak.
– Már amikor nekifogtunk a szálloda felújításának, egyértelmű volt, hogy egy négycsillagos szálloda itt, a semmi közepén, csak szálláshelyekkel nem fog csodát művelni, mert az embereknek három-négy napig programokat kell biztosítani. Hogy ez sikerült-e, jól jelzi, hogy a kezdetekben másfél nap volt az átlagos itt tartózkodás, most már elértük a négy éjszakát. Az, hogy ilyen gyönyörű, de elszigetelt természeti környezetben vagyunk, nemcsak egy lehetőség, hanem kihívás is. Ezért kellett a változatos igényeket kielégítő szolgáltatásokat bevezetnünk. Az egyik ilyen a gasztronómia, és ebben is a változatosságot választottuk. Immár megnyitottuk a harmadik vendéglőnket is, van egy nagy, mondhatni általános igényeket kielégítő éttermünk, van egy kicsit újragondolt, székely jelleget képviselő GastroLabunk (aminek immár van egy bukaresti „testvére” is), és van egy fine dining éttermünk (az angol kifejezés szó szerint finom étkezést jelent, a szakmában még keresik a magyar megfelelőjét – a szerk. megj.). A kalandpark, a sportpályák, a konferenciatermek és természetesen a SPA mind azt a célt szolgálják, hogy változatos szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. A siker egyik kulcsa éppen az, hogy ezeket a különböző igényeket össze tudjuk egyeztetni, az egyik ne zavarja a másikat.
– Honnan érkeznek a vendégek?
– Most úgy vagyunk, hogy a vendégek 85 százaléka belföldi, a külföldiek fele pedig Magyarországról érkezik, a többi összesen harminc országból. Mindez úgy, hogy külföldön nem reklámozzuk a szállodát, nagyjából a Booking.com közvetítésével vagy személyes ajánlások révén találnak ránk az érdeklődők.
– Ehhez azonban meglehetősen nagy volumenű befektetésekre volt és van szükség, és megfelelő munkatársakra.
– Igen, már a tízmillió eurót meghaladtuk, közeledünk a tizenegy millióhoz, és a tervek megvalósításához további milliók kellenek. Ehhez kellene valamilyen vissza nem térítendő támogatás is, hiszen azért nem vagyunk épp annyira nyereségesek. De nem panaszkodom, hiszen a kisebb fejlesztéseket, javításokat már a nyereségből tudjuk megvalósítani. Ugyanakkor jól képzett, megbízható munkatársaink is vannak, itt, Bálványoson 150 alkalmazott dolgozik, még közel negyven más helyszíneken.
Székely konyha és európai bor
– Apropó, más helyszínek. Egy fővárosi „kiruccanásról” is szólnak a hírek, hiszen nemrég különleges éttermet nyitott Bukarest központjában. Honnan származik az ötlet, mi a jellegzetessége?
– Kezdjük talán onnan, hogy ezelőtt négy évvel belefogtam a borimportba, most már Európából vagy negyven pincészettől hozunk be jó minőségű borokat, mintegy nyolcszáz félét. Saját éttermeinkben, de más vendéglőkben, na meg a webáruházunkban is forgalmazzuk. Bukarest jó helyszín arra, hogy bemutassuk ezeket a termékeket, borkóstolókat, találkozókat szervezzünk. Így jutottunk el egy gastro-borbár megnyitásának a gondolatához, persze egy teljesen felszerelt, modern, nyitott látványkonyhával, leginkább székelyföldi alapanyagokkal és különlegességekkel. Éppen a héten reggeli menüt is bevezettünk a száz férőhelyes, Victoria téri étteremben. Így lettünk Románia legnagyobb választékkal rendelkező, több mint nyolcszázféle bort kínáló vendéglője, amiből hetvenet pohárban is meg lehet kóstolni. A szaksajtó azt írta, hogy megváltoztattuk a borbár fogalmát Bukarestben, ami kissé túlzás, de azért lehet igaz, mert egyrészt egy megfelelő konyhát társítottunk hozzá, másrészt rendkívül transzparens, hiszen a berendezés maga a változatos kínálat bemutatását szolgálja: nemcsak mondjuk, hanem meg is mutatjuk a változatos kínálatot. Aztán a belső berendezés jellegzetessége is elüt a többi hasonló étteremtől. Egyébként ugyanazzal a belsőépítész házaspárral, illetve tervezővel dolgozunk évek óta, így minden hasonlít az eredetileg feleségemmel együtt elképzelt, majd szakemberekkel együtt megvalósított bálványosi dizájnhoz. Ugyanehhez az elképzeléshez kapcsolódik, bár itt korántsem fővárosi léptékben az, hogy átvettük a sepsiszentgyörgyi Indivino működtetését is.
Vízió
– Több évtizedes vállalkozói életében különböző dolgokat valósított meg. Van-e ezekben közös elem, van-e olyan dolog, ami hasonló és elengedhetetlen a sikerhez?
– Az első vállalkozás, a Domo, amit egy üzletről 150-re fejlesztettünk, tipikus kereskedő cég volt, persze kiépült egy szolgáltatási része is. A turizmus elsősorban a szolgáltatásról szól, de van közös elem. A Domo idejében rengeteg szállodában jártam legalább negyven országban, már akkor volt egy vágyam, hogy egyszer legyen egy saját éttermem, szállodám. Amikor eladtuk a Domót, ez a hely eladó volt, hirtelen megvettük, igazán át sem gondoltuk, mit szeretnénk vele csinálni, hogy a szolgáltatások sokszínűsége mennyi egyéb tevékenységet követel. De a borbiznisszel ismét „kibújt” belőlem a kereskedő.
– De emberileg is kell egy adag bátorság vagy éppen vakmerőség, különleges adottság vagy tudás, hogy ekkora üzletet lehessen felépíteni és működtetni?
– Szerintem vízió kell, én állandóan álmodom, ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. Aztán most már azt is mondom, aludjunk rá legalább egyet, van elég, amivel foglalkozni. S remélem, van annak is majd esélye, hogy kiszálljunk ebből az intenzív forgásból, egyetlen lányunk szállodamenedzsmentet tanul Svájcban, s bár az az elképzelése, hogy az egyetem befejezése után megjárja magát a világban, nem áll távol tőle, hogy itthon átvegye a stafétabotot.

