2019. december 31., kedd

Újévi jókivánság

A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és Boldog Új Évet 2020-ban is!

2019. október 28., hétfő

Újabb ötezer gazda jut támogatáshoz

2019-10-16   Menyhárt Borbála
Közel tízezer haszonélvezője van Pro Economica gazdaságfejlesztő programjainak
Rövidesen újabb székelyföldi gazdák részesülnek magyar állami támogatásban a Pro Economica Alapítvány gazdaságfejlesztő programjai révén. A mezőgazdasági nagyberuházási program keretében elkezdődött a támogatási szerződések aláírása, a kisebb összegű, de minimis program keretében benyújtott, több mint ötezer pályázat elbírálása nemrég zárult, a héten még benyújthatók az esetleges fellebbezések. A turisztikai célzatú pályázatok esetében novemberre várható eredményhirdetés – a részletekről Kozma Mónikával, az alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. 


Kozma Mónika  Fotó: Nagy Tibor (archív)

– A mezőségi program után tavaly novemberben jelentettük be, hogy idén Székelyföld lesz a célterület, és december végén meg is hirdettük az első székelyföldi programot, a mezőgazdasági, feldolgozóipari nagyberuházásokat érintő kiírást, amire Maros, Hargita és Kovászna megyéből 72 pályázat érkezett, és ebből 66-ot választottunk ki, amelyek támogathatók. Most fokozatosan kezdjük aláírni a szerződéseket azokkal a nyertesekkel, akik teljesítik a feltételeket, azaz igazolni tudják az ötvenszázalékos önrészt, valamint az építkezési engedély meglétét. Van olyan pályázó, aki halasztást kért vagy az engedélyek, vagy a szükséges önrész előteremtése végett – nyilatkozta Kozma Mónika. Hozzátette: a második, ugyancsak a Székelyföldet érintő program az úgynevezett de minimis kis összegű mezőgazdasági támogatás, amely esetében a klasszikus konstrukció szerint 75 százalékot, legtöbb 15 ezer eurót nyújt az alapítvány, a pályázónak pedig 25 százalékos önrésszel kell rendelkeznie. 
– A három megyéből összesen 5293 pályázat érkezett, és igyekeztünk ezeket gyorsan elbírálni. Májusban indult a program, június végéig lehetett benyújtani a pályázatokat, és most jutottunk el az eredményhirdetésig. Jelenleg 4929 pályázatot bíráltak el kedvezően. Azért mondom, hogy jelenleg, mivel a héten van a fellebbezési időszak, és amennyiben bizonyos fellebbezéseket jogosnak ítélnek meg a szakértők, akkor további pályázók kerülhetnek a támogatottak közé. Amint lejár a fellebbezési határidő, következik a szerződések aláírása. Erre szeretnénk az elkövetkező hetekben sort keríteni, hogy az idén tudjuk ezt a programot is lezárni. A de minimis programra a megítélt támogatás majdnem 20 milliárd forint. 
– Milyen arányban vannak a Maros, Hargita, illetve Kovászna megyei pályázók? 
– A de minimis programban Hargita megye vezet, szinte fele, azaz 42 százaléka a jóváhagyott pályázatoknak innen érkezett. 35 százalékot tesz ki a Maros megyei pályázók aránya, a többiek pedig Kovászna megyeiek. A nagyberuházásokat támogató program tekintetében is hasonlóak az arányok. 
– Szintén a Székelyföldet érinti a Pro Economica turisztikai célzatú programja is. Ez milyen szakaszban van?
– Igen, van egy harmadik, turisztikai programunk is, amelyet a nyár folyamán hirdettünk meg, és amely kifejezetten nagyobb szálláshelyek létrehozását célozza meg. Vagy egy meglévő felújítására, vagy egy új építésére lehetett pályázni, és minél komplexebb, azaz minél több szolgáltatást nyújtana a tervezett szálláshely, annál több pont jár az elbírálás során. Különféle felmérésekből az derül ki, hogy Székelyföldön a nagy szállodák hiányoznak leginkább a turisztikai ágazatból. Sok kisebb panzió van, de ha például több-busznyi turista megérkezik egy-egy helyszínre, akkor gondot jelent az elszállásolásuk. Tizenöt turisztikai projekt érkezett a három megyéből, az igényelt támogatás összességében 25 milliárd forint. Ezeknek a pályázatoknak az elbírálása folyamatban van, novemberben szeretnénk eredményt hirdetni. Vannak projektek, amelyeknek részeként nagyobb méretű wellnessközpont is létesülne, egy Maros megyében. 

