2012. szeptember 15., szombat

Köszönet

2012. szeptember 12.,
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Arad megyei szervezete ezúton köszöni mindazon jogi és fizikai személynek, akik az elmúlt szombati magyar–magyar gazdatalálkozó és a küldöttülés sikeréhez hozzájárultak. 
Köszönet a rendezvényeket anyagilag támogató megyei gazdaköröknek, a sokat segítő magyar pedagógusoknak, az RMDSZ, az RMPSZ és a Csíki Gergely Főgimnázium vezetőinek, a diáklányoknak, az EXPO munkatársainak. Kocsik József, az RMGE Arad megyei elnöke

2012. szeptember 10., hétfő

Dilemmák az Agrárkamarák körül - Nem tisztséget, hatékony munkát vállalni

A történelmi HANGYA  és a Gazdakörök szinte százéves együttélése komoly erőt képviselt Erdélyszerte.
A két világháború sem tudta ezt a baráti szövetséget megrontani. A mai környezetben ehhez hasonló összedolgozás is hozhat komoly életrevaló együttműködést. de ...
De ehhez elsősorban ismernünk kellene egymást! A személyes dolgok ismeretségek pedig nem széthuzásra hanem az összefogásra kell ösztönözzön mindenkit aki számára a gazdatársadalom ügye fontos. Egy országos egyesület vezetőinek - szinte minden esetben - széles látókörűségről kell bizonyságot tennie.
Ez pedig nagyon fontos, éppen a népközösségi gazda társadalmunkért.
A mai RMGE a gazdakörök szellemiségét hívatott továbbvinni a szászpáli hagyaték miatt! Mig a HANGYA a gazdsági szövetség és a szövetkezési mozgalomnak újrahonosításáért kellene küzdjön és minden erejével fejlesztenie azt a balogheleméri hagyaték értelmében.
Mindkét két egyesületben sok polgári pártos tisztségviselő van, amiért a közös munka kialakulása és fejlesztése a jelenlegi vezetők lehetősége sőt kötelessége is.
Az agrárkamarai probléma nemcsak a pénzalapokon múlik... Kérdéses, hogy tudunk-e annyi megyei szakmabelit arra biztatni, hogy ezeket a komoly feladatokat elvégezzék.
A HANGYA keretében kialakult szervezeti felügyelők és a gazdaegyesülethez tartozó megyei szakmai tanácsadók a két világháború között is egymást tisztelték és fontosnak tartották a közösmunkát!
Gondoljuk, hogy a valós eredményeink igencsak erőt adhatnak ebben a túl hosszúra nyúlt "átmeneti" szakaszban! A hagyományaink tisztelete pedig csak minket emelhetnek a cselekvés magas szintjeire.
Kérdés mennyire érezzük ezek fontosságát? Csak remélhetjük, hogy a politika végül is belátja szüksége van a szakemberekre és azok szervezeteire! Amikor a címbe foglalt "nem tisztséget, hanem hatákony munkát vállalni " olvassuk mindjárt az juthat eszünkbe, hogy "a megfelelő ember a megfelelő helyre"...  Gratulálunk a régi-új elnök úrnak és az elnökségnek! (Erdélyi Hangya)       
Sebestyén Csaba, a régi-új országos elnök

Amint azt tegnap előre jeleztük, az RMGE tisztújító kongresszusának az eredményeit, az új elnök értékelését helyszűke miatt nem tudtuk leközölni.
Sebestyén Csaba, tisztségében megerősített országos elnök értékelőjében elmondta: a több mint háromórás fórumon az elnökség nevében ismertette a négyévi tevékenységet, amit nagyban megkönnyített az Erdélyi Gazdában már leközölt tájékoztató. Az eseménydús mandátum idején, a gazdákhoz hasonlóan a gazda-érdekvédelmi szervezetek életében is bekövetkezett egy átmeneti időszak, amikor új eszközökhöz kellett nyúlniuk, ki kellett próbálniuk, meg kellett találniuk az érdekvédelem új mechanizmusait. Ennek ellenére, hosszú, kimerítő beszámolóban tették közzé a négyévi munkát, amivel kapcsolatban a küldöttek számos kérdést vetettek fel. Nem csak a beszámolóban, hanem a vita során is két kérdés körül csoportosultak a felvetések: a 3 évvel ezelőtt, éppen Aradon felevetett Kárpát-medencei közös agrárstratégia, ami az anyaországi Vidékfejlesztési Programba alfejezetként került be, Kárpát-medencei vidékfejlesztési együttműködések címmel. E kérdéssel kapcsolatban máris került kezdeményezés, ezért javaslatot tettek egy Kárpát-medencei Együttműködések Egyesületnek a bejegyeztetésére, ami biztosítaná a működéshez szükséges jogi keretet. A másik élénken vitatott téma az Agrárkamarák kérdése, ami jelenleg mind a szakma, mind az érdekvédelem számára a legfontosabb. Az RMGE 12 megyei tagszervezetének a képviselői számára az elnökség azt javasolta, a megyei Agrárkamarák létrehozásában feltétlenül részt kell venni. Még akkor is, ha a politikum hozzáállása egyelőre nem megfelelő, mivel kétféle forgatókönyvet dolgozott ki. Egyik szerint, a finanszírozás biztosítása érdekében, az Agrárkamarák teljesen politikai befolyás alá kerülnének. Ha ez nem megy, a Kamarákat rábízzák a szakmára, csakhogy a finanszírozásuk kétségessé válhat, így holtvágányra kerülhetnek. Egyelőre úgy néz ki, hogy az Agrárkamarák kérdésében az első változathoz ragaszkodik a politikum, míg a másodikhoz, vagyis a politikamentességhez a szakma ragaszkodik. Utóbbi változat egyben azt is jelentheti, hogy kezdeti stádiumban, az első hónapokban kérdésessé válhat a finanszírozás, vagyis a politikum részéről könnyű lesz rásütni a bélyeget: „rábíztuk a civil szférára, amelyik képtelen volt megszervezni az Agrárkamarákat”. Mert amikor a 141. intézkedés értelmében, a félig önellátó gazdaságoknak a támogatására kiírt pályázatokat rábízták egy magáncégre, akárcsak a 111. intézkedés szerint a gazdák felkészítését, alacsony hatékonyság mellett rengeteg pénzt költöttek el. Ha viszont e pénzeket a Kamarákra bíznák, az ugródeszka lehetne, ahonnan el lehetne indulni. Kérdés viszont, hogy a 25 tagú kamarai elnökségnek, ha foglalkoztatnia kell egy 7 tagú szaktanácsadói testületet, annak a tagjai ki tudják-e szolgálni az egyenként több települést feltételező, közel 70 községből álló megye gazdálkodóit? Aligha tudják, de az sem elhanyagolandó kérdés, honnan lesznek pénzalapok a 7 tanácsadó megfizetésére? Mert igaz ugyan, hogy a törvényben szépen meg van írva, honnan származhatnak az Agrárkamarák működéséhez szükséges pénzalapok, csakhogy amíg összeáll a jogszabály, amíg a kamarai testület kialakul, eltelik néhány hónap, s addig nem lesz finanszírozás. Tehát nagy a dilemma, a kockázat, de azzal együtt ott kell lenni, részt kell venni az Agrárkamarák létrehozásának a munkájában. Remélik, a politikum is belátásra tér, és engedi, hogy az első lépéseit bizonytalanul megtevő gyermek módjára, az Agrárkamarák elindulása is zökkenőmentes legyen.
Mivel az RMGE-ben 4 évvel ezelőtt tartottak tisztújítást, szombaton ezt is megejtették. Ennek során Sebestyén Csabát megerősítették országos elnöki tisztségében, míg az elnökségbe a 12 tagszervezet egy-egy képviselőjét választották be. Ebben Arad megyét ifj. Zágoni Szabó András, Temes megyét Benkő Zsolt, a Fehér megyei képviseletet dr. Csávossy György tiszteletbeli elnök látja el, míg Hunyad és Krassó-Szörény megyékben még nincs RMGE-szervezet.
Sebestyén Csaba elnök szerint az elnökségi tagok nem tisztséget, hanem munkát vállaltak, akárcsak ő maga, aki újraválasztott elnökként folytatni, végig szeretné vinni a már megkezdett programokat. A kidolgozás alatt álló 2014. utáni agrárpolitika rengeteg kihívást tartogat. Ennek értelmében, Romániának meg kell alkotnia a vidékfejlesztési tervét, aminek a kidolgozásában a gazdaszervezetek mindenképp szeretnének részt venni. Ha az nem tartalmazza az ő érdekeiket is, eleve sikertelennek minősíthető. Mindez naponta új feladatokat, kihívásokat állít az RMGE vezetősége elé.
Az újraválasztott elnöknek nehezére esett, a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium hozzállása, amelyikkel az írásos megállapodás értelmében együtt kellene szervezniük a Magyar–magyar Gazdatalálkozókat – első évben Csengeren valóban közösen is szervezték, a további 10 évben viszont csak az RMGE szervezi. A Minisztérium is ott van valahol a szervezők között, csakhogy nem megfelelő szinten képviselteti magát. Természetesen, szakmailag semmi kifogásuk nincs a Minisztérium által delegált főosztályvezetői előadóval szemben, aki szakmailag igen megalapozott értekezést tartott, de elvárandó lett volna, hogy a fórum súlyának megfelelően, a Minisztérium legkevesebb főosztályvezetői vagy államtitkári szinten képviseltette volna magát. Annál is inkább, mert a konferencia napirendjén két olyan fontos téma szerepelt, mint a 2014–2020. közötti közös agrárpolitika, illetve a Kárpát-medencei együttműködések kérdése szerepelt. Mindent egybevetve, Sebestyén Csaba RMGE országos elnök a X. Magyar–magyar gazdatalálkozó idei rendezvényét is a korábbiakhoz hasonlóan magas színvonalúnak értékelte, amiért köszönetét tolmácsolta az Arad megyei szervezőknek és a támogatóknak egyaránt.

