2011. december 31., szombat

Jövő év elején AGROmashEXPO

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/jovo_ev_elejen_agromashexpo
Először a jövő év elején megrendezendő budapesti AGROmashEXPO kiállításon mutatják be az Év Traktorait a nagyközönségnek - tájékoztatta Pákozdi József, a kiállítás sajtófőnöke az MTI-t. A január 25-28. között sorra kerülő szakkiállításra már 19 ezer négyzetmétert foglaltak le a kiállítók, köztük olyan cégek, amelyek eddig még nem vettek részt ezen az agrárgépipari kiállításon.
A szervezők szerint a kiállítás igazi különlegessége lesz majd, hogy a németországi hannoveri szakmai bemutató után a magyar fővárosban, az AGROmashEXPO-n lesznek megtekinthetők először az Év Traktorai.
Mindhárom kategória nyertesét megnézhetik az érdeklődők: az "Év szántóföldi traktora 2012" cím nyertese a John Deere 7280R nehéz-univerzális traktor a KITE Zrt. standján lesz látható. Az "Év speciális traktora 2012" cím nyertese az Antonio Carraro TRH 980 ültetvénytraktor, ezt az Agrolánc Kft. kiállítási területén mutatják be. Az "Év aranydizájnú traktora 2012" cím nyertese pedig a Massey Ferguson 7624 Dyna VT nehéz-univerzális traktor az Austro Diesel standján várja az érdeklődőket.
A jövő évi kiállítás - a szervezők adatai szerint - felülmúlja a tavalyi méreteit: december végéig a kiállítók csaknem kétszer akkora területre adtak be igényt, mint amennyit tavaly összesen foglaltak. Eddig több mint 150 kiállító jelentkezett be a régió legjelentősebb mezőgép-vásárára.
2012-ben bővített tematikával segíti a mezőgazdasági vállalatok, a gazdálkodók beszerzéseinek optimalizálását.
A jövőre három évtizedes jubileumát ünneplő kiállítás új koncepciója szerint hangsúlyosak lesznek a különböző szakmai programok is, amelyek az AGROmashEXPO-val egy időben zajló Magyar Kert és Szőlészet és Pincészet kiállításokhoz is kapcsolódnak. 