Fotó: Vajda György (archív)

– A vidéki polgármesterek régóta hangoztatják a társulások jelentőségét, viszont sokáig az volt a tapasztalat, hogy a gazdák hallani sem akartak erről. Sikerült-e a támogatásokkal valamelyest ösztönözni őket a szövetkezésre? 

– Valóban az volt a helyzet, hogy hallani sem akartak a szövetkezetről, ellenben azt tapasztaljuk, hogy mivel egyre több információhoz jutottak, van esély arra, hogy változzon a szemléletük. Például a Nyárádmentén is elindult egy ilyen folyamat, a Nyárád szövetkezetet szeretnék létrehozni. 
A pályázatok között a nagyberuházásoknál jellemzőek a szövetkezetek és a közbirtokosságok, ők egyértelműen rájöttek arra, hogy együtt sokkal sikeresebbek lehetnek. Érdekes módon Hargita megyében sok jól működő szövetkezet, társulás van már, hiszen a termelők rájöttek, hogy amit megtermelnek, azt feldolgozni, valamint értékesíteni is könnyebb, ha közös erővel teszik. Ezek elsősorban tejszövetkezetek, amelyekbe a kisebb gazda kevesebb tejjel is be tud lépni, ezenkívül a zöldség- és gyümölcsfeldolgozók.
Amit mi is szorgalmazunk, az gyakorlatilag ez a fajta értéklánc, hogy ha a sok kicsit valamilyen módon össze tudjuk tömöríteni, akkor ők már minden értelemben egy nagyobb erőt képviselnek, jobban tudnak alkudni a saját szükségleteik érdekében, és az értékesítés terén is sokkal versenyképesebbek. A szövetkezeteket érintő jogszabály nem a legjobb, ezen még dolgozni kell, viszont az elkövetkező időszakban a versenyképességet egyértelműen a szövetkezetek tudják biztosítani. Én azt látom, hogy valahol áttörtük ezt a falat, és merem állítani, hogy ebben a Pro Economicának is szerepe van, hiszen az elmúlt három évben, amióta sokat beszélünk a mezőgazdaságról, a kisgazdákról, azóta egyre több információhoz jutnak, mind nyitottabbak, és hajlandók társulásokban gondolkodni. 
A nagyberuházásokra vonatkozó programunk keretében a pályázóknak fel kellett mutatniuk egy úgynevezett integrációs tervet, amiben vállalniuk kellett, hogy helyi termelőktől szerzik be az alapanyagot, és ennek a betartását mi ellenőrizni is fogjuk, miután létrejött az adott üzem, nagyberuházás. Azt szeretnénk elősegíteni, hogy abban a támogatásban, amit ezeknek juttatunk, valójában a kistermelők, földtulajdonosok is részesüljenek. Csíkban például a krumplitermesztés terén valósul majd meg egy ilyen nagy integráció, a létrejövő beruházás nagy felvásárlóerőt fog képezni. De hasonló a helyzet a Gordon tejfeldolgozóval is, amellyel a hét elején írtuk alá a szerződést, és a támogatás révén megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően még nagyobb tejmennyiséget fog tudni felvásárolni. Tehát mindezek igazából egy értékláncot képeznek. A nagyberuházások között ugyanakkor van fagyasztóüzem, ahol csomagolják és fagyasztják majd a zöldségeket, illetve több olyan pályázat is, amelyek olyan gépsorra igényelnek támogatást, amely mossa, válogatja, zacskózza, tehát előkészíti az eladásra a termékeket. Maros megyéből a Mezőségről érkezett pályázat sertéstelep, a Felső-Maros mentéről kacsafarm létesítésére, bővítésére, valamint új nagy siló építésére is. 
A kisebb de minimis programunknak a célja az, hogy minél több gazdát tudjunk rávenni arra, hogy ne hagyja parlagon, hanem művelje meg a földet, mert ha a technológia mellé, amit ő megpályázott, oda tudjuk tenni azt az ígéretet, hogy van akinek eladnia a terméket, amit megtermelt, akkor már sokkal közelebb kerülünk a nagy célunkhoz, hogy itthon tartsuk a fiataljainkat. 
– Elsősorban mire pályáztak a gazdák a de minimis programban?
– A székelyföldi de minimis program esetében a 4929 pályázóból 3900 magánszemély, de ez várható is volt, lévén, hogy a programot úgy dolgoztuk ki, hogy alapvetően a kis, családi gazdaságokat segítsük, hiszen a falvainkban szerencsére még mindig megművelik az örökölt földeket. Nyilván jól jön egy technológiai fejlesztés, ugyanis gyakori, hogy harmincéves gépekkel dolgoznak a gazdák.