2019. augusztus 3., szombat

I. Polgári Vidék és Gazdaságfejlesztési Workshop

A Kolozs megyei MPP által rendezett I. Polgári Vidék és Gazdaságfejlesztési Workshop-ján cseh, szlovák, svájci, brazil, német és kárpátukrajnai fiatal szakemberek vettek részt, akik a Horváth Zoltán koordinálásával vidéki gazdaságokat és az aranyosszéki kistérség farmját látogatták meg. A workshop résztvevői a hazai agrárium sajátosságait ismerhették meg az aranyosszéki körút alatt. A rendezvény és a körút alatt több együttműködés is megkötettett. A Kolozs megyei polgári gazdasági vezetők is komoly elismerésben részesültek. Jövőre is megrendezésre kerül a workshop.

Eseménydús nyárelő

Információ-átadással, szakmai partnerkapcsolatok építésével igyekszik hozzájárulni a mezőgazdaság megerősítéséhez, a vidékfejlesztéshez a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének vezetősége. Június első felében határon innen és túli rendezvények sikeréhez tették hozzá részüket – összegzi az elmúlt két hét történéseit Horváth Zoltán, a megyei szervezet elnöke. A polgári alakulat népszerűsítése szempontjából fontosnak tartja azt a június eleji budapesti eseményt, amelyen bemutatkozásra kapott lehetőséget az általa vezetett szervezet. Úgy értékeli, a Kolozs megyei MPP vezetősége egy olyan előadássorozatot nyitott meg a magyar fővárosban, amely által a polgári vonal munkásságát, programját és terveit közelebbről ismerhette meg Budapest lakossága. „A Magyar Polgári Párt a jövőben is építeni szeretné az elkezdett gazdasági és vidékfejlesztési projektjeit. Örömünkre szolgál, hogy az anyaországiakkal történt egyeztetéseknek köszönhetően, együttműködési megállapodást köthetünk meg a közeljövőben."
A hatodik alkalommal Kolozsváron rendezett Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turisztikai Konferencián szintén aktív szerepet vállalt a Kolozs megyei MPP elnöke. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának kutatójaként két esettanulmányt – egy Szeben és egy Máramaros megyeit – mutatott be a vidéki gazdák és gazdasszonyok faluturisztikai hasznosítására. 
Horváth Zoltán a Nagyenyed környéki bortermelő gazdák gondjait és lehetőségeit taglaló vidékfejlesztési gazdatalálkozót is jelentőségteljes eseményként említi összegzésében. Résztvevőként vonta le a következtetést: „Hiába van jó minőségű és főleg széles skálájú termékpaletta, ha az értékesítés hiányos, rosszul megoldott, ha a nagy mértékű adórendszer, a bürokratikus ügyintézés visszafogja a termelőket.” Rámutat: érdekvédelmi szervezet létrehozása, gazdák szövetkezése jelenthetne megoldást az áldatlan állapotok felszámolására.
Kolozsvár, 2019. június 18.