Év végi összegzések


A 2009-es év után a pártok sok ígérettel és még több versengéssel láttak munkához, aztán jött a 2010 amikor is bebizonyosodott, hogy országunkba is „betört” a világgazdasági csőd és az emberek a saját bőrükön tapasztalták, hogy nem minden megy úgy mint régen, mégis a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és a kolozsvári szervezetei mindegyre „meglepték” a többi politikai alakulatokat így a többségiekét is, amiért megkérdeztük Keizer Róbert urat a kolozsvári alapszervezet elnökét:
- Hát mi nem akartunk várni, hanem gyorsan lajstromot készítettünk arról, hogy milyen problémákkal kell megbírkozzon nap mint nap a népközösségünk. Aztán végig jártuk a hivatalosságokat és a felekezeti vezetőket, akikkel konzultálva meghatároztuk azokat a teendőket amelyeket sürgősen meg kell oldani. Ezután összehívtuk a szakembereinket és munkához láttunk. Igy alakult meg a Gazdasági és a Vidékfejlesztési Szakosztályunk. A szakembereink hamar felismerték Szórvány és a Székelyföld más-más fejlesztési fokon leledzve lakossági meghallgatásokat kell tartanunk, hogy elkészíthessék a rövid távú és a középtávú fejlesztési vonalakat. Ezeket a „feedback” alapján állandóan kiigazíthatókká alakítottuk. A részletek a projektekre vannak felosztva, de van egy alapkitétel, amely az éppen arról szól, hogy csak a már megvalósított dolgokkal lépünk a közönség a választóink elé. Mi nem ígérgetünk, hanem konkrét dolgokat teszünk az asztalra!
- Minden év elején az emberek terveket fűznek és a teendőket felírják a listára és az év végén pedig - rendre - kipipálják az elvégzett tevékenységeket. Önöknél mi a helyzet ?
- Igy van ez a Magyar Polgári Pártnál is csak annyi különbséggel, hogy itt mindenki csapatmunkában dolgozik úgy csak dicsérhetem a csapatunkat, ahol mindenki tudja mi a dolga. Szeretném megköszönni az egész csapatnak az eddigi munkát!
- Nemsokára egy újabb évet is „letudunk” Ön hogyan látja az eltelt időszakot?
- Eredményes évet hagyunk magunk mögött hiszen a Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztályunk cselekedetei „megmozgatták” a többi szakosztály vezetőit is és újabb szakosztályaink is létrejöttek. Pontosítva létrejöttek a jogi és a sport szakosztály is.
- A jövő évben választások elé nézünk Önök hogyan készülnek erre?
- Szeretném megismételni mi már bejelentettük a polgármesteri székre a jelöltünket, sőt már felhívást is intéztünk úgy szövetségi mint a néppárti vezetők felé,
- Igen ismerjük a polgármester jelöltöt és tudjuk, hogy dr. Fodor Alpár urat nemcsak a magyar se sok román szavazó is ismeri, de miért kellene a többiek is rá biztassák a szavazóikat?
- Megvagyunk győződve, hogy jobbat mint dr. Fodor Alpár most egyik sem tudna felkérni arra, hogy minél több voksot hozzon a magyarság számára. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a gazdasági szemlélet és a gazdasági tapasztalat nem ugyanaz.
Visszatérve a dr. Fodor Alpár személyére az MPP nem egy megélhetési politikust ajánl az összes kolozsvári szavazónak, hanem egy olyan embert, aki egy egész országra kiterjedő rendszert épített ki és akinek a tapasztalatát most is egy országos rendszer hasznosítja. Kolozsvári szinten az általa megalkotott rendszer a város harmadik adófizetője volt több éven át akkor amikor egyesek csak tébláboltak a gazdasági egységekben. Szervezőképessége és munkabírása felül múlja sok multik-nál dolgozó vezetőnek a színvonalát is.
- Voltak-e ez irányú egyeztetések a többi alakulattal?
- Akit a MPP ajánl az „közös” jelöltnek is jó, hiszen a gazdasági ismeretek mellett, egy jól képzett és ugyan akkor egy jó városgazdát is láthatnak a többi alakulatok is Egy személyes beszélgetésünk alapján mondhatom, hogy több néppárti vezető is elismerte, hogy jó választás volt a dr. Fodor Alpár, aki „lepipálhatja” a mostaniakat. Máskülönben a jelöltünkről nyitottak voltunk első perctől, de eddig senki nem volt kíváncsi.
- Talán mégis meg kellett volna keresni a többieket is, hiszen fontos lehet a kolozsvári magyar szavazónak vagy még sem ?
- A kolozsvári polgármesterjelölt nem kell mindenképpen olyan magyar legyen aki mindegyik politikai alakulattól „megkapja” az OK-t! Sőt mi azt mondjuk, hogy az eltelt 21év alatt szinte semmivel sem lett jobb a magyarság helyzete a városban. A szövetségi vezetők sem megyei sem városi szinten nem bizonyítottak, hiszen a város ahova sok ezer fiatal jön tanulni nem igen tud a városba maradni és a magyarság számát növelni
- De ez nem a szövetségiektől függ csupán vagy ön szerint hol van a hiba?
- Meglehet, hogy most csak kevesen adnak nekem igazat, de hiába van sok ezer magyar ajkú diák ha azoknak nem biztosíthatunk magyar vállalkozóknál munkahelyet. Talán kevesen tudják, hogy az első 300 milliomos vállalkozó között csak 8 magyar. Ebből pedig 5 itt él a városban. Milyen formában lobbiztak ezeknél az elmúlt 21év alatt a szövetségiek? Talán soha vagy csak a szövetségi célokért. Akkor miért lenne jó egy újabb szövetségi polgármesterjelölt?