A de minimis támogatást igénylők 73-74 százaléka gépvásárlásra pályázott. Általában a traktorokat emlegetik, viszont emellett nagyon sok olyan eszközre pályáztak, amelyek ma már a technológiai fejlődés révén nagy segítséget jelentenek a gazdáknak. Nyolc százalékuk pályázott tenyészállat-vásárlásra, és ezzel valójában megduplázódott ezen gazdák aránya, ugyanis a korábbi mezőségi program keretében elenyészőbb volt a tenyészállat-vásárlásra támogatást igénylők száma. Azt látjuk, hogy végre azt is kezdik megérteni a gazdák, hogy ebből az összegből – a 15 ezer eurónyi támogatás, plusz amit hozzátesznek önrészként, az már nagyjából húszezer euró – már 10-13 fejőstehenet meg lehet vásárolni, és ezáltal gyakorlatilag egy magasabb kategóriájú APIA-s támogatásban is részesülnek. Emellett azáltal, hogy a tejfeldolgozókat támogatjuk, és egyre nagyobb lesz az igény a tejfelvásárlásra, sokszorosan segítjük ezeket a gazdákat is. 
– Voltak pályázatok, amelyek kedvezőtlen elbírálásban részesültek, ennek mi volt az oka?
– A de minimis program esetében feltétel volt az, hogy nem lehet az illetőnek adótartozása. Akadtak gazdák, akik megfellebbezték az elbírálás eredményét, arra hivatkozva, hogy például mindössze egy lej adótartozásuk van. Viszont ez is adótartozás, így elutasításra került annak a pályázata is, akinek egylejes adótartozása van. A másik ok, hogy – ellentétben az előző kiírásokkal – ez esetben feltétel volt, hogy a pályázónak rendelkeznie kell saját tulajdonban lévő területtel. Lehet, ezt sokan sérelmezik, viszont ezáltal azt szerettük volna elérni, hogy ne azok pályázzanak, akik képesek gyorsan, a pályázat kedvéért bérleti szerződést kötni egy adott földterületre, hogy hozzájuthassanak egy géphez, hanem azok, akik ténylegesen megművelik a saját földjüket. Viszont ha arányaiban nézzük, elenyésző az elutasított pályázatok száma.
– A mezőségi pályázat már egy ideje lezárult, milyenek a gazdáktól érkező visszajelzések? 
– Igen szívmelengető, hogy amikor Vásárhelyen akad dolguk, gyakran bejönnek, mondhatni hazajárnak hozzánk a gazdák, és úgy érzem, ez az, amiért megéri dolgozni. Természetesen mi utólag is rajtuk tartjuk a szemünket, és azt látjuk, hogy elég nagy lendületet adott a támogatás az érintett falvakban, a gazdák tényleg megművelik a földeket. Vannak települések, mint például Mezőmadaras, vagy kisebb, félreesőbb falvak, ahová előzőleg soha nem jutott ilyen támogatás. Egyébként ezekről a településekről most is sok pályázat érkezett a de minimis program keretében, akik az előző alkalommal valamiért lemaradtak, azok most tömegesen nyújtottak be pályázatot. Érdekes, hogy a székelyföldi de minimis programban nagyon sok pályázó lakhely szerint marosvásárhelyi. A lakhelyük itt van, de vidéken, esetleg a nagyszüleik falujában van örökölt földterületük. 137 marosvásárhelyi pályázat érkezett, 124 Gyergyóremetéről, 84 Csíkszeredából és 77 Mezőbándról. 
– Összességében a Pro Economica elégedett-e azzal, ahogyan sikerült mozgósítani a gazdákat? 
– Az első maros-mezőségi program keretében 495 aláírt támogatási szerződés volt, a Kolozs-Beszterce megyei pályázatok esetében is hasonló számról beszélhetünk. Ez összesen már majdnem ezer, és ha a következő időszakban sikerül a közel ötezer pályázóval aláírni a szerződést a székelyföldi program keretében, akkor azt mondhatjuk, hogy ez év végéig mintegy hatezer gazdához jutott el a támogatás. És ekkor még nem számoltuk a nagyberuházások révén létrehozott munkahelyeket, másrészt pedig az integráció által érintett gazdákat. Számításaim szerint, ha lezárjuk a székelyföldi programot, a turisztikai beruházásokkal együtt eljutunk a tízezerhez.
– Az elkövetkezőkben milyen új pályázatokra van kilátás?
– Amint Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentette, a partiumi program a következő lépcső, ott is a mezőgazdaságra helyezzük majd a hangsúlyt, például Szatmár megyében nagyon sok aktív, mezőgazdaságra szakosodott cég van. Most készül egy partiumi stratégia, és az év végéig szeretnénk ezt a programot elindítani. 