Gazdapiaci Fórum

Kolozs megyei polgári küldöttség - élén Horváth Zoltánnal - tapasztalatcsereként résztvett több gazdapiaci kezdeményezésen. 
Legutóbb a váci gazdapiac volt a cél. (lásd a fényképet )
A Kolozs megyében az Aranyosszéki gazdaegyesület is szervez hasonlókat "Bejön a vidék" néven.
Viszont vannak, akik a városiakat hivják ki olyan eseményekre, ahol aztán nyugodtan válogathatnak a gazdagabbnál gazdagabb termékskálából.Pld. a mátraalji Kozárd, ahol szinte havonta szerveznek gazdatermékekkel egybekötött rendezvényeket.
ékekkel egybekötött rendezvényeket. 
A falu elhagyott vagy nem lakott épületeit átalakitották és panzióként működtetik, igy kb. 1000 férőhelyes "vendégfogadó" lett kialakítva, igy Kozárd, ahol kb. 170 helybéli lakik egy fontos faluturisztikai célponttá alakult át. Saját szövetkezete, 3 gazdasági farmja,2 alapitványa, 2 egyesülete, őkocentruma, hűtőháza és gyümölcsfeldolgozója van. Ugyanakkor a Mátraalji Kistérség központja is itt van.

Vidékfejlesztés és a borgazdák

Kolozs megyei MPP elnöke résztvett egy vidékfejlesztési gazdatalálkozón. Ezúttal a Nagyenyed környéki bortermelö gazdák gondjait és lehetöségeit taglalták, hiszen hiába van jó minöségü és föleg széles skálájú termékpaletta, ha az értékesités hiányos, rosszul megoldott. 
A nagy mértékü adórendszer visszafogja a termelöket. A sok jóváhagyás, pecsét mindahány kiadást csak kevés bortermelö gazdának a zsebe birja meg. A sok kiadás nem igen térül meg ha még egy jégverést is át kell élniük... 
A minöségi bortermelést még az is tönkreteheti, ha csak azok vannak a piacon, akik borhamisitástól sem riadnak vissza... 
Az egész városban már csak 5 - 6 gazda tud bort eladásra termelni ...
A minöségi bortermelést még az is tönkreteheti, ha csak azok vannak a piacon, akik borhamisitástól sem riadnak vissza... 
Az egész városban már csak 5 - 6 gazda tud bort eladásra termelni ... 
Felemerült, hogy ugyan létezik egy civil szervezödés, de csak kevés dologban tudott eddig segiteni. 
Keresik a hasonló egyesületeket, hiszen akkor jóval többen lennének, hiszen régen 100 gazda is termelt a piacra.




A pesti Polgári Szalonba látogattunk

Június 4-én a nemzeti összetartozás napján a Kolozs megyei polgári alakulat két előadással mutatkozott be Budapesten. 
A belvárosi Polgári Szalonban megtartott bemutatkozóban, László György iró, műforditó és Horváth Zoltán kutató tartott előadásokat. Keizer Róbert Kolozs megye MPP tanácsosa, Kovács Csaba a Kolozs megyei MPP vidékfejlesztési szaktestület alelnöke és Tasnádi Zsolt egyesületi elnök is jelen voltak, akik láthatták, hogy a nagyszámú pesti hallgatóság vastapssal hálálta meg a bemutatott témákat.
A Kolozs megyei MPP vezetősége ezzel egy olyan előadássorozatot nyitott meg amelyek által a polgári vonal munkásságát, programját és terveit közelebbről megismerhesse a magyar főváros lakossága is. 
- "Úgy gondolom, hogy sokan fogják értékelni ezen fáradozásainkat" jelentette ki Keizer Róbert tanácsos úr. 
- "Örvendek, hogy sikerült bemutatni egy pár dolgot a polgári vonal gazdasági programjaiból" mondta Horváth Zoltán a Kolozs megyei MPP elnöke.
"Mi, akik ideutaztunk, - folytatta - lényegében több szervezetet is képviselünk és örvendünk annak is, hogy az anyaországiakkal együttműködési megállapodásokat is megköthetünk. Ebből is látható, hogy a polgári alakulat nem adta fel az önállóságát, hanem épiteni szeretené továbbra is az elkezdett gazdasági és vidékfejlesztési projektjeinket".