- A kolozsvári választókat miként kellene meggyőzni?
- Tévedés azt hinni, hogy csak a magyar szavazókra lenne szükség az a 27 ezernyi lakosból lényegében sokkal kevesebb választója lenne akármelyik alakulatnak ezért kell egy olyan Fodor Alpár, akit sokan ismernek, de nem a gyengeségeiről, hanem, a gazdasági, gyakorlati tudása miatt no és a “gazdaszelleme” is ismert
- A kis verebek azt rebesgetik, hogy a jelenlegi megyei elnök pályázna az alpolgármesteri tisztségre, Önöknek mi az álláspontja?
- Elnézést de nem értem, miért kellene most erről vitatkozni. Elmondtuk a kolozsváriaknak a MPP egy olyan jelöltet kínál fel, aki nem egyezkedési téma!
Ha a szövetség annyira kitart a marosvásárhelyi jelöltjük mellett, ahol veszíthetne a magyarság ha nem tud „közös” jelöltet állítani, akkor itt egy külön kolozsvári jelölt a szövetségnek nagyon rizikós lehet, még akkor is ha már kiegyeztek volna a demokratákkal. Nyugodtan le lehet tenni az eddigiek alapján, hogy kissé “kikoptak”
- Ezek szerint Önök jelöltje a legmegfelelőbb?
- A mostani körülmények között nyugodtan mögénk állhatnak a többiek is. Mi betartjuk a szavunkat nem úgy mint a szövetségieknél egyesek. De lássuk miért is kellene rájuk szavazni? Mivel tudja a mostani szövetségi vezetés jobbá tenni a városunk lakóinak az életét? Mit tud az asztalra tenni? Szerintem nemigen van olyan, amire voksot lehetne tenni,ha az elmúlt két évtized "munkásságát" vennénkalapul.
- Pedig több olyan dolgot is fel sorolhatnánk, amire hivatkozhatnak, ennyi nem elég?
- Igen, de az sem elhanyagolandó tény, hogy mindegyre a másokra kenik a sikertelenségeket, sőt ha lehet akkor a megfélemlítés eszközét is előveszik a jó kommunista elvet az aki nincs velünk az ellenünk. Számukra az MPP nem ellenzék hanem ellenség, akit mindenáron meg kell semmisíteni, De nemcsak minket hanem a néppártiakat is ellenségnek tekintik.
- Nagyon biztosra veszi hogy nem lesznek sikeresek, miért?
- Kérem szépen nem arról van szó hogy biztosra veszi valaki vagy sem, de eddig minden választási évben a szövetségiek elkezdték a pánikszerű „mozgolódást”, ide-oda utazgatnak mert az eltelt három év semmittevését akarják „behozni”, de közben nem igen vagy csak keveset láthat a választó, abból a sok ígéretekből. Akkor meg miért kellene izgulni? Ha elvégezték volna mindazt amit ígértek, akkor most nem kellene „tűzoltóskodni”
- Ezek szerint kire kéne adják voksukat a magyar választók?
- Azt megmondhatom, kire ne adják! A falulátogatások és a városiak körében is szinte mindenkinek elege van már a tétlenségből! Tele van a hócipő az “elvtársi megoldásokból” A mezőgazdasági tevékenység itt Erdély közepén már csak alig érezhető. A többségieknek több alkalommal is elmondtuk szerintünk nem jó ha a romák mellett a magyar is „eltartottá” válik, hiszen a mostani helyzetben a gazdák jó része szinte elfelejtette a szakmáját.
Mindez egy fajta politikai tőkévé vált, hiszen ha nincs szövetségi élet, akkor már nem fognak a vidékiek létezni, pedig be bizonyosodott, hogy ha nincs iskola nincs magyar gyerek. De ma holnap templom sem lesz és akkor temetőnk se lesz és lehet ragozni, Kérdezhetjük, ebbe hol van a pozitív példa és szemléletváltás?
-Mit kéne tenni?
- A népközösségi szinten meg kell teremteni munkalehetőségeket, akkor van megélhetési jövőkép! Az MPP pontosan erre alapozza a népközösségi jövőt! Nem nagy beruházásokban kell gondolkozni, hanem sok apró gazdasági egységben és a vidékiek számára megélhetési munkahelyekkel kell teletűzdelni a régiókat. A magyar alkalmazzon magyart, így segíthetünk a többségieken is mert akkor nem leszünk „eltartott” népközösség. Ne egymás ellen buzdítsuk a választóinkat, hanem mindenkit munkára kellene tanítsuk!
A szövetségieknek pedig azt ajánlhatom, hogy vegyék észre, hogy hiába van a kezükbe  a kormány a szekér négy kereke négyfelé fut és a kocsi nem mozdul. Az ellenzék felé nyissanak, mert lehet, hogy ott vannak a megoldások. Az ellenzék teszi a dolgát! Ideje lenne, hogy ők is tegyék, mert az a pénzalap, amit osztogatnak nem az Övék hanem a magyar adófizetőktől van amiért ildomos másként cselekedni. Erre a visszakapott összegre pedig minden népközösséginek joga van! Legyen értelmesen felhasználva és nem csak úgy leosztva!
Ne kelljen a népközösségünknek mindegyre a nadrágszíját összehúzni. A jövő évi választások egybeesnek majd a legmelegebb időszakkal, lásd a napkitörés maximumával, úgy a termés is kevesebb lesz kérdem milyen alternatív programja van a szövetségi vezetésnek? Szerintünk még sokszor kell majd itt leüljünk és elbeszélgessünk, de egyelőre csak ennyit. A többit majd jövőre!  
- Köszönöm,
- Végezetül szeretném Önöknek is megköszönni az eddigi munkájukat! Az Erdélyi Polgár és a Polgárnő szerkesztőségi gárdájának és az Önök Olvasóinak is kívánok Kelllemes Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag évet. BUÉK 2012! 
Lejegyezte GBI, EP