A támogatással vásárolt mezőgazdasági gépek

2019. augusztus 7., szerda

Üdülőközpont a hegyek között - Beszélgetés Szarvadi Loránd háromszéki üzletemberrel

2019. augusztus 7., 
A Grand Hotel Bálványos s a köréje épült és folyamatosan épülő turisztikai központ akár csodának is tekinthető. Hiszen a világtól elzárva, sőt, megfelelő közlekedési lehetőség hiányában (egy bálványosi út még mindig „kalandot” jelent az autósoknak) Szarvadi Loránd és családja egy évtized alatt a legmagasabb igényeknek megfelelő üdülő-, gyógy-, szórakozó- és konferenciaközpontot hozott létre. A megtett útról, a legfrissebb fejlesztésekről, a további elképzelésekről, de a vállalkozói mentalitás általánosabb kérdéseiről is a négycsillagos központban beszélgettünk a rendkívül aktív üzletemberrel.

Szarvadi Loránd: Ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. A szerző felvétele

Nehezebb, de lehet
– Általános vélekedés, hogy megfelelő országút nélkül nem is érdemes turisztikai, vendéglátóipari beruházásba belefogni. Itt, Bálványoson az egykori tüdőszanatórium, majd szálloda és környezete erre mintha rácáfolna.
– Most az Olt völgyéből még elég jó körülmények között lehet feljönni, de amíg szinte járhatatlan volt, akkor is majdnem telt házzal működtünk, főleg a turistaidényben. Most, hogy Kézdivásárhely felé teljesen járhatatlan lett az út, és lezárták, a foglalások így sem csökkentek. Úgyhogy nehezebb, de lehet út nélkül minőségi és jövedelmező turizmust csinálni. Sőt, folyamatosan fejleszteni, hiszen már most megvan a bővítési tervünk a birtokunkban lévő tizenöt hektáros területre, a mostani száztíz szobához továbbiakat építünk, így a Bálványos Resortot mintegy kétszáz szobás mini üdülőteleppé fejlesztjük. A legnagyobb gondunk jelenleg összeegyeztetni a gyermekes családok és a csendre, kikapcsolódásra vágyó felnőttek pihenését, illetve szakszerű kiszolgálását. A terv megvalósítása azonban sikeres pályázati finanszírozások nélkül nem lehetséges.
– Ez azt jelenti, hogy a turizmusban a speciális igények kielégítése a siker kulcsa?
– Igen, de a fejlesztést már az is indokolja, hogy elértünk egy 75 százalékos átlagos kihasználtságot, ami szezonban kilencven fölé is megy. A wellnessközpont megnyitása előtt még harminc százalék alatt voltunk, most már negyedik éve működik, de a megnyitása után azonnal duplájára ugrott, hiszen ez a szálloda fő attrakciója.
Lehetőség és kihívás
– A szálláshelyek, a fürdési lehetőségek mellé egyéb speciális szolgáltatások is kellenek. E tekintetben a különböző jellegű vendéglők is rendelkezésre állnak.
– Már amikor nekifogtunk a szálloda felújításának, egyértelmű volt, hogy egy négycsillagos szálloda itt, a semmi közepén, csak szálláshelyekkel nem fog csodát művelni, mert az embereknek három-négy napig programokat kell biztosítani. Hogy ez sikerült-e, jól jelzi, hogy a kezdetekben másfél nap volt az átlagos itt tartózkodás, most már elértük a négy éjszakát. Az, hogy ilyen gyönyörű, de elszigetelt természeti környezetben vagyunk, nemcsak egy lehetőség, hanem kihívás is. Ezért kellett a változatos igényeket kielégítő szolgáltatásokat bevezetnünk. Az egyik ilyen a gasztronómia, és ebben is a változatosságot választottuk. Immár megnyitottuk a harmadik vendéglőnket is, van egy nagy, mondhatni általános igényeket kielégítő éttermünk, van egy kicsit újragondolt, székely jelleget képviselő GastroLabunk (aminek immár van egy bukaresti „testvére” is), és van egy fine dining éttermünk (az angol kifejezés szó szerint finom étkezést jelent, a szakmában még keresik a magyar megfelelőjét – a szerk. megj.). A kalandpark, a sportpályák, a konferenciatermek és természetesen a SPA mind azt a célt szolgálják, hogy változatos szolgáltatásokat tudjunk nyújtani. A siker egyik kulcsa éppen az, hogy ezeket a különböző igényeket össze tudjuk egyeztetni, az egyik ne zavarja a másikat.
– Honnan érkeznek a vendégek?