Rá fog fizetni az ország

Míg egyesek a temetőben randalíroztak, Kolozsváron a polgári vonal vezetői éppen a vidékfejlesztési és turisztikai konferencián győzködték a külföldi befektetőket, hogy hozzánk érdemes a pénzüket befektessék. 
Késő délután az egyik előadót arról kérdezték a külföldiek, hogy egyáltalán tudja-e, hogy milyen események vannak az Úzvölgyében... Sajnos, nem tudta...
Nos, nemsokára megtudtuk... a vendégeink elég hamar el is mentek... vajon miért? Qui prodest ? 
Kinek a malmára megy a sok zavaros viz?
A futbal-csőcseléknek álcázott vagy a papok által félrevezetettek végül is áttörték a keritést s a kaput és "megáldották" (mert felszentelésről egyáltalán nem lehet beszélni) azokat beton kereszteket, amelyeket egy csomó törvénycikk megkerülésével és a hősihalottak megbecsmérésével állítatott - közpénzen - a dormányi polgármester, egyszerűen érthetetlen állapotokat előidézve. 
A felállított betonkeresztek befoliázása egy szimpla kihágás és semmiképpen sem a hősök sirjának a meggyalázása! Még akkor sem, ha azokat utólag "megáldották" a papok. Saját maguk lejáratásával egyenlő az is, hogy előbb nem egy megemlékező tömeget láthattunk, hanem egy erőszakosan viselkedőt. Amihez a papok "jóváhagyása" - mert megáldásról nem is lehet beszélni - csak "hab a tortán"...
Az egésznek- már az elején - provokációszaga volt hiszen a temető észak keleti részében volt elég hely azoknak a betonkereszteknek - még ha nem is ismeretes a katonák neve. 
A gyászszertartás ilyen féle kierőszakolása magát a felszentelést is megkérdőjelezi. 
Azzal, hogy előzőleg a megyehatárokat a dormányiak össze-vissza tologatták megállapitható, hogy a kormánynak tetsző cselekedetnek számít és ugyanakkor provokáció is egyben.

4 pályázot nyert a szakosztályunk alelnöke Kovács Csaba

A vidékfejlesztési szaktestület koordinátora Keizer Róbert , Kolozs megyei tanácsos Horváth Zoltán a Kolozs megyei MPP elnöke meglátogatták a megye egyik sikeresen pályázó gazdáját a Kovács Csabát. 
Az eddig 4 pályázatot is nyert gazda komolyan veszi a munkáját aminek meg is látszik az eredménye. A legelőn büszkén mutatta meg a szarvasmarha csordát, majd az istálokban a kis borjúkat illettve a kis malacokat aztán a sok majorságot is. 
Mind fajtiszta állat. "Érdemes pályázni" - jegyezte meg, hiszen most is újabbat akar leadni. Sok munka van vele, de végül is türelemmel kivárva még traktorra is tellett, amit szintén megmutatott. Elárulta, hogy az általa vezetett állattenyésztő egyesülettel is sikeres volt. Jelenleg pedig az anyaországi projektre is szeretne pályázni. A honositással pedig alkalmas lett a projektre.

Hírek a Pro Economica Alapítványról

A Pro Economica Alapítvány által működtetett gazdaságfejlesztési program keretében Magyarország Kormányának Erdélyben is van ereje segíteni azokat, akik mezőgazdaságból élnek. Maros és Hargita megyék után az idén a Kolozs és a Beszterce megyéknek a Mezőséghez tartozó részében lakó gazdák számára hirdette meg az idei pályázási lehetőséget. 
A válaszúti gyűlésen 458 támogatási szerződést írtak alá 155 traktorra, 41 permetezőgépre, 25 vetőgépre, 20 bálázóra, 13 fóliaházra, valaminttörzskönyvezett juhokra, a magyar és a román pályázók. A gazdák most is 15000 euróra pályázhattak. 
Az MPP Gazdasági és Vidékfejlesztési szaktestülete gratulál a sikeresen pályázó Kolozs megyei gazdáknak. Az anyaországi gazdaságfejlesztő program is bizonyítja, hogy érdemes az erdélyi gazdáknak is honosítaniuk, hiszen magyar állampolgárság szükséges a pályázathoz. 
A Polgári Párt mindenkit biztat a honositásra.