2012. augusztus 18., szombat

Megalakult a Polgári Klub.


A kolozsvári Magyar Polgári Párt Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztálya illetve a Keizer Róbert a megyei MPP ideiglenes elnöke kezdeményezésére elindult a Polgári Klub. E klubba belépő, egy tagsági kártyát kap, amivel bizonyos kedvezményekre ad lehetőséget a G-V szakosztály vezetőségének a kereskedelmi egységekkel folytatott eredményes tárgyalásai alapján.



2012. július 29., vasárnap

A seriffel mindent meg lehet beszélni?

Ilyés Ferenc főiskolai adjunktustÍRTA: UH.RO
2012. július 27.Az utóbbi évek gazdasági történései régiónk minden piacán jelentős változásokat eredményeztek. Mindezek értelemszerűen komoly hatást gyakoroltak a fogyasztói magatartásra is.
Többek között a változások hátrányairól és előnyeiről kérdeztem Ilyés Ferenc főiskolai adjunktust, a MÜTF Oktatási Központ marketingigazgatóját.
Az utóbbi időben a kereslet nem csupán mennyiségileg, hanem összetételében is jelentős változásokon ment keresztül. Mi az oka ennek a változó fogyasztói magatartásnak?
Ez egy összetett kérdés, számos okot fel lehet sorolni, hogy miért változott meg a kereslet összetétele, mennyisége, minősége, de én két, általam legfontosabbnak tartott okot jelölnék meg: a globalizáció, valamint legújabban a gazdasági krízis hatását a fogyasztói társadalomra.
A globalizáció gyakorlatilag a saját képére formálta a modern embert, a kommunikációs eszközök fejlődésével folyamatosan informálja, új szokásokra tanítja meg, a közlekedési eszközök fejlődésével sokkal könnyebben szakítják meg egyesek kapcsolatukat a szülőföldjükkel, a technika fejlődésével az emberek a könnyebb megoldásokat választják, megváltozott sokaknak a munkához való viszonya is.
A média sajnos egy idealisztikus világképet sulykolt a legtöbb ember fejébe, ahol mindenki szép, gazdag és sikeres, így a fiatalok nagy része el sem tudja képzelni, hogy az élményeket ne habzsolja, ugyanakkor legtöbbjük nem körültekintő a döntések meghozatalakor.
A gazdasági krízis pedig rövid távon felborította az emberek világról alkotott képét, amelyre nagyon rövid idő alatt válaszolt a média: élhető a világ, csak válassz olcsóbb megoldásokat! Ez viszont méretgazdaságos termelés és a minőségi faktor csökkentésével érhető el. De ki szeretne ilyent? Természetesen senki!
Ezt pótolja a kommunikáció és a csomagolás... tehát az illúzió megvásárlása folytatódik, „the show must go on".
Ami biztató, hogy megjelent az ellenpólus is, vannak, akik felismerték, hogy ez életellenes. Viszont a nagyrendszerek mindent megtesznek felszámolásukért, lásd például a természetes módon előállított élelmiszerek piacra jutásának feltételeit, amelyek működtették a világot az elmúlt pár ezer évben és most hirtelen nem „életkonformak".
Melyek a vidékünkön is tetten érhető legfontosabb változások?
Vidékünkön az életmódváltás a leginkább szembetűnő, az emberek jelentős része belefáradt a szélmalomharcba, és kezdi feladni.
A székely társadalom is polarizálódott: van, akinek van pénze és van, akinek nincs pénze.
Akinek van pénze, nem tudja, mit kezdjen vele, hiányzik a szakmaiság a vállalkozások vezetéséből, az intézmények működtetéséből, szakemberhiány van a munkaerőpiacon, mert szakemberképzés nem létezik, és akik jó szakemberek voltak, külföldön kerestek megélhetést. Akiknek nincsen pénzük, csapdába kerültek: ha munkaképesek, akkor külföldön keresnek szezonmunkát és abból finanszírozzák az itthon maradt család háztartását, akik pedig nem munkaképesek, létminimum alatt élnek.
A pozitív mentalitásváltást bizonyos értelemben a válság generálta: sokan visszafogottabban kezdtek élni, előtörlesztették hitelüket, felásták a konyhakertet és zöldséget kezdtek újra termeszteni, amit eddig – a vidéki környezetben élők is – a multinacionális hálózatból vásároltak meg. Fontos megjegyezni, hogy Székelyföld lakossága abszolút többségének kapcsolata van a vidékkel, így csak hozzáállás kérdése, hogy szervezi meg a család az életvitelét.
Szlogen lett „helyi termék"-kel reklámozni, politikai kampányt építeni rá, de jelen pillanatban nincs a helyi piacon kereslet, mert a kínálatot senki nem tudja megszervezni „multi mintára".
A kínálatra nem vevők a helyi vásárlók, mert jelentős részük vagy nem tudja megfizetni, vagy előállítja önellátóan. A forgalomba hozott helyi termékek jelentős része souvenir formában, külföldi turisták vásárlásán keresztül értékesül.
Melyek a változások előnyei és hátrányai az össztársadalomra és a régió társadalmára nézve?
A „Mondd meg, mit vettél, és megmondom, ki vagy!" gondolat is lehetne ennek a kérdésnek a válasza.
A mai világban az a biztos, hogy semmi sem biztos, tehát minden változó, talán ez az, amit a legjobban „begyakoroltak" az utóbbi években. Ez a korábbi évszázadokban a háborúk dolga volt, most az EU-s csatlakozás és a folyamatosan rosszabbodó világgazdasági krízis oldotta meg.
Előnyként a magára maradt egyén összefogási szándékát említhetném, amely a vidékünkre sosem volt annyira jellemző. Az emberek keresik a bizalmi közösségeket, köröket, van, akinek ezt a család jelenti, van, akinek az egyház, van, akinek a baráti kör.
Sokan megijedtek, hogy elvesz minden érték, amit elődeink ránk hagytak, így egy értékmentési roham indult el. Ehhez viszont alaposabb nevelésre is szükség lenne az újabb generációk esetében, ami azonban mind a családok, mind az oktatási rendszerek részéről ugyancsak válságban van.
A modern ember olyan lett, hogy mindent kidob, ami régi, és mindent elfogyaszt, ami új, de a valóságban a végtelen növekedés nem létezik. A tartalékolás intézményét is be kellene vezetni, a visszafogottságot és az értékekkel szembeni alázatot.
Hátrányként említhető szerintem a környezet leélése, a közbiztonság tartós romlása, a szervezetlenség, a hatóságok működésképtelensége. Tulajdonképpen a „Vadnyugat-szindróma" van jelen: a seriffel minden megbeszélhető, és csak azt tudják megadózni, akit utolérnek.
Ha ez EU-nak szüksége volt a munkaképes lakosságunkra, a piacunkra, akkor méltán elvárható, hogy itt is rendbe teszik a közösségek életét. Addig is minden kedves olvasónak tudatos magatartást és „józan paraszti észt" kívánok a mindennapok megéléséhez! Szabó Attila

