2011. december 31., szombat

Jövő év elején AGROmashEXPO

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/jovo_ev_elejen_agromashexpo
Először a jövő év elején megrendezendő budapesti AGROmashEXPO kiállításon mutatják be az Év Traktorait a nagyközönségnek - tájékoztatta Pákozdi József, a kiállítás sajtófőnöke az MTI-t. A január 25-28. között sorra kerülő szakkiállításra már 19 ezer négyzetmétert foglaltak le a kiállítók, köztük olyan cégek, amelyek eddig még nem vettek részt ezen az agrárgépipari kiállításon.
A szervezők szerint a kiállítás igazi különlegessége lesz majd, hogy a németországi hannoveri szakmai bemutató után a magyar fővárosban, az AGROmashEXPO-n lesznek megtekinthetők először az Év Traktorai.
Mindhárom kategória nyertesét megnézhetik az érdeklődők: az "Év szántóföldi traktora 2012" cím nyertese a John Deere 7280R nehéz-univerzális traktor a KITE Zrt. standján lesz látható. Az "Év speciális traktora 2012" cím nyertese az Antonio Carraro TRH 980 ültetvénytraktor, ezt az Agrolánc Kft. kiállítási területén mutatják be. Az "Év aranydizájnú traktora 2012" cím nyertese pedig a Massey Ferguson 7624 Dyna VT nehéz-univerzális traktor az Austro Diesel standján várja az érdeklődőket.
A jövő évi kiállítás - a szervezők adatai szerint - felülmúlja a tavalyi méreteit: december végéig a kiállítók csaknem kétszer akkora területre adtak be igényt, mint amennyit tavaly összesen foglaltak. Eddig több mint 150 kiállító jelentkezett be a régió legjelentősebb mezőgép-vásárára.
2012-ben bővített tematikával segíti a mezőgazdasági vállalatok, a gazdálkodók beszerzéseinek optimalizálását.
A jövőre három évtizedes jubileumát ünneplő kiállítás új koncepciója szerint hangsúlyosak lesznek a különböző szakmai programok is, amelyek az AGROmashEXPO-val egy időben zajló Magyar Kert és Szőlészet és Pincészet kiállításokhoz is kapcsolódnak. 