Kolozsváriak és a nagyszebeniek közösen a "Guinness Rekordok Könyvé"-be akarnak kerülni, hiszen a világ legnagyobb folyóiratát csinálták meg.

EU-s pályázatot elnyert fiatal vállalkozókat látogatott meg Horváth Zoltán a Kolozs megyei polgári elnök, akit Keizer Róbert a megyei tanácsos és László György elnökségi tag is elkísért.
Kicsit eldugottan találtunk rá a nagy gépteremre, ahol a nagyfelületű hirdető lapokat és mindenféle reklámanyagokat lehet nyomtatni szinte akármilyen felületre. 
Már a bejáratnál is látható volt, hogy a cég vezetői, akiket a nyomdagépek mellett láttunk sürgölődni amint a minőségi termékeket ellenőrzik.
Rövid bemutató után látható volt, hogy a két vezető a Tudor Hossu és a József Roland Czugh igencsak tudják, mire vállalkoztak. 
Mindketten külföldi - hosszabb - munkásévek után jöttek haza ezzel azt is bebizonyitva, hogy Erdélyben is lehet eredményesen vállalkozni. 
Az általuk működtetett cégük a "World Wide Print" immár nagyon sok kliens által ismert.
Amint Hossu úr is mondta, hogy nagyon sok türelemmel és minőségi munkával nőtt a cég kliensgárdája. 
Sőt arra is futotta, hogy többéves tapasztalattal a hátuk mögött, EU-s alapokra is pályázzanak és főleg nyerjenek. Igaz ehhez is sok türelem kellett a kiváráshoz, de végül is amint az üzembe helyezett modern géppark is bizonyítja, megérte. 
Az sem mellékes, hogy a cégben az pályázat elnyerése után megnövekedett a munahelyek száma is és egy nagyon jó szakembercsapat állt össze, akik nagyon komolyan végzik munkájukat és csak minőségi termékeket készítenek! 
A cég vezetői is nagyon komolyan folytatják a mindennapi munkájukat és attól sem riadnak vissza, hogy az 1951-ben Sir Hugh Beaver által alapított, "Guinness Rekordok Könyve" is bekerüljenek! 
A hét végén Nagyszebenbe mutatják be a világ legnagyobb folyóiratát, amelyet a nagyszebeni Egyetemi Sport Klub kosárlabda csapatának a drukkereinek az egyesületével közösen készítették el.
Kérdésünkre elmondták, hogy ezt olyan kihívásnak tartják, amivel a felsőhatáraikat is megismerhetik, hiszen eddig csak 1 nm-es folyóiratot készítettek és ők most a közel 2 nm-es termékükkel szeretnének rekordot dönteni. 
Gratulálunk érte! Zöld Sára

2019. január 29., kedd

Kevés akarattal sokat lehet tenni

Hire ment, annak, hogy a kövendi Hangya gazdák összeálltak és megalakitották az önkéntes tűzoltócsapatukat. A polgármesterük előbb meglepődött de aztán mellé állt a kezdeményezésnek és sikert sikerre halmoztak.
Kövend a két világháború közt községközpont volt, de jelenleg Várfalva egyik faluja. 
Ennek ellenére még most is több olyan közösségi épülete van amely sok esetben kihasználatlan. 
Egyik ilyen a tűzoltó fészer is, amiben egy régi 1892-ben készült Tarnócy-féle kézi pompa volt még fellelhető.
A régi önkéntes tűzoltóknak ugyan nem sok "munkája" volt mégis szorgosan gyakorlatoztak és amikor lehetett szórakoztak is. 
A helységben nagy hagyománya volt a kövendiek Tűzoltó Báljának
Ezt igyekezett újra felújítani az újonnan alakult önkéntes tűzoltó csapat vezetője  Nyegre Csaba és a neje Szabó Enikő tanárnő is.
A régi gazdák még emlékeztek arra, hogy mennyire jól érezték magukat a Tűzoltó Bálon, igy szinte azonnal ráálltak, hogy inditsák újra a hagyományosnak tekinthető eseményt.
Ottjártunkor egyik meg is jegyezte, hogy milyen jó, hogy nem megy feledésbe.
Ez az eseményszámba menő dolog aztán fel is dobta a falunépét és mindenki, aki tag lett igyekezett valamivel segiteni.