– Most úgy vagyunk, hogy a vendégek 85 százaléka belföldi, a külföldiek fele pedig Magyarországról érkezik, a többi összesen harminc országból. Mindez úgy, hogy külföldön nem reklámozzuk a szállodát, nagyjából a Booking.com közvetítésével vagy személyes ajánlások révén találnak ránk az érdeklődők.
– Ehhez azonban meglehetősen nagy volumenű befektetésekre volt és van szükség, és megfelelő munkatársakra.
– Igen, már a tízmillió eurót meghaladtuk, közeledünk a tizenegy millióhoz, és a tervek megvalósításához további milliók kellenek. Ehhez kellene valamilyen vissza nem térítendő támogatás is, hiszen azért nem vagyunk épp annyira nyereségesek. De nem panaszkodom, hiszen a kisebb fejlesztéseket, javításokat már a nyereségből tudjuk megvalósítani. Ugyanakkor jól képzett, megbízható munkatársaink is vannak, itt, Bálványoson 150 alkalmazott dolgozik, még közel negyven más helyszíneken.
Székely konyha és európai bor
– Apropó, más helyszínek. Egy fővárosi „kiruccanásról” is szólnak a hírek, hiszen nemrég különleges éttermet nyitott Bukarest központjában. Honnan származik az ötlet, mi a jellegzetessége?
– Kezdjük talán onnan, hogy ezelőtt négy évvel belefogtam a borimportba, most már Európából vagy negyven pincészettől hozunk be jó minőségű borokat, mintegy nyolcszáz félét. Saját éttermeinkben, de más vendéglőkben, na meg a webáruházunkban is forgalmazzuk. Bukarest jó helyszín arra, hogy bemutassuk ezeket a termékeket, borkóstolókat, találkozókat szervezzünk. Így jutottunk el egy gastro-borbár megnyitásának a gondolatához, persze egy teljesen felszerelt, modern, nyitott látványkonyhával, leginkább székelyföldi alapanyagokkal és különlegességekkel. Éppen a héten reggeli menüt is bevezettünk a száz férőhelyes, Victoria téri étteremben. Így lettünk Románia legnagyobb választékkal rendelkező, több mint nyolcszázféle bort kínáló vendéglője, amiből hetvenet pohárban is meg lehet kóstolni. A szaksajtó azt írta, hogy megváltoztattuk a borbár fogalmát Bukarestben, ami kissé túlzás, de azért lehet igaz, mert egyrészt egy megfelelő konyhát társítottunk hozzá, másrészt rendkívül transzparens, hiszen a berendezés maga a változatos kínálat bemutatását szolgálja: nemcsak mondjuk, hanem meg is mutatjuk a változatos kínálatot. Aztán a belső berendezés jellegzetessége is elüt a többi hasonló étteremtől. Egyébként ugyanazzal a belsőépítész házaspárral, illetve tervezővel dolgozunk évek óta, így minden hasonlít az eredetileg feleségemmel együtt elképzelt, majd szakemberekkel együtt megvalósított bálványosi dizájnhoz. Ugyanehhez az elképzeléshez kapcsolódik, bár itt korántsem fővárosi léptékben az, hogy átvettük a sepsiszentgyörgyi Indivino működtetését is.
Vízió
– Több évtizedes vállalkozói életében különböző dolgokat valósított meg. Van-e ezekben közös elem, van-e olyan dolog, ami hasonló és elengedhetetlen a sikerhez?
– Az első vállalkozás, a Domo, amit egy üzletről 150-re fejlesztettünk, tipikus kereskedő cég volt, persze kiépült egy szolgáltatási része is. A turizmus elsősorban a szolgáltatásról szól, de van közös elem. A Domo idejében rengeteg szállodában jártam legalább negyven országban, már akkor volt egy vágyam, hogy egyszer legyen egy saját éttermem, szállodám. Amikor eladtuk a Domót, ez a hely eladó volt, hirtelen megvettük, igazán át sem gondoltuk, mit szeretnénk vele csinálni, hogy a szolgáltatások sokszínűsége mennyi egyéb tevékenységet követel. De a borbiznisszel ismét „kibújt” belőlem a kereskedő.
– De emberileg is kell egy adag bátorság vagy éppen vakmerőség, különleges adottság vagy tudás, hogy ekkora üzletet lehessen felépíteni és működtetni?
– Szerintem vízió kell, én állandóan álmodom, ennyi év után is bele tudom lovalni magam egy-egy új dologba. Aztán most már azt is mondom, aludjunk rá legalább egyet, van elég, amivel foglalkozni. S remélem, van annak is majd esélye, hogy kiszálljunk ebből az intenzív forgásból, egyetlen lányunk szállodamenedzsmentet tanul Svájcban, s bár az az elképzelése, hogy az egyetem befejezése után megjárja magát a világban, nem áll távol tőle, hogy itthon átvegye a stafétabotot.