2012. július 24., kedd

Multik szorításában tör előre a CBA

Berta Kata:2012. 07. 19.
Jó időben indult, és így természetes menekülési pontja lett az ország kisközértjeinek a CBA, amikor ellepték Magyarországot a jól szervezett hipermarketek. A "magyar üzletláncnak" most az a célja, hogy az ország legnagyobb kiskereskedelmi cégévé váljon, és megelőzze a Tescót. A CBA 20 éves menetelése mögött a multik folyamatos szorításában véghezvitt fejlesztések és egy keménykezű vezető, Baldauf László áll. A látványosan a Fideszhez húzó céget az elmúlt két év kormányzati döntései is segítették, a legnagyobb foltot a cég imázsán az Egymásért Alapítványnak adott gigantikus támogatás ejtette.
Ismét piacvezetők szeretnénk lenni - jelentette ki áprilisban Baldauf László, a CBA elnöke a cég húszéves születésnapi ünnepségén. A CBA-nak van is esélye az elsőség visszaszerzésére. Régóta hallani arról, hogy a Cora után a Match és a Profi láncokat is eladja belga tulajdonosa, ezeket szerezheti meg a CBA, korábbi hírek szerint a Cooppal közösen.
Egy, az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó beszámoló pedig már kész tényként kezelte az átvételt, és biztosra vette, hogy arra még az idén sor kerül. Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója az [origo]-nak annyit mondott, hogy jelenleg komoly tárgyalások folynak a felvásárlással kapcsolatban, de titoktartási kötelezettségeire hivatkozva egyebet nem árult el.