Boldog új esztendőt kívánunk!



Áldott, békés és boldog új esztendőt kíván minden kedves olvasónak a Polgárnő és 
az Erdélyi Polgár szerkesztősége valamint a 
Kolozs megyei és a kolozsvári Magyar Polgári Párt vezetősége!
 Olvasótáborunknak köszönjük a hűséget!
Népközösségünknek hozzon az új év szellemi és anyagi gazdagságot, legyen egy egészséges és kiegyensúlyozott évünk.
Kívánjuk, hogy közösségünk gyarapodjon! 
B.Ú.É.K 2012!

2011. december 22., csütörtök

"Nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=175629
Kövér László házelnök a Duna Televízió vasárnap sugárzott Heti Hírmondó című műsorában arról beszélt: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”

A választójogról tárgyaltak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is. A határon túli résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy nincs két állampolgárság, eszerint pedig szükséges, hogy szavazati jog illesse meg a kettős állampolgárokat is.
<script type="text/javascript" src="http://www.fidesz.hu/videoembed/fihuembed.php?Meret=1&Media=12406&Width=300&Height=225"></script>
Kövér László a Duna TV Heti hírmondó című műsorában
A tervezet szerint csak listára szavazhatnának a határon túli magyarok. Ezzel a legtöbb résztvevő egyetértett. Az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint azonban ez még mindig megkülönböztetné a magyar állampolgárokat. Azt javasolta: egyéni választókörzetben is szavazhassanak, mégpedig úgy, hogy alakítsanak ki választókörzeteket a magyarok lakta határon túli területeken is. Ezt és az ülésen elhangzott egyéb javaslatokat bizottsági módosító indítványokként nyújtják majd be a választójogi törvényhez.
Kövér László egyetért azzal a javaslattal, hogy a határon túl élő magyarok ne csak pártlistákra, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak – mondta a házelnök.
Kövér László a Duna műsorában kifejtette: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ez a javaslat átmegy-e a parlamenti többségen, Kövér László elmondta, nem tudja megmondani, hogy mi lesz a fogadtatása, de mint közölte, a Fidesz-KDNP, az LMP és a Jobbik képviselői is egyetértettek ezzel az iránnyal – mondta.
Az Országgyűlés elnöke a vasárnap sugárzott interjúban az IMF-ről szólva úgy fogalmazott: "Abban tetszettek volna jeleskedni, hogy ezt a gazdasági világválságot, ezt a csőd közeli helyzetet sikerült volna megelőzni!"
"Rossz lovon ülünk, rossz rendszer működik, és az IMF tipikusan az az intézmény, amely ennek a rossz rendszernek az egyik fundamentális fenntartója" - mondta Kövér László, hozzátette azonban: az egy más kérdés, hogy a jelen körülmények között egy ország, adott esetben Magyarország ki tudja-e kerülni, hogy ezekkel az intézményekkel együttműködjön. "Azt, hogy egyáltalán ne működjünk együtt, senki sem gondolta - minden retorikai túlzás ellenére" - mondta. Rámutatott ugyanakkor, a jövő kérdése, hogy az együttműködés kialakítása során milyen pozíciót tud majd kiküzdeni magának Magyarország: egy alárendelt szerepet vagy egy olyan tényleges alkupozíciót, amelyben az ország érvényesíteni tudja a saját nemzeti érdekeit, például alapvető társadalompolitikai kérdésekben.
Arra a kérdésre, mennyire tartja reálisnak azt a kormányzati szándékot, hogy titkosszolgálati módszerekkel derítsék ki, kik és miért spekulálnak a forint ellen, Kövér László a Duna Televízióban azt mondta: örülne neki, ha a magyar titkosszolgálat képes lenne erre, mert az azt jelentené, hogy nyolc év "rombolás" és húsz év "bizonytalankodás" után a nemzetbiztonság olyan állapotban van, hogy képes ennek felderítésére, de megjegyezte, nem biztos abban, hogy ez így van, mert olyan mértékű "rombolás" történt a titkosszolgálatoknál a szocialisták idején, amelyet csak hosszú idő alatt lehet "kiheverni".
Az Országgyűlés elnöke badarságnak nevezte, hogy a Fidesz az elmúlt másfél év alatt 1,5-2 millió választót veszített volna el. Hozzátette ugyanakkor, tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt másfél esztendőben, de relatíve a legkevesebbet az eddigi ciklusok kormányzó erőihez viszonyítva.
A parlamenti törvényhozás tempóját firtató kérdésre azt mondta: a "rohamtempó" egyrészt szükségszerű, másrészt oka sok "szubjektív hiba, gyengeség, gyarlóság, ami a kormányzati szerkezetből, annak a rossz működéséből fakad, vagy egész egyszerűen emberek teherbíró képességének a korlátaiból". Vagyis hogy nem tudott a kormányzat olyan ütemben előterjesztéseket letenni az asztalra szeptemberben, októberben, hogy ne minden novemberre, decemberre "csúcsosodjon" ki.
Az éjszakákba nyúló ülésekkel kapcsolatban azt közölte: létrejött és működött a koalíció az ellenzék között.

Gergely inkább politizál

http://maszol.ro/aktualis/gergely_inkabb_politizal_2011_12_22.html
Sipos M. Zoltán 2011-12-22
Nem vállal többé vezető szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomban Tanácsában (EMNM) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alapító alelnöke. Gergely Balázs, az EMNM korábbi közép-erdélyi régióelnöke ezt tegnap Kolozsváron, a szervezet közép-erdélyi regionális egyeztető tanácsának megalakulása után jelentette be.
Arra hivatkozott, hogy a közeljövőben az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek megalapítását kívánja irányítani. Úgy vélte, az EMNM segítsége nélkül a Néppárt nem jut messzire, ezért számít a szoros együttműködésre. Gergely Balázst Szabó László váltotta a régióelnöki tisztségben. 
Az egyeztető tanácsról Szabó elmondta, a testület feladata az EMNM-hez tartozó közép-erdélyi területi szervezetek tevékenységének összehangolása, illetve a közös érdekképviselet elősegítése lesz. A tanács ügyvezetőjének Szabó Lillát, az EMNM Kolozs megyei szervezetének alelnökét választották.
A tanácskozás napirendi pontjai között szerepelt többek között a megyei szervezetek beszámolója, valamint a jövő évi programtervek ismertetése.