Év végi összegzések


A 2009-es év után a pártok sok ígérettel és még több versengéssel láttak munkához, aztán jött a 2010 amikor is bebizonyosodott, hogy országunkba is „betört” a világgazdasági csőd és az emberek a saját bőrükön tapasztalták, hogy nem minden megy úgy mint régen, mégis a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei és a kolozsvári szervezetei mindegyre „meglepték” a többi politikai alakulatokat így a többségiekét is, amiért megkérdeztük Keizer Róbert urat a kolozsvári alapszervezet elnökét:
- Hát mi nem akartunk várni, hanem gyorsan lajstromot készítettünk arról, hogy milyen problémákkal kell megbírkozzon nap mint nap a népközösségünk. Aztán végig jártuk a hivatalosságokat és a felekezeti vezetőket, akikkel konzultálva meghatároztuk azokat a teendőket amelyeket sürgősen meg kell oldani. Ezután összehívtuk a szakembereinket és munkához láttunk. Igy alakult meg a Gazdasági és a Vidékfejlesztési Szakosztályunk. A szakembereink hamar felismerték Szórvány és a Székelyföld más-más fejlesztési fokon leledzve lakossági meghallgatásokat kell tartanunk, hogy elkészíthessék a rövid távú és a középtávú fejlesztési vonalakat. Ezeket a „feedback” alapján állandóan kiigazíthatókká alakítottuk. A részletek a projektekre vannak felosztva, de van egy alapkitétel, amely az éppen arról szól, hogy csak a már megvalósított dolgokkal lépünk a közönség a választóink elé. Mi nem ígérgetünk, hanem konkrét dolgokat teszünk az asztalra!
- Minden év elején az emberek terveket fűznek és a teendőket felírják a listára és az év végén pedig - rendre - kipipálják az elvégzett tevékenységeket. Önöknél mi a helyzet ?
- Igy van ez a Magyar Polgári Pártnál is csak annyi különbséggel, hogy itt mindenki csapatmunkában dolgozik úgy csak dicsérhetem a csapatunkat, ahol mindenki tudja mi a dolga. Szeretném megköszönni az egész csapatnak az eddigi munkát!
- Nemsokára egy újabb évet is „letudunk” Ön hogyan látja az eltelt időszakot?
- Eredményes évet hagyunk magunk mögött hiszen a Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztályunk cselekedetei „megmozgatták” a többi szakosztály vezetőit is és újabb szakosztályaink is létrejöttek. Pontosítva létrejöttek a jogi és a sport szakosztály is.
- A jövő évben választások elé nézünk Önök hogyan készülnek erre?
- Szeretném megismételni mi már bejelentettük a polgármesteri székre a jelöltünket, sőt már felhívást is intéztünk úgy szövetségi mint a néppárti vezetők felé,
- Igen ismerjük a polgármester jelöltöt és tudjuk, hogy dr. Fodor Alpár urat nemcsak a magyar se sok román szavazó is ismeri, de miért kellene a többiek is rá biztassák a szavazóikat?
- Megvagyunk győződve, hogy jobbat mint dr. Fodor Alpár most egyik sem tudna felkérni arra, hogy minél több voksot hozzon a magyarság számára. Ugyanakkor vigyázni kell arra, hogy a gazdasági szemlélet és a gazdasági tapasztalat nem ugyanaz.
Visszatérve a dr. Fodor Alpár személyére az MPP nem egy megélhetési politikust ajánl az összes kolozsvári szavazónak, hanem egy olyan embert, aki egy egész országra kiterjedő rendszert épített ki és akinek a tapasztalatát most is egy országos rendszer hasznosítja. Kolozsvári szinten az általa megalkotott rendszer a város harmadik adófizetője volt több éven át akkor amikor egyesek csak tébláboltak a gazdasági egységekben. Szervezőképessége és munkabírása felül múlja sok multik-nál dolgozó vezetőnek a színvonalát is.
- Voltak-e ez irányú egyeztetések a többi alakulattal?
- Akit a MPP ajánl az „közös” jelöltnek is jó, hiszen a gazdasági ismeretek mellett, egy jól képzett és ugyan akkor egy jó városgazdát is láthatnak a többi alakulatok is Egy személyes beszélgetésünk alapján mondhatom, hogy több néppárti vezető is elismerte, hogy jó választás volt a dr. Fodor Alpár, aki „lepipálhatja” a mostaniakat. Máskülönben a jelöltünkről nyitottak voltunk első perctől, de eddig senki nem volt kíváncsi.
- Talán mégis meg kellett volna keresni a többieket is, hiszen fontos lehet a kolozsvári magyar szavazónak vagy még sem ?
- A kolozsvári polgármesterjelölt nem kell mindenképpen olyan magyar legyen aki mindegyik politikai alakulattól „megkapja” az OK-t! Sőt mi azt mondjuk, hogy az eltelt 21év alatt szinte semmivel sem lett jobb a magyarság helyzete a városban. A szövetségi vezetők sem megyei sem városi szinten nem bizonyítottak, hiszen a város ahova sok ezer fiatal jön tanulni nem igen tud a városba maradni és a magyarság számát növelni
- De ez nem a szövetségiektől függ csupán vagy ön szerint hol van a hiba?
- Meglehet, hogy most csak kevesen adnak nekem igazat, de hiába van sok ezer magyar ajkú diák ha azoknak nem biztosíthatunk magyar vállalkozóknál munkahelyet. Talán kevesen tudják, hogy az első 300 milliomos vállalkozó között csak 8 magyar. Ebből pedig 5 itt él a városban. Milyen formában lobbiztak ezeknél az elmúlt 21év alatt a szövetségiek? Talán soha vagy csak a szövetségi célokért. Akkor miért lenne jó egy újabb szövetségi polgármesterjelölt?