Meglesznek a Matchok, csak várnak

A CBA hálózatába a 123 egységből álló Match tökéletesen beleillene, míg a 73 Profi bolt a CBA-központ számára különösen fontos Cent-hálózaton tudna nagyot dobni. Ezzel ráadásul a hazai piacon az utóbbi néhány évben taroló diszkontoknak (mint a Lidlnek vagy az Aldinak) állíthatna konkurenciát, miközben azok a plázastop miatt 2014 végéig nem építhetnek új egységeket.
A CBA esélyét növeli, hogy bár korábban a Tesco is érdeklődött a Match boltjai iránt, és úgy találta, hogy néhány szupermarketet érdemes is lett volna megvennie, mégis letett róla. Sajtóosztályuk arról tájékoztatta az [origo]-t, úgy döntöttek, hogy nem tesznek ajánlatot ezekre az üzletekre, inkább az Auchanhoz került Cora üzletek közelében lévő áruházaik megerősítésére költenek.
Egy piaci konkurens vezető pozícióban dolgozó munkatársa névtelenséget kérve azt mondta az [origo]-nak, hogy szerinte a Match-felvásárlásban a CBA a "kivéreztetésre" megy, és kivár. "Azok jelenlegi tulajdonosa ráadásul tudja, hogy nagyon sokat kellene költeni azokra a boltokra, a befektetésük pedig évtizedes távlatban sem hozna eredményeket".
A Tesco trónfosztására készülő CBA-nak nem ez lenne az első nagy dobása. "A CBA húszéves története, ha lehámozzuk róla a politikát, egy sikersztori" - mondta az üzletláncról az [origo]-nak a piac egyik konkurens veteránja, aki több mint 10 éve felsővezetői beosztásban dolgozik a kiskereskedelemben.
A Baldauf-faktor
Miközben a közvélemény abban a meggyőződésben él, hogy a CBA a fogathajtó Lázár testvéreké, nem tudtunk olyan iparági szereplővel beszélni, aki az üzletlánc fejlődésében ne Baldauf Lászlót, a cég elnökét említette volna a legfontosabb tényezőként.
1992-ben Baldauf László, aki a mai napig a cég elnöke, maga köré szervezett egy csapatot, hogy a Közért boltok privatizációjában részt vegyenek. Tíz kipróbált boltos fogott össze, mert üzletláncként előnyösebb pozícióból indultak a privatizációs pályázatokon, mintha egyenként pályáztak volna. A felkínált 330 boltból megszereztek 17-et, innen indul a CBA története. A csapat egyben maradt, és beszerzési és értékesítési társulásként folytatta a terjeszkedést. Mára több mint háromezer boltjuk van.
Baldauf László több interjúban is beszélt arról, hogy nagy tisztelője Orbán Viktornak
Az idén 71 éves Baldauf László 14 évesesen kezdett dolgozni a Csemege Kereskedelmi Vállalatnál, 17 évesen boltvezető lett. Külön engedéllyel, ugyanis még nem volt nagykorú. 32 évesen az első éjjel-nappali, a Blaha Lujza téri Csemege áruház vezetője lett.
Fodor Attila elmondása szerint Baldauf karrierje során sokat köszönhetett a Csemege akkori főnökének, Koltai Györgynek. 1980-ban végül otthagyta a Csemegét, és magánkereskedőként folytatta, részben azért, mert amerikai útja utáni újításait az akkori rendszerben nem tudta érvényesíteni. 
"A CBA-t gyönyörűen összerakták, de ahhoz, hogy oda jusson, ahova, keménykezű vezető kellett. Baldauf pedig autokrata módon fogta tulajdonostársait, az ő egyénisége kellett a sikerhez" - mondta az [origo]-nak a névtelenséget kérő kiskereskedelmi vezető. Mint mondta, többször ültek egy tárgyalóasztalnál, és látszott rajta, hogy tudja, mit akar.
Az ország legszebb és leglepukkantabb boltjai egy hálózatban
A CBA 2005-ben alakult át franchise rendszerré. Ezzel egy rendszerbe rendezték a több mint háromezer boltot, miközben sok gond megmaradt. A hálózatba lépő boltok adottságai ugyanis továbbra is eltérőek. Egy mezei CBA-t és a CBA Prímát hasonlítottunk össze.
Zárás előtt másfél órával 30 szikkadt kiflit és zsemlét talált az [origo] tudósítója egy budapesti, IV. kerületi paneltömb közepén lévő, az átlagosnál nagyobb alapterületű CBA-ban. Szűk egy órával korábban az egyik belvárosi CBA Prímában nemcsak hogy bőven volt még péksütemény, de 4, illetve 3 forinttal olcsóbbak is voltak. Arra számítottunk, hogy a Príma választékban veri a mezei CBA-t, de arra nem, hogy utóbbiban alapvető árukat sem kapunk meg. Például a CBA sajátmárkás, 2,8 százalékos teje estére itt már elfogyott (a hűtőpultban egyébként egyetlen egy doboz, más márkájú tej árválkodott). Az eladónő elmondása szerint aznap már nem lesz új áru, de kedvesen eligazított a bolt közepén tornyosuló tartós tejekhez, megnyugtatásként hozzátéve, hogy "hűtőben hamar lehűl az is". A legmeglepőbb mégis az volt, hogy ha lett volna tej, az éppen 55 forinttal került volna többe, mint a prémium kategóriás boltban. De 60 forinttal drágább volt a legolcsóbb kilós félbarna kenyér is.
Az eladók mindkét helyen készségesek voltak, és ezzel a boltok közötti hasonlóságok gyakorlatilag kimerültek. A Prímában szolid muzsika, a sima CBA-ban a légkondi küszködése adta a zenei aláfestést. A Prímában több pénztár pörgött egyszerre, a másikban libasorban tömörültek az egyetlen kassza előtt a munkából hazafelé tartó vásárlók. A prémium kategóriás egységben az áruk a marketinges nagykönyvek szerint gusztusos halmokban estek kézre és a polcok tömve voltak, ehhez képest a IV. kerületi CBA-ban feltűnően sok volt az üres polc. Szemmel láthatóan a napközben kifogyott árut nem töltötték újra, a legolcsóbb ásványvízből például már egy darab sem volt a polcokon.
Nemcsak a bejáratnál elhelyezett csomagmegőrző, vagy a napi menüt is kínáló grillbár, hanem a bolt atmoszférája, berendezése is világosan mutatja, hogy a Prímákra jobban figyelnek. A vásárlóknak pedig nem azt kell megvenniük este, ami megmaradt.
Egy, a CBA hálózatába tartozó bolt tulajdonosa azt mondta az [origo]-nak, hogy Baldauf László tehetséges ember, aki korán meglátta, hogy létre kell hozni a beszerzési társaságot. "Nem a pénz motiválja, mert az van neki, él-hal a CBA-ért" - tette hozzá. Szerinte a CBA-t nagyon jól irányítják és erőszakosan védik az érdekeiket a multikkal szemben, de "egy ilyen vállalatot csak diktatúrával lehet egyben tartani" - fogalmazott.
Nyertek a diszkontok világában is
A CBA sikerei mögött persze nem csak Baldauf kiolthatatlan energiája áll. A cég jól jött ki a rendszerváltás utáni boltnyitási lázból is. "Sok új, önálló kisbolt alakult, melyek gyakran tőkeszegények, kényszervállalkozás jellegűek voltak, de szolgáltatásaikkal - például a lakóhelyhez való közelségükkel, nyitva tartásuk idejével, esetenként a legalitás határán mozgó módszereikből is következő olcsó áraikkal - mégiscsak versenyt jelentettek - mondta az [origo]-nak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezetője.
Ezek egy része, azok, akik nem bírták egyedül a versenyt, csatlakozott valamelyik üzletlánchoz, nagyon sokan a CBA-hoz, és megpróbált túlélni a közös beszerzési rendszer kínálta előnyöket kihasználva, de közben önállóságát is megtartva.
A már idézett, hálózathoz tartozó bolttulajdonos azt mondta az [origo]-nak, hogy a privatizáció után káosz alakult ki, "lezüllött a beszerzés", és ő azért csatlakozott, mert "valahol be kellett szerezni az árut". Szerinte a CBA jól kihasználta az akkori dilettáns piaci helyzetet.
A Metro jó ébresztő volt
A 90-es évek kisboltos, diszkontos világában valóságos sokként hatott a külföldi tőke által finanszírozott, nagy alapterületű, zöldmezős beruházások formájában létrejött hipermarketek és bevásárlóközpontok megjelenése. E folyamat már 1994-ben megkezdődött, amikor a Metro egyszerre két áruházat nyitott Budapesten, de igazi lendületet 1996-ban, az első bevásárlóközpontok átadásával kapott.
2001 és 2003 között ezerrel nőtt a CBA-logós boltok száma
"Nehéz volt versenyre kelni a tőkés társaságokkal, már csak azért is, mert a külföldi multik komoly adókedvezményekben részesültek Magyarországon. Össze kellett fognunk ahhoz, hogy eredményeket érjünk el. Lépésről lépésre fejlődtünk, és elértük, hogy a bankok is a hazai üzletlánc mögé álltak, megindulhatott a hitelfelvétel" -mondta erről az időszakról a Magyar Hírlapnak Baldauf László.
Ez a sokk ugyanakkor jó volt arra, hogy lépéskényszerbe hozta a többi kereskedőt. "Elkezdték modernizálni a magyar élelmiszer-kereskedelmet" - mondta az [origo]-nak Kozák Ákos, a Gfk Hungária ügyvezetője. Ezek közé tartozik a logisztikai és technológiai fejlesztés, emellett felvették a versenyt a marketingmunkában is a nemzetközi láncokkal, a vásárlók megnyerése és megtartása területén. "Sokan nem gondolták ezt a 90-es évek végén" - tette hozzá Kozák.
Ahhoz, hogy a CBA is fel tudja venni a kesztyűt a Tescóval és társaival szemben, elsősorban a hátországát kellett megerősítenie. A CBA az első kisraktárát 1995-ben nyitotta meg a fővárosban, innen látták el a hálózat egységeit. Három évre rá megvették az Alfa Füszért volt raktárát a Nándorfehérvári úton, az már mintegy tízszer akkora (22 ezer négyzetméteres) volt, mint az előző.