2011. december 19., hétfő

432 Hz


Talán fura, hogy éppen miért ebbe a blogba került egy zenei célzatú cikk, pedig ha elgondolkodik az ember hamar rájöhet, hogy éppen az a pláné benne,hiszen a népbutításhoz sok féle módszert használnak a politikusok, így a modern zene disszonanciás frekvencia módosulást is...
De lássuk a cikket:

Mostanában jó és rossz zenét egyre inkább szubjektív alapon különböztetünk meg, sőt lassan már a különbségtétel önmaga is bűnnek, vagy legalábbis cikinek és elavultnak számít. Persze ez nem csak a zenében van így, hanem az élet sok más területén is. A modern társadalomban élők egyre kevésbé fogadják el az ő személyes megítélésük felett álló és attól független szabályok létezését. Persze ez nem fog azon változtatni, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a természet törvényeit, biztos mi húzzuk a rövidebbet. A zene mostanában már csak egy fogyasztási cikk, ömlesztik is ránk tonnaszám, szinte elmenekülni sem lehet előle. 
A baj mindössze annyi, hogy ezt is teletömik mindenféle „E” számokkal, térfogatnövelővel, állagjavítóval, adalékanyagokkal, hogy tetszetős legyen, és ezért azt gondoljuk róla, hogy jó zene még akkor is, ha teljesen üres, vagy ami még ennél is rosszabb, ha tele van a személyiségünket pusztító dolgokkal.
Az ókori görögök számára a helyesen megkomponált zene, amelyben minden egyes hangnak önálló értéke és tartalma volt ezzel szemben nagyon komoly erkölcsi értékkel rendelkezett, mert képes volt arra, hogy a hallgató jellemét fejlessze. A középkor óta elterjedt zenei felfogás szerint viszont a zene hatását mindössze a hangok egymáshoz való viszonya határozza meg, nem pedig a megszólaló hangok magassága önmagában.
Részben ennek a megközelítésnek volt az eredménye, hogy a normál „A” hang annyiszor és olyan tág határok között változott a történelem folyamán. Néhány példa erre: az 1720-ból származó angol hangolósíp a normál „A” hangot 380 Hz-en határozza meg, ezzel szemben azok az orgonák, amelyeken Johann Sebastian Bach játszott Hamburgban vagy Weimarban 480 Hz-es normál „A” hanghoz voltak hangolva. A tizenkilencedik század elején erős tendencia alakult ki a normál “A” fokozatos emelése irányában. Ezt a folyamatot végül az énekesek tiltakozásának hatására 1859 február 16-án a francia kormány egy törvény kibocsájtásával állította meg, amelyben a normál “A” hangot 435 Hz-en rögzítették, és diapason normal néven vált ismertté Franciaországon kívül is. Ebből a normál “A” hangból egy 258.65 Hz-es “C” hang származik, aminek egy alternatívája az úgynevezett filozófus hangolás, amelyben ez a “C” hang 256 Hz. Ehhez a “C” hanghoz egy 432 Hz-es “A” hang tartozik. 1884-ben Giuseppe Verdi írt egy levelet az Olasz Állami Zenei Bizottságnak, amelyben kéri tőlük a normál “A” hang 432 Hz-en történő rögzítését, amit matematikai okok miatt tartott szükségesnek és annak ellenére, hogy nem járt sikerrel a kérése, ő saját maga ezt a 432 Hz-es hangolást használta. Ezt a hangolást azóta is Verdi-hangolásként ismerik. Ez utóbbi hangolás nagyon kényelmes hiszen a 256 a kettes szám nyolcadik hatványa, ezért minden oktávban egész szám a “C” hang frekvenciája, de erről a hangolásról később részletesen is beszélek. A normál “A” hang története persze folytatódott. Anélkül, hogy ebből a cikkből a titkos Illuminati körök világuralmi törekvéseit leleplező írás kerekedne talán érdemes megemlíteni azt a konferenciát 1939-ben, amelyiken a normál “A” hangot 440 Hz-re módosították. Az egyik szervező és a módosítás javaslója is Joseph Goebbels náci propagandaminiszter volt. A javaslatot több tízezer zenész tiltakozó petíciója ellenére elfogadták és 1955 óta ISO szabvány. 
Felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy milyen hangmagasságot választunk referenciaként. Ha van ennek valamilyen hatása, akkor az milyen és hogyan vizsgálható? A következőkben egyrészt néhány figyelemreméltó adatot szeretnék felsorolni, ezenkívül egy különleges kísérletet, amelyikben a különböző hangmagasságok hatását értékelték. 