2019. augusztus 3., szombat

I. Polgári Vidék és Gazdaságfejlesztési Workshop

A Kolozs megyei MPP által rendezett I. Polgári Vidék és Gazdaságfejlesztési Workshop-ján cseh, szlovák, svájci, brazil, német és kárpátukrajnai fiatal szakemberek vettek részt, akik a Horváth Zoltán koordinálásával vidéki gazdaságokat és az aranyosszéki kistérség farmját látogatták meg. A workshop résztvevői a hazai agrárium sajátosságait ismerhették meg az aranyosszéki körút alatt. A rendezvény és a körút alatt több együttműködés is megkötettett. A Kolozs megyei polgári gazdasági vezetők is komoly elismerésben részesültek. Jövőre is megrendezésre kerül a workshop.

Eseménydús nyárelő

Információ-átadással, szakmai partnerkapcsolatok építésével igyekszik hozzájárulni a mezőgazdaság megerősítéséhez, a vidékfejlesztéshez a Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetének vezetősége. Június első felében határon innen és túli rendezvények sikeréhez tették hozzá részüket – összegzi az elmúlt két hét történéseit Horváth Zoltán, a megyei szervezet elnöke. A polgári alakulat népszerűsítése szempontjából fontosnak tartja azt a június eleji budapesti eseményt, amelyen bemutatkozásra kapott lehetőséget az általa vezetett szervezet. Úgy értékeli, a Kolozs megyei MPP vezetősége egy olyan előadássorozatot nyitott meg a magyar fővárosban, amely által a polgári vonal munkásságát, programját és terveit közelebbről ismerhette meg Budapest lakossága. „A Magyar Polgári Párt a jövőben is építeni szeretné az elkezdett gazdasági és vidékfejlesztési projektjeit. Örömünkre szolgál, hogy az anyaországiakkal történt egyeztetéseknek köszönhetően, együttműködési megállapodást köthetünk meg a közeljövőben."
A hatodik alkalommal Kolozsváron rendezett Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turisztikai Konferencián szintén aktív szerepet vállalt a Kolozs megyei MPP elnöke. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának kutatójaként két esettanulmányt – egy Szeben és egy Máramaros megyeit – mutatott be a vidéki gazdák és gazdasszonyok faluturisztikai hasznosítására. 
Horváth Zoltán a Nagyenyed környéki bortermelő gazdák gondjait és lehetőségeit taglaló vidékfejlesztési gazdatalálkozót is jelentőségteljes eseményként említi összegzésében. Résztvevőként vonta le a következtetést: „Hiába van jó minőségű és főleg széles skálájú termékpaletta, ha az értékesítés hiányos, rosszul megoldott, ha a nagy mértékű adórendszer, a bürokratikus ügyintézés visszafogja a termelőket.” Rámutat: érdekvédelmi szervezet létrehozása, gazdák szövetkezése jelenthetne megoldást az áldatlan állapotok felszámolására.
Kolozsvár, 2019. június 18.

Gazdapiaci Fórum

Kolozs megyei polgári küldöttség - élén Horváth Zoltánnal - tapasztalatcsereként résztvett több gazdapiaci kezdeményezésen. 
Legutóbb a váci gazdapiac volt a cél. (lásd a fényképet )
A Kolozs megyében az Aranyosszéki gazdaegyesület is szervez hasonlókat "Bejön a vidék" néven.
Viszont vannak, akik a városiakat hivják ki olyan eseményekre, ahol aztán nyugodtan válogathatnak a gazdagabbnál gazdagabb termékskálából.Pld. a mátraalji Kozárd, ahol szinte havonta szerveznek gazdatermékekkel egybekötött rendezvényeket.
ékekkel egybekötött rendezvényeket. 
A falu elhagyott vagy nem lakott épületeit átalakitották és panzióként működtetik, igy kb. 1000 férőhelyes "vendégfogadó" lett kialakítva, igy Kozárd, ahol kb. 170 helybéli lakik egy fontos faluturisztikai célponttá alakult át. Saját szövetkezete, 3 gazdasági farmja,2 alapitványa, 2 egyesülete, őkocentruma, hűtőháza és gyümölcsfeldolgozója van. Ugyanakkor a Mátraalji Kistérség központja is itt van.