A CBA első húsz éve:
Az első vidéki boltok 1996-ban csatlakoztak a CBA-hoz, de a terjeszkedés olyan gyors volt, hogy 1998-ra a fővároson kívüli üzletek száma már meghaladta az összes bolt 80 százalékát. Mivel ezeket már nem tudták ellátni a budapesti központból, vidéki regionális központokat hoztak létre.
1997-1999, valamint 2000 és 2001 között olyan nagyságrendben nőtt a hálózathoz tartozó üzletek száma, melyre azóta sem volt példa (sőt 2005 környékén érte el a mostani, háromezres nagyságrendet a CBA-logós boltok száma). Karsai Gábor, a GKI vezérigazgató-helyettese szerint ennek oka, hogy a hipermarketek és bevásárlóközpontok olyan erőteljesen terjeszkedtek, hogy nagyon sok kisebb élelmiszer- és vegyesbolt csődbe jutott. "A túlélés természetes, nemzetközi tendenciáknak megfelelő eszköze volt a láncba szerveződés" - mondta.
Az igazi durranás az alsónémedi logisztikai központ átadása volt 2005-ben. A központban olyan informatikai fejlesztéseket valósítottak meg, hogy az egyes üzletek online hozzáférnek adatokhoz, és az interneten adhatják le rendelésüket, vagy hogy ki tudják szűrni a rendkívüli árengedménnyel kínált árukat a nemzetközi kereskedelemben. Ez pedig jó, mert a sok száz kamionnyi áru befogadására alkalmas, 30 ezer négyzetméter alapterületű raktárban van helyük a nagy tételben, olcsóbban megvásárolt termékeknek.
A CBA a marketingben is megtalálta a saját hangját. A "magyar üzletlánc" a CBA alap marketingüzenete, amelyet a Coopnál és a Reálnál is jobban meglovagol, az viszont kérdés, hogy meddig lesz elég egy ekkora hálózatnál - véli a már korábban is idézett kiskereskedelmi bennfentes.
Központi és helyi beszerzés keveréke
Beszállítók elmondása szerint ezeken túl a CBA abban nagyon jó, hogy árui az ő polcaikra sokkal gyorsabban be tudnak kerülni, mint a hipermarketekbe. Egyikük az [origo]-nak elmondta, hogy bár üzleti partnerként nagyon kemények, és megküzdenek azért, hogy minél alacsonyabb árat csikarjanak ki, de miután a CBA-nál sok termék esetében továbbra sem központi beszerzés működik, így maga a tulajdonos dönt, nem kell olyan sok lépcsőfokot végigjárni, mint egy hipermarketnél. Mint mondta, van, hogy az általuk bevitt áru egy hét múlva már a polcokon van. A CBA pedig a gyorsasággal ki tudja használni azt, hogy az új termékeket a gyártók a bevezetéskor reklámozzák a legintenzívebben.
A központi beszerzés és a helyi döntéshozatal ötvözésével a CBA jól tud reagálni a helyi igényekre, így mást kínálnak a budai boltokban, mint egy szegényebb faluban. A CBA központilag a lehető legtöbb terméket belistáz, ezután pedig a boltok vezetői döntik el, hogy a kínálatból melyik termékeket rendelik meg.
670 millió egy kétes alapítványnak
A Hvg.hu tavaly novemberben írta meg, hogy a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások mintegy 670 milliót adományoztak az áfacsalási ügybe keveredett alapítványnak. A lap szerint a csoporthoz tartozó 18 vállalkozás 2006-ban mintegy 400 millió forintot, 2007-ben pedig négy kft. - a Hamsa-Kontakt, a Krupp és Társa, a Breier és Társa, illetve a B.B.K. Drinks - összesen 270 millió forintot adományozott az Egymásért számára.
"Való igaz, hogy néhány tulajdonos támogatta az alapítványt, mely teljesen szabályszerű volt a későbbi vizsgálatok szerint" - mondta Fodor Attila azt [origo]-nak, hozzátéve, hogy a támogatás időpontjában minderről a központ semmit nem tudott. Még azzal együtt sem, hogy a HVG cikkében említett Breier László és Krupp József jelenleg is igazgatósági tagjai a CBA Kereskedelmi Kft.-nek, vagyis a CBA központi cégének. Fodor szerint semmi olyan jel nem volt, amely gyanússá tehette volna számukra a szervezet működését. Azóta a tulajdonosok és a franchise-tagok csak a központ beleegyezésével támogathatnak bárkit.
Új kihívók
A multik megjelenése lépéskényszerbe hozta a CBA-t. Meglépték azokat a fejlesztéseket, amelyek szükségesek voltak a fejlődéshez, de közben újabb kihívásra a kemény diszkontok (Aldi, Lidl) magyarországi megjelenésére kellett megtalálniuk a választ, elviselve, hogy a piaci elsőséget elvesztették. Az új piaci szerepelők jelentőségét mutatja az is, hogy tevékenységüknek makrogazdasági, dezinflációs hatása van. "Az árletörő szerep pedig különösen jelentős egy olyan piacon, ahol 5-6 százalékos az infláció" - hangsúlyozta Kozák Ákos.
A CBA ebben a legújabb küzdelemben sem áll rosszul. "A magyar kiskereskedelem elmúlt körülbelül ötéves periódusa figyelemre méltó nemzetközi összehasonlításban is. Ugyanis a piacvezető után, amely egy nemzetközi vállalat, a ranglista elején ott vannak magyar vállalkozások, a CBA és Coop is" - mondta Kozák Ákos az [origo]-nak. A különleges ebben az, hogy míg Franciaországban az első helyeken francia cégek vannak, mint a Carrefour vagy a Cora, Angliában pedig a Tesco, de ezek ott vannak még számos másik országban is. Magyarországon pedig olyan láncok vannak az élbolyban, melyek alapvetően helyben működnek - magyarázta.
Kozák Ákos szerint a legfontosabb mégis az, hogy a hazai láncok a kisbolt és a szupermarket kategóriában tudtak jól teljesíteni a hipermarketek és a diszkontok generálta versenyben. Kozák szerint a siker kulcsa az volt, hogy a saját bolthálózaton belül szegmentálták, hogy kinek mi való. Prémium szegmenseket, nagyobb alapterületű boltokat alakítottak ki úgy, hogy közben saját terepükön belül maradtak.
A Prímák többsége a CBA-tulajdonosok kezében van
"A legutóbbi idő legjobb ötlete a Príma volt, mert az ABC-jelleget átalakították egy németes megjelenésű szupermarketstílusra" - mondta az [origo]-nak versenytársuk egyik igazgatója. Ilyen szerinte, hogy logikai alapon vannak kihelyezve az áruk, a boltokban lehet enni és kávézni is. Egy CBA-beszállító pedig egyenesen úgy véli, hogy ezek a boltok most "messze a legjobbak" az országban. A CBA életében is kiemelt szerepe van a Prímáknak, azokat döntő többségben a tulajdonostársak működtetik.
A CBA tavalyi, 10 milliárdos forgalomnövekedése is a szegmentációt dicséri. A cég 2011-ben 565 milliárd forint forgalmat ért el az előző éves 555 milliárd után. A szóvivő szerint a növekedés a 105 egységesre növekvő Príma boltoknak, továbbá a szintén 2009-ben bevezetett diszkont boltoknak, a Centeknek köszönhető.
Politikai hátszél
Igaz, az elmúlt két év sikereit a CBA már hátszélben érte el, miután több olyan kormányzati intézkedés is született, amelyekből a CBA jól jött ki. Ilyen volt a különadók kiszabása, amely a CBA-t felépítése, a franchise rendszer miatt kevésbé érintette, mint a többieket. Ilyen az Aldi és a Lidl terjeszkedését is fékező plázastop, és ilyen az is, hogy a versenytársaknál korábban tudta bevezetni a CBA az Erzsébet-utalványokat (a Tesco ugyan már elfogadja azokat áprilistól, de az Auchan február óta - egyelőre eredménytelenül- tárgyal).
Baldauf László nem titkolja, hogy a Fidesz politikájával ért egyet. Több interjúban is beszélt arról, hogy nagy tisztelője Orbán Viktornak, aki személyesen is ismer. A Lázár testvérek is jó kapcsolatot ápolnak a Fidesszel (erről lásd keretes írásunkat).
Kézenfekvő lenne, a CBA-boltok számának 1997 és 2001 közötti robbanása mögött is politikai hátszelet keresni, hiszen az időszak éppen az első Orbán-kormány idejére esik. Karsai Gábor a GKI vezérigazgató-helyettes szerint azonban a növekedés mögött nem politikai, hanem gazdasági ok állt, egyszerűen nem lehetet másképp ellenállni a terjeszkedő nemzetközi láncok nyomásának.
A politikai kapcsolatnak volt negatív következménye is a CBA életében. Az alsónémedi ötmilliárd forintos beruházásra az első Orbán-kormány idején pályázatot adott be a CBA, és egymilliárd forintra ígéretet is kaptak. A szocialisták kormányra kerülése után aztán a támogatásból 250 millió forint maradt.
Fodor Attila erről annyit mondott, hogy ahogy a társadalomban is vegyes a kép, tulajdonosaik is különböző politikai nézeteket vallanak. Azt kijelentette, hogy a CBA soha nem támogatta a Fidesz kampányát.
2010-ben az "Ítéletidő" szlogennel a CBA a maga módján mégiscsak kampányolt. Fodor Attila szerint csak arra buzdítottak mindenkit, hogy menjenek el szavazni, és nyilvánítsák ki véleményüket. Azt nem tudta számszerűsíteni, hogy az óriásplakátok kihelyezése mennyibe került, mert azok elmondása szerint az amúgy is a CBA által bérelt plakáthelyekre kerültek.