Az agy a hétköznapi gondolkodás folyamata közben 14 és 40 Hz közötti frekvencián bocsájt ki hullámokat, ez azonban csak bizonyos típusú dendritek működésének az eredménye, amelyek a domináns agyféltekében találhatók. Amennyiben a két agyfélteke működését 8 Hz-en tudjuk egymással szinkronizálni, akkor egy harmonikus működést érünk el, amelyben maximalizálni tudjuk az információ áramlást a két agyfélteke között. Erről agykontrollosok és meditációt gyakorlók tudnak a legtöbbet. Ezenkívül a DNS másolási frekvenciája és a Föld alap rezonanciája is 8 Hz. Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik, amelyik egy globális elektromágneses rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között. A zene alapvető eleme különböző hangok harmonikus összecsengése. Amennyiben a zene alapja a korábban említett 256 Hz-es “C” hang, amelyik nem más mint a 8 Hz-es természetes frekvenciáknak öt oktávval magasabb felharmonikusa, akkor a zene amit hallgatunk, összhangban lesz ezekkel a testünket és környezetünket felépítő rezgésekkel és segíteni fog abban, hogy harmóniába kerüljünk saját magunkkal és a minket körülvevő világgal, sőt még az egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul, ami nem más mint a testünk harmonikus működése. Ezzel szemben, ha a referenciapontunk 440 Hz, akkor függetlenül attól, hogy milyen stílusú zenét csinál, vagy hallgat valaki, mindenképpen egy disszonanciát hoz létre a zene és önmaga, valamint a természet között. Ez a hatás nem csak a zenei stílustól független, hanem még attól is, hogy milyen hangközrendszert építünk fel erre a frekvenciára. Ez a disszonancia pedig gyengít minket fizikailag és mentálisan is, aminek következtében könnyebben irányíthatóvá és kihasználhatóvá válunk. Ez megmagyarázhatja, hogy olyanok akiknek hatalom van a kezében és fizikailag valamint mentálisan is uralni akarnak minket, mint pl. a korábban említett Joseph Goebbels, miért mutatnak egyáltalán érdeklődést a hangolás kérdése iránt.
Ha körülnézünk a világban, akkor azt is láthatjuk, hogy a népi hangszerek származási helyüktől függetlenül követik a fentebb említett természetes frekvenciákat. Egy Koreából származó furulya hangjainak frekvenciái például a következők voltak: 597.2 Hz, 651.6 Hz, 716.8 Hz, 796.4 Hz, 896 Hz, 1024 Hz,1102.4 Hz, 1194.4 Hz. A furulya hatodik hangja egy “C” hang, amelyik a 256 Hz-es “C” hangnál két oktávval magasabb. Egy másik furulya alaphangja, amit Etiópiában vettek meg egy pásztorfiútól 512 Hz volt. Hasonló hangszereket találtak Görögországban vagy Közép-Amerikában is. A 256 Hz-es “C” hangra, vagyis 432 Hz-es “A” hangra történő hangolás tehát az emberi természetből adódó hangolás. Az is érdekes tény, hogy még a modern orvostudomány is sokféle diagnosztikai és terápiás céllal használ különböző hangvillákat, amelyek frekvenciája a kettes szám valamelyik hatványa, 64 Hz-től 4096 Hz-ig. A hanggal történő gyógyítás egyébként évezredek óta ismert, használhatnak hozzá hangvillákat, speciális hangolt edényeket, hangszereket vagy mantrákat. Indiában még most is élnek olyan mantra-gyógyítók, akik képesek még a kígyómarást is kezelni.
Annak megállapítására, hogy milyen módon befolyásolják a gondolkodásunkat és érzelmeinket a különböző hangmagasságok, pontosabban az hogy milyen hangmagasságot választunk a hangrendszerünk referencia pontjának, komoly vizsgálatokat végeztek az Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban és Svájcban összesen több ezer ember részvételével és közel húsz éven keresztül. A kísérlet maga igazán egyszerű volt. A résztvevőknek két pár különböző hangról kellett leírást adniuk. A hangok megszólaltatásához először két monokordot használtak, az egyik húr 128 Hz-re a másik pedig 130.828 Hz-re volt hangolva. Mindkét hang egy “C” hang, de az első a korábban említett filozófus hangolásban, a második pedig a 440 Hz-es normál “A” hanghoz viszonyítva. A második összehasonlításban egy 216 Hz-es és egy 220 Hz-es “A” hang szerepelt. A két hang megszólaltatását annyiszor ismételték meg, ahányszor azt a vizsgálatban résztvevő személyek kérték, a lejátszás sorrendjét pedig váltogatták. A hallgatóknak mindössze annyit mondtak, hogy két különböző hangot fognak hallani, amelyek közül az egyik magasabb, a másik pedig alacsonyabb, de a hangmagassággal nem kell törődniük, hanem próbáljanak arra összpontosítani, hogy a két hangnak van-e valamilyen belső jellege, és hogy ez a tulajdonság azonos-e, vagy különböző a két hang esetében. Ezt a kísérletet később elvégezték fuvolákkal, hegedűkkel, zongorákkal is, sőt azt is váltogatták, hogy ugyanabból a hangszerből egyszer egy tanuló kategóriájút máskor pedig egy kiemelkedő minőségűt használtak, annak érdekében, hogy kiderüljön vajon a megszólaltatás módja okoz-e valamilyen eltérést abban, ahogy a hallgatók értékelnek egy hangot. A vizsgálat sok évig tartó számtalan ismétlése után azonban a kutatók egy nagyon egységes és meglepő eredményre jutottak. Nézzük át röviden a négy hang által keltett benyomásokat és érzéseket a több ezer hallgató leírásainak összegzése után:
220 Hz-es “A” hang: 3-8 %-a hallgatóknak azt mondta, hogy szépnek és stimuláló hatásúnaknak találta, 90 % felett volt viszont azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy kényelmetlennek, nyomasztónak, elnyomónak, irritálónak vagy agresszívnek találták. Számukra ez a hang olyan volt, ami szinte fájdalmat okoz a belső fülben és a külsődleges szépség mögött, mintha egy tőrrel döfnék meg őket.
216 Hz-es A hang: 3-8 %-a hallgatóknak azt mondta hogy személytelennek hangzott számukra, ezzel szemben 90 % felett volt azoknak az aránya akik a pontos, teljes, békés, tiszta jelzőkkel írták le. Sokan úgy fogalmaztak, hogy ez a hang elégedettséggel töltötte el őket, sőt olyanok is, akik szerint a naphoz hasonlóan fénnyel teli volt.
130.828 Hz-es C hang: 3-8 %-a a hallgatóknak ezt a hangot boldognak, dallamosnak és fényesnek írta le, de 90 % felett volt azoknak az aránya, akik a következő jelzőket használták: harapós, irritáló, kellemetlen, kissé orrhangú, olyan, mintha valaki egy táblát kaparna a körmével, beszűkít, összeszorít, egy olyan réteget tesz az ember mellkasára, amit át kell törnie, hogy lélegezni tudjon, feszültséget okoz, belefúródik az emberbe és a saját ritmusa ellen megy, idegessé tesz, vészt jósló.
128 Hz-es “C” hang a hallgatók 3-8 %-a számára kérdésekre ösztönző, kissé nyugtalanító volt azonban 90%-uk ilyen leírásokat adott: az emberi lényhez tartozik, sok teret ad, békésnek, kellemesnek és teljesnek hangzik, harmóniában van az emberrel, ezt hallva az ember kiegyenesedhet és szabadon és mélyen lélegezhet, bizalmat ébreszt, olyan mintha a szívben visszacsengene, olyan mintha mindennek az alapja lenne mégis teljesen szabadon hagyja az embert.
Ha azt is számításba vesszük, hogy sok hallgatónak nehéz volt az érzéseit szavakba foglalni a 90 % feletti hasonlóság a leírásaikban igen figyelemreméltó. Ezt az arányt nem befolyásolta sem a megszólaló hangszer fajtája, sem pedig minőségi színvonala. A kísérletek alatt azonban még egy nagyon fontos megfigyelést tettek a kutatók. Elektromosan megszólaltatott hangokkal a vizsgálatot nem lehetett elvégezni. Ez nem csak szintetizált hangokra vonatkozott, hanem még akusztikus hangszerek elektromosan erősített hangjára, vagy hangfelvételekre is, nem azért mert az így megszólaló hangok frekvenciái nem ugyanazt a hatást keltik bennünk, hanem azért, mert sokkal kevésbé tudatosíthatóvá válnak ezek a hatások. Viszont, amikor lassan, szinte kizárólag erősített zenét és felvételeket hallgatunk, mindazok a hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják személyiségünket, feszültséget és bizonytalanságot keltenek bennünk, saját természetünk vagy egymás ellen hangolnak minket, vagy akár még az egészségünket is rombolják, még sokkal veszélyesebbek, ha rejtve maradnak. A zenészek felelőssége egyértelmű ebben a helyzetben, de ők azok, akik a legkönnyebben tehetnek is azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Még a zenészeknél is sokkal nagyobb felelősség terheli azonban a zenét oktatókat, és azokat, akik az oktatási rendszereket alakítják ki, hiszen rajtuk múlik, hogy az emberek általában tudnak-e, vagy tudhatnak-e ezekről hatásokról aminek egyre nagyobb mértékben ki vannak téve. Elgondolkozhatunk azon, hogy mit is jelent jól behangolva lenni. Ez csak annyi lenne, hogy egy hangszer önmagában, vagy más hasonlóan hangolt hangszerekkel együtt nem tűnik disszonánsnak? Vagy akkor vagyunk jól hangolva, ha egy erősen megkérdőjelezhető eredetű nemzetközi szabvány szerint hangolunk be? Vagy akkor vagyunk jól hangolva, ha megismerjük a minket körülvevő és ugyanakkor bennünk is jelenlévő természetet és a zenénket úgy építjük fel, hogy ezzel legyen összhangban? Gáspár Péter