- A kolozsvári választókat miként kellene meggyőzni?
- Tévedés azt hinni, hogy csak a magyar szavazókra lenne szükség az a 27 ezernyi lakosból lényegében sokkal kevesebb választója lenne akármelyik alakulatnak ezért kell egy olyan Fodor Alpár, akit sokan ismernek, de nem a gyengeségeiről, hanem, a gazdasági, gyakorlati tudása miatt no és a “gazdaszelleme” is ismert
- A kis verebek azt rebesgetik, hogy a jelenlegi megyei elnök pályázna az alpolgármesteri tisztségre, Önöknek mi az álláspontja?
- Elnézést de nem értem, miért kellene most erről vitatkozni. Elmondtuk a kolozsváriaknak a MPP egy olyan jelöltet kínál fel, aki nem egyezkedési téma!
Ha a szövetség annyira kitart a marosvásárhelyi jelöltjük mellett, ahol veszíthetne a magyarság ha nem tud „közös” jelöltet állítani, akkor itt egy külön kolozsvári jelölt a szövetségnek nagyon rizikós lehet, még akkor is ha már kiegyeztek volna a demokratákkal. Nyugodtan le lehet tenni az eddigiek alapján, hogy kissé “kikoptak”
- Ezek szerint Önök jelöltje a legmegfelelőbb?
- A mostani körülmények között nyugodtan mögénk állhatnak a többiek is. Mi betartjuk a szavunkat nem úgy mint a szövetségieknél egyesek. De lássuk miért is kellene rájuk szavazni? Mivel tudja a mostani szövetségi vezetés jobbá tenni a városunk lakóinak az életét? Mit tud az asztalra tenni? Szerintem nemigen van olyan, amire voksot lehetne tenni,ha az elmúlt két évtized "munkásságát" vennénkalapul.
- Pedig több olyan dolgot is fel sorolhatnánk, amire hivatkozhatnak, ennyi nem elég?
- Igen, de az sem elhanyagolandó tény, hogy mindegyre a másokra kenik a sikertelenségeket, sőt ha lehet akkor a megfélemlítés eszközét is előveszik a jó kommunista elvet az aki nincs velünk az ellenünk. Számukra az MPP nem ellenzék hanem ellenség, akit mindenáron meg kell semmisíteni, De nemcsak minket hanem a néppártiakat is ellenségnek tekintik.
- Nagyon biztosra veszi hogy nem lesznek sikeresek, miért?
- Kérem szépen nem arról van szó hogy biztosra veszi valaki vagy sem, de eddig minden választási évben a szövetségiek elkezdték a pánikszerű „mozgolódást”, ide-oda utazgatnak mert az eltelt három év semmittevését akarják „behozni”, de közben nem igen vagy csak keveset láthat a választó, abból a sok ígéretekből. Akkor meg miért kellene izgulni? Ha elvégezték volna mindazt amit ígértek, akkor most nem kellene „tűzoltóskodni”
- Ezek szerint kire kéne adják voksukat a magyar választók?
- Azt megmondhatom, kire ne adják! A falulátogatások és a városiak körében is szinte mindenkinek elege van már a tétlenségből! Tele van a hócipő az “elvtársi megoldásokból” A mezőgazdasági tevékenység itt Erdély közepén már csak alig érezhető. A többségieknek több alkalommal is elmondtuk szerintünk nem jó ha a romák mellett a magyar is „eltartottá” válik, hiszen a mostani helyzetben a gazdák jó része szinte elfelejtette a szakmáját.
Mindez egy fajta politikai tőkévé vált, hiszen ha nincs szövetségi élet, akkor már nem fognak a vidékiek létezni, pedig be bizonyosodott, hogy ha nincs iskola nincs magyar gyerek. De ma holnap templom sem lesz és akkor temetőnk se lesz és lehet ragozni, Kérdezhetjük, ebbe hol van a pozitív példa és szemléletváltás?
-Mit kéne tenni?
- A népközösségi szinten meg kell teremteni munkalehetőségeket, akkor van megélhetési jövőkép! Az MPP pontosan erre alapozza a népközösségi jövőt! Nem nagy beruházásokban kell gondolkozni, hanem sok apró gazdasági egységben és a vidékiek számára megélhetési munkahelyekkel kell teletűzdelni a régiókat. A magyar alkalmazzon magyart, így segíthetünk a többségieken is mert akkor nem leszünk „eltartott” népközösség. Ne egymás ellen buzdítsuk a választóinkat, hanem mindenkit munkára kellene tanítsuk!
A szövetségieknek pedig azt ajánlhatom, hogy vegyék észre, hogy hiába van a kezükbe  a kormány a szekér négy kereke négyfelé fut és a kocsi nem mozdul. Az ellenzék felé nyissanak, mert lehet, hogy ott vannak a megoldások. Az ellenzék teszi a dolgát! Ideje lenne, hogy ők is tegyék, mert az a pénzalap, amit osztogatnak nem az Övék hanem a magyar adófizetőktől van amiért ildomos másként cselekedni. Erre a visszakapott összegre pedig minden népközösséginek joga van! Legyen értelmesen felhasználva és nem csak úgy leosztva!
Ne kelljen a népközösségünknek mindegyre a nadrágszíját összehúzni. A jövő évi választások egybeesnek majd a legmelegebb időszakkal, lásd a napkitörés maximumával, úgy a termés is kevesebb lesz kérdem milyen alternatív programja van a szövetségi vezetésnek? Szerintünk még sokszor kell majd itt leüljünk és elbeszélgessünk, de egyelőre csak ennyit. A többit majd jövőre!  
- Köszönöm,
- Végezetül szeretném Önöknek is megköszönni az eddigi munkájukat! Az Erdélyi Polgár és a Polgárnő szerkesztőségi gárdájának és az Önök Olvasóinak is kívánok Kelllemes Karácsonyi Ünnepeket és eredményekben gazdag évet. BUÉK 2012! 
Lejegyezte GBI, EP