Az önkéntes tűzoltó csapat dupla alárendeltséggel rendelkezik, hiszen nem csak HANGYA tagok, hanem a polgármesteri hivatallal is önkéntesi szerződésben vannak, igy a polgármester is tudja támogatni a lelkes csapatot, amivel csak lehetett.
A dolog pikantáriájánk számit, hogy a csapatvezetőnek, a Nyegre Csaba, felhivására nem csak az egri önkéntesek hanem a magyarországi csókakői Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTE) is jelentkezett és felajánlottak egy sor felszerelést is.
Adott volt tehát az alkalom, hogy Őket is meghivják a kövendiek a Tűzoltó Bálra. 
A Weiger Lajos ÖTE elnöke pedig el is jött a kis csapatával és együtt mulatott a hazaiakkal, de közben bemutatták a felszereléseket és azokat hogyan kell - balesetmentesen - használni. Két nap alatt szinte mindenről sikerült megegyezni
Ezen kivül a két egyesületi vezető abban is megegyezett, hogy úgy a képzésbn mint az akreditációban is az ÖTE kisegiti a HANGYA  önkéntes tűzoltó csapatát.
Júniusban pedig viszontlátogatásra várja a csókakői csapat a kövendit
A további együttműködést papiron is nyugtázta a két csapat vezetője.
Mindenképpen csak gratulálni lehet mindenkinek aki résztvett a munkában.
Külön köszönet jár a várfalvi polgármesternek Mărginean Jánosnak, aki mélyen a zsebébe nyúlt és támogatta az ügyet!  Z.Sára

2019. január 28., hétfő

Vidékfejlesztés - Pályázható intézkedések az év elején

2019. január 15.
A megyei vidékfejlesztési hivatal vezetője, Cătălina Savin igazgató elmondása szerint a múlt év végén több intézkedés pályázhatóságát is megnyitották, és néhány, a tavaly nyáron meghirdetett intézkedésnél még mindig van pályázható összeg.