Vidékfejlesztés és a borgazdák

Kolozs megyei MPP elnöke résztvett egy vidékfejlesztési gazdatalálkozón. Ezúttal a Nagyenyed környéki bortermelö gazdák gondjait és lehetöségeit taglalták, hiszen hiába van jó minöségü és föleg széles skálájú termékpaletta, ha az értékesités hiányos, rosszul megoldott. 
A nagy mértékü adórendszer visszafogja a termelöket. A sok jóváhagyás, pecsét mindahány kiadást csak kevés bortermelö gazdának a zsebe birja meg. A sok kiadás nem igen térül meg ha még egy jégverést is át kell élniük... 
A minöségi bortermelést még az is tönkreteheti, ha csak azok vannak a piacon, akik borhamisitástól sem riadnak vissza... 
Az egész városban már csak 5 - 6 gazda tud bort eladásra termelni ...
A minöségi bortermelést még az is tönkreteheti, ha csak azok vannak a piacon, akik borhamisitástól sem riadnak vissza... 
Az egész városban már csak 5 - 6 gazda tud bort eladásra termelni ... 
Felemerült, hogy ugyan létezik egy civil szervezödés, de csak kevés dologban tudott eddig segiteni. 
Keresik a hasonló egyesületeket, hiszen akkor jóval többen lennének, hiszen régen 100 gazda is termelt a piacra.




A pesti Polgári Szalonba látogattunk

Június 4-én a nemzeti összetartozás napján a Kolozs megyei polgári alakulat két előadással mutatkozott be Budapesten. 
A belvárosi Polgári Szalonban megtartott bemutatkozóban, László György iró, műforditó és Horváth Zoltán kutató tartott előadásokat. Keizer Róbert Kolozs megye MPP tanácsosa, Kovács Csaba a Kolozs megyei MPP vidékfejlesztési szaktestület alelnöke és Tasnádi Zsolt egyesületi elnök is jelen voltak, akik láthatták, hogy a nagyszámú pesti hallgatóság vastapssal hálálta meg a bemutatott témákat.
A Kolozs megyei MPP vezetősége ezzel egy olyan előadássorozatot nyitott meg amelyek által a polgári vonal munkásságát, programját és terveit közelebbről megismerhesse a magyar főváros lakossága is. 
- "Úgy gondolom, hogy sokan fogják értékelni ezen fáradozásainkat" jelentette ki Keizer Róbert tanácsos úr. 
- "Örvendek, hogy sikerült bemutatni egy pár dolgot a polgári vonal gazdasági programjaiból" mondta Horváth Zoltán a Kolozs megyei MPP elnöke.
"Mi, akik ideutaztunk, - folytatta - lényegében több szervezetet is képviselünk és örvendünk annak is, hogy az anyaországiakkal együttműködési megállapodásokat is megköthetünk. Ebből is látható, hogy a polgári alakulat nem adta fel az önállóságát, hanem épiteni szeretené továbbra is az elkezdett gazdasági és vidékfejlesztési projektjeinket".

Rá fog fizetni az ország

Míg egyesek a temetőben randalíroztak, Kolozsváron a polgári vonal vezetői éppen a vidékfejlesztési és turisztikai konferencián győzködték a külföldi befektetőket, hogy hozzánk érdemes a pénzüket befektessék. 
Késő délután az egyik előadót arról kérdezték a külföldiek, hogy egyáltalán tudja-e, hogy milyen események vannak az Úzvölgyében... Sajnos, nem tudta...
Nos, nemsokára megtudtuk... a vendégeink elég hamar el is mentek... vajon miért? Qui prodest ? 
Kinek a malmára megy a sok zavaros viz?
A futbal-csőcseléknek álcázott vagy a papok által félrevezetettek végül is áttörték a keritést s a kaput és "megáldották" (mert felszentelésről egyáltalán nem lehet beszélni) azokat beton kereszteket, amelyeket egy csomó törvénycikk megkerülésével és a hősihalottak megbecsmérésével állítatott - közpénzen - a dormányi polgármester, egyszerűen érthetetlen állapotokat előidézve. 
A felállított betonkeresztek befoliázása egy szimpla kihágás és semmiképpen sem a hősök sirjának a meggyalázása! Még akkor sem, ha azokat utólag "megáldották" a papok. Saját maguk lejáratásával egyenlő az is, hogy előbb nem egy megemlékező tömeget láthattunk, hanem egy erőszakosan viselkedőt. Amihez a papok "jóváhagyása" - mert megáldásról nem is lehet beszélni - csak "hab a tortán"...
Az egésznek- már az elején - provokációszaga volt hiszen a temető észak keleti részében volt elég hely azoknak a betonkereszteknek - még ha nem is ismeretes a katonák neve. 
A gyászszertartás ilyen féle kierőszakolása magát a felszentelést is megkérdőjelezi. 
Azzal, hogy előzőleg a megyehatárokat a dormányiak össze-vissza tologatták megállapitható, hogy a kormánynak tetsző cselekedetnek számít és ugyanakkor provokáció is egyben.