2012. május 30., szerda

Orbán - Ma kezdték kézbesíteni a gazdasági konzultáció kérdőíveit

2012. május 29., Szerző: hvg.hu
A gazdasági konzultáció kérdőíveit ugyan még csak kedden kezdték kézbesíteni, de a kérdések alapján úgy tűnik, a kormány előre tudja, mit akarnak a magyarok, és inkább önigazolást, mint valódi válaszokat vár. Az eddigi történesekből azonban sok esetben nyilvánvaló, hogy a kormány már elindult egy irányba.
Ma kezdték kézbesíteni a gazdasági konzultáció kérdőíveit, melyekben a kormány gazdasági döntésekhez kér segítséget az állampolgároktól „a magyar munkahelyek érdekében” – fogalmaz Orbán Viktor a mellékelt kísérőlevélben. A kormányfő az újabb konzultációt azzal indokolja, hogy „mi, magyarok, két éve úgy határoztunk, minden fontos kérdést megbeszélünk egymással, mielőtt döntéseket hozunk”.
A kérdőíven szereplő 16 kérdés azonban - hasonlóan az eddigi nemzeti konzultációkhoz - nem támasztja alá ezt az állítást, hiszen több kérdésben már egyértelműen megfogalmazta a kormány, milyen irányba fog menni. Összegyűjtöttük azokat a nyilatkozatokat, terveket és tövényeket, amely alapján úgy tűnhet, felesleges ezt a gazdasági konzultációt lefolytatni.
A kormányfő a Kossuth Rádióban jelentette be az új konzultációt múlt péntekenFotó: MTI / Szigetváry Zsolt
A kérdésekre a legtöbb esetben három előre megadott választ lehet beikszelni. Az első mindig igenli a kormányzati irányvonalat, a második az erre adott nemleges válasz, a harmadikat pedig akkor ikszelhetik a válaszadók, ha nem tudják a választ. A kérdőíven a következő kérdések olvashatóak (félkövérrel szedve):
1. „Vannak, akik azt javasolják, hogy a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak biztosítani kell az átalányadózás lehetőségét, mert így jobb eséllyel tarthatják meg alkalmazottaikat a válság közepette. Mások szerint nincs szükség a kis cégek ilyen módon történő megsegítésére.”
Ez a terv már tavaly ősszel felvetődött a Fideszben, amikor a kormány belengette, hogy megszünteti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). Végül a kormánypárti frakciók nyomására az eva megszüntetését 2013. január 1-jére halasztották. Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára a döntést a parlamentben azzal indokolta, hogy nincs más átalányadó a vállalkozásokra. Eszerint a kormány az eva közelgő kivezetése miatt eleve számol az átalányadózás kiszélesítésével.
2. „Vannak, akik szerint adó- és járulékmentessé kellene tenni a bérét azoknak, akik már nyugdíjba mehetnének, de tovább dolgoznak. Mások azt mondják, nem kell segíteni a nyugdíjas korúakat, hogy a munka világában maradjanak.” 
A Randstad Workmonitor 2011-es felmérése szerint nemzetközi viszonylatban alacsony, mindössze 18 százalék azon magyar munkavállalók aránya, akik a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után is szívesen dolgoznának (szemben például az angolok 55 százalékával és a lengyelek 62 százalékával). A "túlszolgálat" drasztikus visszaesése a rendszerváltáshoz kötődik, és ezen azóta sem sikerült változtatni. Itt hazai előzményeket nem találtunk: a térségben Bulgáriában azonban napvilágot látott olyan tervezet, amely bónusszal jutalmazná a továbbdolgozó munkavállalókat.
3. „Vannak, akik szerint a gyermekes családok szocpol támogatását ki kellene terjeszteni új személyautó vásárlására is. Mások szerint nem kell tovább támogatni a családokat.”
A szocpol kiterjesztése személyautó-vásárlásra még idén március végén vetődött fel. Az ötlet a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett, és kifejezetten sokgyermekes családokra és nagy autókraszabnák az ötletet, annak érdekében, hogy “legalább négy gyermek beférjen”.
A gépjármű szocpolt Matolcsy szorgalmaztaFotó: Túry Gergely
Szakértők szerint ennek az ötletnek nincs igazán realitása: a gépkocsi-szocpol korlátozott mértékű lehete csak, és most, amikor a potenciális vásárlók tömegével halasztják el az autóvásárlásukat, mert hiányzik a jövőbe vetett bizalom, ezen aligha változtatna ez a támogatás. Az átlagos keresetűeknek még így is magas lenne a havi törlesztőrészlet. A bankok is óvatosabbak, hiszen 2008 előtt komoly veszteségeket okozott nekik az autóhitelezés.
4. „Vannak, akik szerint továbbra is méltányos tehermegosztásra van szükség az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival. Mások szerint a bankoknak és nagyvállalatoknak kisebb részt kell vállalni a válság terheiből, mert így tudják eredményessé tenni gazdálkodásukat és segíteni a gazdaságot.”
Ez az a kérdés, amire Orbán Viktor igennel felel majd, ami lefordítva azt jelenti, hogy ő támogatná a válságadók továbbélését. A nagyvállalatokat, telekommunikációs cégeket és bankokat sújtó válságadókat 2010-ben vezette be a második Orbán-kormány, 2012-es kifutással. Az érintett, nagyrész külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok heves ellenkezése ellenére bevezetett különadók a Költségvetési Tanács (KT) előzetes számításai szerint 2012 végéig összesen 494 milliárd forint pluszbevételt hoznak az államnak. Sok szakértő szerint a különadók negatív hatással voltak a gazdasági növekedésre és a foglalkoztatás bővülését is akadályozták, több bank például a banki különadó miatt kényszerült elbocsátásokra. Az elemzők egy része arra is felhívta a figyelmet, hogy a különadókat az érintett cégek továbbhárítják majd a fogyasztókra, így végső soron ez a lakosságot közvetett módon terhelő adó lesz.
Ezeknek az adóknak a kiváltására került be a parlament elé a távközlési adó, a tranzakciós illeték, a biztosítási adó és az energiaszolgáltatók magasabb kulcsú szja-kötelezettsége: Orbán ezeket szeretné tartóssá tenni.
5. „Vannak, akik szerint a magyar kormánynak kiemelten támogatnia kellene a nők, különösen a kisgyermekes anyukák munkába állását. Mások szerint erre nincs szükség, a kisgyermekes anyuka inkább maradjon otthon a gyermekével.”
A kisgyermekes anyukák munkavállalását már most is támogatja a kormányzat, 2011 eleje óta lehetősége van az anyukáknak a gyes mellett heti maximum harminc órában - napi 6 órás munkaidőben - dolgozni. Emellett a kisgyermeket nevelő fiatal anyukák vállalkozóvá válását is támogatja a kormány egy hétmilliárd forint keretösszegű program életre hívásával. A kisgyermekes anyák foglalkoztatását a családok védelméről 2011-ben elfogadott sarkalatos törvény úgy is elősegítené, hogy három évig a munkáltatók kötelesek lennének az anyákat saját kérésre részidőben foglalkoztatni. Régi ígéret, hogy növelik az óvoda-, és főként a bölcsőde-férőhelyeket: az Új Széchenyi-terv májusi felhívása egymilliárd forintot biztosít bölcsődék és óvodák létrehozására a Közép-magyarországi régióban, és a "konvergenciarégiókat" is beleszámítva, összesen ötmilliárd juthat ilyen programokra.
6. „Vannak, akik szerint szükséges a minimálbér folyamatos emelése a magyar emberek biztonságos megélhetése érdekében. Mások szerint nincs szükség a minimálbér emelésére, mert az rontja a cégek versenyképességét.”
A „helyes” válaszhoz elég belebotlani a konzultációs kérdőív kitöltésére buzdító kormányzati plakátba, amely kedd reggelre került ki az utcákra. A plakáton a következő szöveg olvasható: „Azt gondoljuk, tovább kell emelni a minimálbért! Ön mit gondol?”. Ezt az irányt jelölte ki Orbán Viktor tavaly ősszel is, amikor elmondta, a kabinet megalakulásakor azt tűzte ki célul, hogy négy év múlva 100 ezer forint közelében legyen a minimálbér.
A kormányfő válasza azonban nem helyes, ha azt nézzük, hogy mi segítené a vállalkozások és a magyar gazdaság hatékonyabban működését. A munkaerőpiac folyamataival foglalkozó közgazdászok szerint a minimálbéremelés a foglalkoztatás csökkenését eredményezi és a képzetlenek körében növeli az elszegényedés kockázatát. Magas minimálbér mellett a képzetlen munkásokat nem éri meg legálisan alkalmazni, hiszen sok esetben nem termelik ki a bérköltségüket.
Ezzel a kormány is tisztában lehet, hiszen az első Orbán-kormány idején végrehajtott első jelentős minimálbér-emelésnek az utólagos hatásvizsgálatok szerint „a munkakínálat emelkedésére nem volt érdemi hatása, a munkaintenzív ágazatokban azonban egyértelműen csökkentette a foglalkoztatást” –állítják a Budapest Intézet és az MTA Közgazdaságtudományi Intézet szakértői.
7. „Vannak, akik szerint adókedvezményt kellene kapniuk azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre. Mások szerint az adókedvezmény nem ösztönöz munkahelyteremtésre.”
A foglalkoztatás bővülését már ma is számos adókedvezmény ösztönzi. A START programban pályakezdők, gyes/gyed/gyet/ápolási díjat igénybe vevők, legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott 50 éven felüliek, vagy alacsony iskolai végzettségűek, és bérpótló juttatásban részesülők foglalkoztatásával lehet részt venni. Ha a cégek ilyen munkavállalókat alkalmaznak, akkor már eddig is szociális hozzájárulási adókedvezmény illette meg őket. Emellett a kabinet további adókedvezményeket tervez 2013-tól, mint az a kormány honlapján olvasható.
8. „Vannak, akik szerint az államnak több eszközzel, jobban kellene segítenie a fiatalokat az elhelyezkedésben. Mások szerint a fiatalok elég segítséget kapnak az államtól.
A magyar fiatalok rendkívül alacsony foglalkoztatási rátája miatt ennek a kérdésnek nincs valódi tétje. Ezt a kormány is így gondolhatja a saját kérdéséről, hiszen már márciusban megígérte, több, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedést segítő program indulását fogja bejelenteni.
9. „Vannak, akik szerint a munkanéküliség által leginkább sújtott területeken szabadvállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményeket kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést.”
Ez a téma már eldöntött tény, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly októberbenjelentette be a szabadvállalkozási zónák létrehozását. A kormány ezzel a munkavállalás és az ipar megtelepedését akarja elérni, és ezen keresztül az ország hátrányos területein élők kaphatnának munkát.
A vállalkozási zónák Matolcsy növekedési tervében is felbukkannakFotó: Forrás: NGM