2011. december 4., vasárnap

Újra beszélgetünk a kolozsvári MPP-elnökkel

Keizer Róbert urat kérdeztük azzal kapcsolatosan, hogy választások után vagyunk:
- Tisztelt elnök úr, gratulálunk az újraválasztásához!
- Köszönöm szépen, most is sietek...
- Ha már megígérte, most szaván fogjuk!
- Jó, hát folytassuk!
- Most, hogy kibővült az elnökség milyen újdonságra számíthatunk a polgáriak részéről?
- Nagyon örvendek, hogy az elnökségbe több fiatal szakemberünk is bekerült. Ez mintegy új impulzust ad majd a tevékenységeinknek. Ugyanakkor köszönettel tartozok a leköszönt elnökségi tagoknak, hiszen az ő munkájukat is dicséri  az eddigi tevékenységeinket. A sajtóban megjelent, hogy elnökség újra lett volna választva ami csak részben igaz mert mellettem csak az alelnök úr dr. Szász Csaba a "régi", de annál jobban értékelem az eddigi munkáját. Jó csapattag és megbízható kolléga! Hasonlóan pozitívan értékelem, hogy dr. Fodor Alpár elvállalta a küldöttséget a megyei közgyűlésben. Az Ő munkájára még sok ideig szükség lesz hiszen egy nagyon sok és fontos témában elismert szakember.
- A szervezeti tisztségviselők számát kibővítették, így ügyvezetői elnöknek Deák Istvánt, és az ügyvezetői alelnöknek pedig Gyurka Balla Ilonát választották meg. Hogy volt lehetséges ez?
- Mind a ketten nagyon fiatalok, mégis ilyen fontos funkciókra érdemesnek találta a tagság, éppen azért mert nagyon sok tevékenységben mindig teljesítettek. Ők most ott kell folytassák ahol az "idősebbek" abba hagyták!
- A közgyűlés az elnökségi tagnak választották, Pávai Máriát, Dr. Tarsoly Sándort és ifj. Tarsoly Sándor Gyulát is. Itt is újak vannak?
- Az elnökségi tisztségek betöltésére azért is került sor mert a régi tagok egészségi okok miatt kellett lemondaniuk, de a Pávai Mária nem meglepetés mert eddig is mint kinevezett küldött a megyei közgyűlésben több mint egy éve komoly munkát fejtett ki. A mostani felállásban is az Ő személye erősíti az Egyenlő Esélyek Szakosztályunkat.
- A szakosztályokra talán ki kellene térnie, hiszen eddig csak kevés dolgot tudtunk meg, kérem részletezze
- A szakosztályaink száma megnőtt, de nem ez a fontos, hanem a minőségi javulás és a fiatalokkal való "feltöltés"-t tartom fontosnak, Igy az eddig "halk" Jogi szakosztályunk erősödött! Erről majd máskor többet...
- De azért van egy másik is amelyikre büszke, melyik az?
. Én az összes szakosztályunkra büszke vagyok, ezért nem is nevesítem meg egyiket sem.
- Azért van, amelyikben a közös munka kiváltja a figyelmet, vagy tévedek?
-Nem, mondom számomra mindegyik fontos, hiszen ha nem lenne, akkor nem is lehetne "csapatmunkáról" beszélni. Ami fontos lehet az, hogy van ahol többet kell tevékenykedni! Ezt azért mondom, mert itt mindenki önkéntesen teszi azt amit vállalt. Sőt szinte mindig a saját zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy eljussunk valamelyik városba, megyébe.
- Igen ez már több helyről hallható volt, hogy a kolozsvári csapat nem igen figyel a kolozsváriakra, igaz ez?
- Újra egy magas labda. Hát vajon mi lenne a mi dolgunk? Ha máshol is igényelték, igénylik az ötleteinket, útmutatásunkat és támogatásunkat vissza-, vagy elutasíthatnánk is valakit is, szerintem nem!
- Mégis a választmányi gyűlésen Ön komolyan bejelentette ezután sokkal nagyobb százalékban akarja a városi tagságot segíteni  
- Igen ez igaz, ha eddig 80 %-os volt a vidéki tevékenységeink aránya és csak 20 % maradt a kolozsváriaknak. Ezután viszont pont fordítva lesz minden! Szeretnénk egy sokkal nagyobb meglepetéssorozatot beindítani! A szövetségiek sajtóembargója nem zavar bennünket.
- No és a másik alakulat?
- Szerintünk, ha megértik akkor velünk tartanak...
- Ennyire röviden? Nemrég "légiesnek" nevezték a polgári alakulatot, nem zavarja Önöket az ilyen kijelentések? 
- Nem akarjuk kihagyni a jobboldalon levőket, de úgy tartjuk, hogy egyelőre csak a polgáriak tevékenysége volt célravezető, hiszen a gazdasági programunkat konkrét dolgokkal támasztottuk alá! Ha ez valakinek "légiesnek" mondja akkor ezt mi úgy fogjuk fel mint egy saját véleményt. Ennyi.
- De hát ott van a Mikó Terv, amit most már az ország-világ ismer?
- Igazándiból az egy vitairat! Igy is van meghirdetve!
- Viszont igen csak ismert lett?
- Igen ez a kijelentés megállja a helyét, de attól még továbbra is csak egy vitairat maradt és amíg konkrét tervvé alakul még sok munka és keresgélés van hátra. Ezzel szembe nekünk előnyünk van, mert konkrét dolgokat tettünk a tervünk mellé.
- Ön szerint ennyi elégséges?
- Aki érti ezt, az mindenképpen mellénk állhat, mert a mi tartalékunk nem véges.
- Nagyon biztosnak érzem szavait.
- A választóknak és a leendő partnereinknek tudniuk kell, hogy komoly csapatunk van és nagy adag tartalékunk van, amit a választóinknak betudunk mutatni akkor, amikor kell vagy amikor szükség lesz rá.
- Ezek után mi az, amit a választóknak üzenne?
- Mi nem "mindenáron"  akarunk nyerni és főleg nem most! Mi tartjuk az ellenzéki mivoltunkat azaz a hatalmon levőknek a hibáira kell felhívnunk a figyelmet és egy életképes alternatívát készítsünk, kínáljunk a választóink számára.
- Köszönöm a beszélgetést, további jó eredményes munkát kívánok! GBI (Erdélyi Polgár)