4 pályázot nyert a szakosztályunk alelnöke Kovács Csaba

A vidékfejlesztési szaktestület koordinátora Keizer Róbert , Kolozs megyei tanácsos Horváth Zoltán a Kolozs megyei MPP elnöke meglátogatták a megye egyik sikeresen pályázó gazdáját a Kovács Csabát. 
Az eddig 4 pályázatot is nyert gazda komolyan veszi a munkáját aminek meg is látszik az eredménye. A legelőn büszkén mutatta meg a szarvasmarha csordát, majd az istálokban a kis borjúkat illettve a kis malacokat aztán a sok majorságot is. 
Mind fajtiszta állat. "Érdemes pályázni" - jegyezte meg, hiszen most is újabbat akar leadni. Sok munka van vele, de végül is türelemmel kivárva még traktorra is tellett, amit szintén megmutatott. Elárulta, hogy az általa vezetett állattenyésztő egyesülettel is sikeres volt. Jelenleg pedig az anyaországi projektre is szeretne pályázni. A honositással pedig alkalmas lett a projektre.

Hírek a Pro Economica Alapítványról

A Pro Economica Alapítvány által működtetett gazdaságfejlesztési program keretében Magyarország Kormányának Erdélyben is van ereje segíteni azokat, akik mezőgazdaságból élnek. Maros és Hargita megyék után az idén a Kolozs és a Beszterce megyéknek a Mezőséghez tartozó részében lakó gazdák számára hirdette meg az idei pályázási lehetőséget. 
A válaszúti gyűlésen 458 támogatási szerződést írtak alá 155 traktorra, 41 permetezőgépre, 25 vetőgépre, 20 bálázóra, 13 fóliaházra, valaminttörzskönyvezett juhokra, a magyar és a román pályázók. A gazdák most is 15000 euróra pályázhattak. 
Az MPP Gazdasági és Vidékfejlesztési szaktestülete gratulál a sikeresen pályázó Kolozs megyei gazdáknak. Az anyaországi gazdaságfejlesztő program is bizonyítja, hogy érdemes az erdélyi gazdáknak is honosítaniuk, hiszen magyar állampolgárság szükséges a pályázathoz. 
A Polgári Párt mindenkit biztat a honositásra.

Kolozsváriak és a nagyszebeniek közösen a "Guinness Rekordok Könyvé"-be akarnak kerülni, hiszen a világ legnagyobb folyóiratát csinálták meg.

EU-s pályázatot elnyert fiatal vállalkozókat látogatott meg Horváth Zoltán a Kolozs megyei polgári elnök, akit Keizer Róbert a megyei tanácsos és László György elnökségi tag is elkísért.
Kicsit eldugottan találtunk rá a nagy gépteremre, ahol a nagyfelületű hirdető lapokat és mindenféle reklámanyagokat lehet nyomtatni szinte akármilyen felületre. 
Már a bejáratnál is látható volt, hogy a cég vezetői, akiket a nyomdagépek mellett láttunk sürgölődni amint a minőségi termékeket ellenőrzik.
Rövid bemutató után látható volt, hogy a két vezető a Tudor Hossu és a József Roland Czugh igencsak tudják, mire vállalkoztak. 
Mindketten külföldi - hosszabb - munkásévek után jöttek haza ezzel azt is bebizonyitva, hogy Erdélyben is lehet eredményesen vállalkozni. 
Az általuk működtetett cégük a "World Wide Print" immár nagyon sok kliens által ismert.
Amint Hossu úr is mondta, hogy nagyon sok türelemmel és minőségi munkával nőtt a cég kliensgárdája. 
Sőt arra is futotta, hogy többéves tapasztalattal a hátuk mögött, EU-s alapokra is pályázzanak és főleg nyerjenek. Igaz ehhez is sok türelem kellett a kiváráshoz, de végül is amint az üzembe helyezett modern géppark is bizonyítja, megérte. 
Az sem mellékes, hogy a cégben az pályázat elnyerése után megnövekedett a munahelyek száma is és egy nagyon jó szakembercsapat állt össze, akik nagyon komolyan végzik munkájukat és csak minőségi termékeket készítenek! 
A cég vezetői is nagyon komolyan folytatják a mindennapi munkájukat és attól sem riadnak vissza, hogy az 1951-ben Sir Hugh Beaver által alapított, "Guinness Rekordok Könyve" is bekerüljenek! 
A hét végén Nagyszebenbe mutatják be a világ legnagyobb folyóiratát, amelyet a nagyszebeni Egyetemi Sport Klub kosárlabda csapatának a drukkereinek az egyesületével közösen készítették el.
Kérdésünkre elmondták, hogy ezt olyan kihívásnak tartják, amivel a felsőhatáraikat is megismerhetik, hiszen eddig csak 1 nm-es folyóiratot készítettek és ők most a közel 2 nm-es termékükkel szeretnének rekordot dönteni. 
Gratulálunk érte! Zöld Sára