Az úgynevezett free vagy special economic zone (FEZ vagy SEZ) nemzetközi fogalma olyan területeket takar, ahol vállalkozásbarát feltételeket és adókedvezményeket biztosítanak exportorientált vállalatok számára - és ahol a kedvező közlekedési kapcsolatok mellett nem utolsósorban versenyképes munkaerő is a rendelkezésre áll. A Magyarországra tervezett SEZ-ek több ponton sem felelnének meg ezeknek a feltételeknek, tekintve, hogy ezeket a zónákat Magyarország hátrányos helyzetű régióiban hoznák létre, ahol a képzetlen munkaerő csak bizonyos betanított munkák ellátására alkalmas. Régiónkban Lengyelországban találhatóak szabadvállalkozási zónák.
10. „Vannak, akik úgy gondolják, az államnak vissza kell szorítania a monopolhelyzetben lévő nagyvállalatokat. Mások szerint nem kell föllépni a monopóliumok ellen; rendjén van, hogy a nagyhal megeszi a kishalat.”
Ha a multik visszaszorítása abból áll, hogy a kormány extra adózásnak veti alá a nagyvállalatokat, akkor Orbán Viktor ezt a kérdést már 2010-ben eldöntötte. A távközlési-, az energia-, a bankszektorra és a hipermarketekre kivetett szektorális válságadó évente bő 300 milliárd forintot hozott az államkasszának úgy, hogy ezeknek a szektoroknak cserébe nem adott semmit.
A monopolhelyzetben lévő vállalattal csak akkor van baj, ha nem magyar. Ahogy Orbán Viktor az oligarcházós beszédében hangoztatta: "Magyarországnak nagy, magyar vállatokra szüksége van a pénzügyi szektorban, a biztosítási iparban, az építőiparban, az energiaiparban, a járműgyártásban, a gyógyszeriparban, az élelmiszeriparban, információs technológiákban, a szállodaiparban és minden jelentős területen. Igen, nagytőkésekre, sikeres, sok milliárddal rendelkező vállalkozókra van szükségünk”. Megjegyezte: különben mindent „a külföldiek visznek el”. „Ha tudja ön ezt, ha nem, amikor a magyar tőke ellen beszél, labancpolitikát folytat, amit én elutasítok” - közölte Orbán Viktor.
11. „Vannak akik szerint nem szabad megengedni, hogy a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat (víz, villany, gáz, szemétszállítás, távfűtés) biztosító cégek, üzletek haszonra törekedjenek, és ezért köztulajdonban kell tartani őket. Mások szerint helyes, hogy ezek a vállalatok profitérdekeltek.
A rezsiplafon bevezetése a kormányváltás után hatósági díjassá tette az áram, a gáz, majd a távhő árát, és most a víz-, csatorna- és a szemétszállítási díjak esetében céloz meg hasonlót. Arezsiplafon az áram- és gázszektorban beruházások és hálózatkorszerűsítések elmaradását, valamint sok esetben az önkormányzati tulajdonú távhőcégek helyzetének drasztikus romlását hozta. A Pécsi Vízmű visszavétele a bíróságon folytatódik, a Fővárosi Vízműveké ehhez képest békésen zajlott: igaz,nem volt olcsó mulatság.
12. „Vannak, akik szerint az ország legnehezebb sorsú településein támogatni kell olyan szociális szövetkezetek működését, amelyek hasznos pénzkeresetet biztosítanának azoknak, aki korábban csak segélyekből tudtak megélni. Mások szerint nem segítenek az ilyen megoldások.
Egy hete sincs, hogy Hegedűs Zsuzsa, Orbán főtanácsadója hathatós előkészítő és alapozó munkájának is köszönhetően Czomba Sándor államtitkár bejelentette, hogy az Új Széchenyi-terv keretében már megjelentek a szociális szövetkezetek felállítását és fejlesztését célzó pályázati felhívások. El is különítettek már rá 12,5 milliárd forintot a Társadalmi Megújulás Operatív Programban. Miről mondhatna akkor véleményt a megkérdezett?
13. „Magyaroroszág sokat tett eddig a bajba jutott devizahitelesek megmentéséért a kilakoltatási moratórium bevezetésével, a kedvezményes végtörlesztés és az árfolyamgát rendszerével, de vannak, akik szerint ez nem elég, további lépések szükségesek. Mások szerint nem kell többet tenni a devizahitelesekért.
A kormány által feltett kérdés megtévesztő, ugyanis a felsorolt lépéseken túl több olyan intézkedés történt a devizahitelesek megmentésére, amelyek akkor is évekig éreztetik még hatásukat, ha esetleg a válaszadók többsége valamilyen véletlen folytán azt mondaná, nem kell többet tenni a devizahitelesekért. Az árfolyamgát a törvény szerint 2017 júliusáig fog tartani, a Nemzeti Eszközkezelő 2014-ig 25 ezer lakást vásárol ki a bedőlt devizahitelesek mögül, és megígérte a kormány a rendkívül drága és várhatóan gyenge minőségű házakból felépülő ócsai devizahiteles telepet is.
14. „Vannak, aki úgy vélik, méltányos lenne a válság idején, ha az alacsonyabb jövedelműek a cafetériát készpénzben kapnák. Mások szerint a cafetéria rendszeren nem kell változtatni, mert a bérkompenzáció elegendő segítség a kisebb keresetűeknek.
Az, hogy a kérdőíven összetalálkozhat ez a két közpolitikai eszköz, voltaképp az szja-szabályoknak köszönhető. Az összekapcsolás viszont álságos, ha azt nézzük, hogy a bérkompenzáció bevezetésére azért volt szükség, mert az adójóváírások rendszerét kivezették, és ez különösen az alacsony jövedelműeket sújtotta. Tehát a bérkompenzáció valamiért egyszer már járt. Ráadásul a bérkompenzációhoz nyújtott állami kiegészítést sok cég nem is tudta igénybe venni, épp a foglalkoztatáshoz kapcsolt szigorú feltételek miatt. A cafetéria a munkáltatóknak, a munkavállalónak és az érintett szektoroknak is jó megoldás: az előbbieknek alacsonyabb költséget és magasabb (természetbeni) nettót jelent, a szektoroknak pedig több bevételt.
A kormányban az utalványozás ötlete nem először merül fel, májusban jelentették be, a szociális segélyek egy részét utalványban fizetnék ki. Eszerint a rászoruló gyermekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény teljes összegét - ez évi két alkalommal gyermekenként 5800 forint - utalványban kapják meg a családok. Arról pedig az önkormányzatok döntenek, ha a segély összege meghaladja a 10 ezer forintot, a segély egy részét, 5 ezer forintot Erzsébet-utalvány formájában fizeti ki.
Adatbázis készül a jogvédők szerint
A Nyilvánosság Klub kedden kiadott közleményében úgy véli, hogy az adófizető állampolgárok pénzéből százmilliókat felemésztő "nemzeti konzultáció" valójában nem szolgál más célt, mint közpénzekből finanszírozott kormányzati propagandát, valamint olyan adatbázis elkészítését, amelyben a választók személyi adatait és politikai véleményét összekapcsolják. Ezért a szervezet a személyes adatok letiltására szólítja fel az embereket. Az adatletiltási kérelem benyújtható személyesen a jegyzőnél vagy az okmányirodában, postai úton vagy elektronikusan a www.magyarorszag.hu portálon.
15. „Vannak, akik szerint az lenne a méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxuscikkek után viszont megasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint nincs erre szükség.”
Ez Matolcsy régi, a 2010-es választások előtt is hangoztatott ötlete, a megvalósítását jelenleg is tervezi a kabinet. A nemzetgazdasági miniszter idén áprilisban is említést tett egy „széthúzott áfarendszerről”. Mint fogalmazott „jobb volna öt kulcs - 5, 15, 20, 25, 30 százalékkal -, de az unió még nem engedi". Matolcsy tavaly megpróbálkozott a 35 százalékos, luxuscikkekre kivetett áfa bevezetésével is, de az EU ezt elutasította.
16. „Vannak, akik szerint a kormánynak a válság idején is meg kell védenie a nyugdíjak vásárlóértékét. Mások szerint erre nincs lehetőség.”
A koalíciós pártok a választási kampányban azt ígérték, hogy meg kell őrizni a nyugdíjak értékét, és ehhez kormányon is ragaszkodtak. Az OECD hiába hangoztatja, hogy az Orbán-kormány kiszámíthatóbb gazdaságpolitikájához meg kellene fontolnia a nyugdíjak megadóztatásását is. Az NGM megüzente: a javaslattal nem ért egyet.