Tésztagyártók is pályázhatnak

 » A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) szeptemberben indult a kiírás, pénz csak a hegyvidéki növénytermesztő farmok korszerűsítésénél maradt. Egészen március 31-ig lehetne pályázni, ha időközben nem fogy el a kiírási pénz. A keretösszeg 26 millió euró, de az ügynökség számítógépes rendszere 39 millió euró értékben enged pályázatokat feltölteni. Pénteki adatok szerint az építkezést is magukban foglaló pályázatoknál 11 pályázatot töltöttek fel, 21,8 millió euró értékben. Örvendetes, hogy a letett 11 pályázatból 5 Kovászna megyei, mind mezőgazdasági szövetkezetek formájában pályáznak a közel 2 millió eurós támogatásokra.
Jó dolog, hogy a szövetkezési mozgalom kimozdult a holtpontról, mind az öt pályázatot nemrég alakult szövetkezet tette le: a Dálnok Farm, a Feketeügy, a zabolai és a torjai Burgonya Útja, valamint az ugyancsak Torján bejegyzett Agrofarm szövetkezet.
A januárra érvényes minimális pontszám a 70, tehát lehetséges, hogy ennél az intézkedésnél még lesz pályázat a megyéből.
Közel 116 millió euró pályázható erdősítésre és védősávok létesítésére a vidékfejlesztési terv 8.1-es intézkedésének keretében. Az intézkedésre december 11-től lehet pályázni. A megegyezés szerint az erdősítési támogatás az APIA-n keresztül valósul meg, a pályázatokat is ezen intézményhez kell letenni, illetve feltölteni. Ugyanakkor bővebb információt lehet olvasni az intézkedésről a www.apia.org.ro honlapon, ahol megtalálható a pályázati eligazító füzet is. A támogatási kéréseket online kell feltölteni és papírra nyomtatva az APIA-hoz letenni egészen jövő év június 28-ig. A támogatást igénylőnek a következő lépéseket kell megtennie: a kifizetési ügynökség szakembereinek segítségével azonosítania kell azokat a területeket, parcellákat, amelyeket erdősíteni szeretne; a technikai terv kidolgozása egy erdészeti szakember vagy cég segítségével (ennek költségei az első részlet kifizetésekor igényelhetők vissza), az erdészeti hatóság beleegyezésének megszerzése. A támogatást igénylők lehetnek mezőgazdasági területtel rendelkező magánszemélyek, ezek egyesületei, valamint mezőgazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei.
A támogatást két típusú fix összegű prémium formájában fizetik: az első az erdő telepítésének és a terület bekerítésének költségeire jár, a másik a fenntartás és ápolási munkálatok költségeit fedezi. A támogatás értéke változó, attól függően, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A letett pályázatokat az APIA szakemberei pontozásos rendszer alapján bírálják el, ennek leírása megtalálható a pályázati eligazító füzetben.
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség január 3-tól indította újra a 16.4-es számú, A piaci ellátásban szereplők partnerségének támogatása nevű intézkedés pályázhatóságát. A megyéből eddig négy partnerség nyert közel 100 ezer eurós támogatást a helyi piacok fejlesztésére és a rövid láncú piaci ellátás megvalósítására.
A 16.4-es intézkedés célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a forgalmazók (üzletek, vendéglők, szállodák, vidéki panziók) közötti, ún. rövid láncú közreműködést és ellátást, valamint a helyi piacok fejlesztését.
A piaci szereplőknek (termelő, feldolgozó és forgalmazó) partneri szerződést kell kötniük. A partnerek hivatalos vezetőt neveznek ki, aki a pályázat lebonyolításáért is felel. A támogatás feldolgozó gépsorok, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kiszállítására alkalmas klimatizált haszonjárművek vásárlására, bemutatóüzlet felszerelésére, számítástechnikai és elektrotechnikai felszerelések vásárlására, a késztermékek reklámozására, pl. termékismertetést célzó összejövetelek szervezésének költségei, reklámkiadványok, reklámfüzetek nyomtatási költségei, reklám céljából létrehozott számítógépes honlap költségeinek kifizetésére, sajtóban, rádióban vagy televízióban megjelenő reklámok kifizetésére, a közös termékbemutatók, illetve kiállításokon való részvétel költségeinek kifizetésére fordítható. A pályázott összeg egy része a partnerségi kapcsolat működtetésére, illetve az alkalmazott személyzet fizetésére is elkölthető. Az intézkedés pályázható összege 4,74 millió euró és a pályázatokat április 30-ig lehet feltölteni az ügynökség számítógépes rendszerébe.
December 21-től újraindították a 4.2-es intézkedés keretében az ún. GBER nemzeti sémaként ismert intézkedés pályázhatóságát is, mely a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál befektetések megvalósítását és a termékek reklámozási, marketinges költségeinek fedezését hivatott segíteni. A séma csak azokat a feldolgozói ágazatokat segíti, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozása útján nem mezőgazdasági természetű termékeket állítanak elő. Az igazgatónő felsorolta azokat a területeket, ágazatokat, amelyekben létrehozásra, fejlesztésre lehet pályázni: pl. tejfeldolgozás, fagylaltkészítés, sütőipari termékek, tészta- és laskafélék előállítása, ételízesítők, fűszerek, mustár és ételkiegészítők gyártása, kakaóból készült termékek és egyéb édességek készítése, a csokoládé feldolgozása, sörkészítés, tejpor készítése csecsemők számára, dietetikus élelmiszerek gyártása és egyebek. Itt összesen 35,3 millió euróra lehet pályázni, 21,2 millió eurót szántak már meglevő feldolgozók korszerűsítésére, 14,1 milliót pedig új feldolgozók létesítésére. A pályázatok letevésének utolsó határideje június 30.
Január végéig pályázható a mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatása (4.2-es intézkedés). Itt két összetevőre lehet pályázni. 121,8 millió euró új feldolgozók létesítésére, 81,2 millió euró már meglevő feldolgozók korszerűsítésére fordítható. A két összetevőre eddig 213 millió, illetve 54,7 millió euró értékben tettek le pályázatokat. A számítógépes rendszer ennél az intézkedésnél a kiírási összeg kétszeresére enged pályázatokat feltölteni. Incze Péter