2012. május 6., vasárnap

VilágPanoráma: Helyi Pénz Saga

http://www.youtube.com/watch?v=4WXmVzWhAt8&feature=related
polidili


Világ-Panoráma: 2011.07.04 - 08

Világ-Panoráma: 2011.07.04 - 08
- Műsorvezető: Szaniszló Ferenc.
- Vendég: Vezér-Szörényi László
- Téma: A pénz, aminek szaga van, és a pénz, aminek nincs szaga. Világpénzek csődje, helyi pénzek virágzása.

2013 májusára bedől az Euro.(?!?)

http://www.youtube.com/watch?feature=endscreen&NR=1&v=iujC2FKhAbw
CivilkontrollTv

CivilkontrollTv töltötte fel ezen a napon: 2011.11.18.
"Megdöbbentő tények kerülnek napvilágra a pénzügyi hatalom megtestesítőiről, a Goldman Sachsról, amely bank „egész pontosan olyan nagyhatalommal bír, hogy országokat, kormányokat tud megzsarolni, vagy ha nem úgy cselekednek, akkor akár háborúba is tudja őket sodorni. Aki pénzben egész konkrétan Euróban, Dollárban tartja vagyonát arra bizony nagyon nagy meglepetések várnak a következő hónapokban, években." Beszélgetés Vezér-Szörényi Lászlóval a kialakult gazdasági krízisről a nép, a kormány és a német fejlesztési bank tanácsadójának szemszögéből...."
Hozzászólás:
Ha van egy tanyád amit fával tudsz befűteni, hozzá egy gyümölcsös kerted, ahol az ételedet meg tudod termelni, egy kutad ami tiszta vizet ad, és még esetleg egy kemencéd az udvarodon, te vagy a világ leggazdagabb embere! Ne hallgass senkire