Boldog új esztendőt kívánunk!



Áldott, békés és boldog új esztendőt kíván minden kedves olvasónak a Polgárnő és 
az Erdélyi Polgár szerkesztősége valamint a 
Kolozs megyei és a kolozsvári Magyar Polgári Párt vezetősége!
 Olvasótáborunknak köszönjük a hűséget!
Népközösségünknek hozzon az új év szellemi és anyagi gazdagságot, legyen egy egészséges és kiegyensúlyozott évünk.
Kívánjuk, hogy közösségünk gyarapodjon! 
B.Ú.É.K 2012!

2011. december 22., csütörtök

"Nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű

http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=175629
Kövér László házelnök a Duna Televízió vasárnap sugárzott Heti Hírmondó című műsorában arról beszélt: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”

A választójogról tárgyaltak a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán is. A határon túli résztvevők mindegyike egyetértett abban, hogy nincs két állampolgárság, eszerint pedig szükséges, hogy szavazati jog illesse meg a kettős állampolgárokat is.
<script type="text/javascript" src="http://www.fidesz.hu/videoembed/fihuembed.php?Meret=1&Media=12406&Width=300&Height=225"></script>
Kövér László a Duna TV Heti hírmondó című műsorában
A tervezet szerint csak listára szavazhatnának a határon túli magyarok. Ezzel a legtöbb résztvevő egyetértett. Az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke szerint azonban ez még mindig megkülönböztetné a magyar állampolgárokat. Azt javasolta: egyéni választókörzetben is szavazhassanak, mégpedig úgy, hogy alakítsanak ki választókörzeteket a magyarok lakta határon túli területeken is. Ezt és az ülésen elhangzott egyéb javaslatokat bizottsági módosító indítványokként nyújtják majd be a választójogi törvényhez.
Kövér László egyetért azzal a javaslattal, hogy a határon túl élő magyarok ne csak pártlistákra, hanem egyéni jelöltekre is szavazhassanak – mondta a házelnök.
Kövér László a Duna műsorában kifejtette: „ha azt mondjuk, hogy állampolgárság csak egyféle van, tehát nincs A meg B minőségű, s ha azt mondjuk, hogy ennek a jegyében terjesszük ki a szavazati jogot is, akkor tovább kell mennünk ezen az úton, akkor nem lehet szavazati jogból sem A vagy B minőségű”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy ez a javaslat átmegy-e a parlamenti többségen, Kövér László elmondta, nem tudja megmondani, hogy mi lesz a fogadtatása, de mint közölte, a Fidesz-KDNP, az LMP és a Jobbik képviselői is egyetértettek ezzel az iránnyal – mondta.
Az Országgyűlés elnöke a vasárnap sugárzott interjúban az IMF-ről szólva úgy fogalmazott: "Abban tetszettek volna jeleskedni, hogy ezt a gazdasági világválságot, ezt a csőd közeli helyzetet sikerült volna megelőzni!"
"Rossz lovon ülünk, rossz rendszer működik, és az IMF tipikusan az az intézmény, amely ennek a rossz rendszernek az egyik fundamentális fenntartója" - mondta Kövér László, hozzátette azonban: az egy más kérdés, hogy a jelen körülmények között egy ország, adott esetben Magyarország ki tudja-e kerülni, hogy ezekkel az intézményekkel együttműködjön. "Azt, hogy egyáltalán ne működjünk együtt, senki sem gondolta - minden retorikai túlzás ellenére" - mondta. Rámutatott ugyanakkor, a jövő kérdése, hogy az együttműködés kialakítása során milyen pozíciót tud majd kiküzdeni magának Magyarország: egy alárendelt szerepet vagy egy olyan tényleges alkupozíciót, amelyben az ország érvényesíteni tudja a saját nemzeti érdekeit, például alapvető társadalompolitikai kérdésekben.
Arra a kérdésre, mennyire tartja reálisnak azt a kormányzati szándékot, hogy titkosszolgálati módszerekkel derítsék ki, kik és miért spekulálnak a forint ellen, Kövér László a Duna Televízióban azt mondta: örülne neki, ha a magyar titkosszolgálat képes lenne erre, mert az azt jelentené, hogy nyolc év "rombolás" és húsz év "bizonytalankodás" után a nemzetbiztonság olyan állapotban van, hogy képes ennek felderítésére, de megjegyezte, nem biztos abban, hogy ez így van, mert olyan mértékű "rombolás" történt a titkosszolgálatoknál a szocialisták idején, amelyet csak hosszú idő alatt lehet "kiheverni".
Az Országgyűlés elnöke badarságnak nevezte, hogy a Fidesz az elmúlt másfél év alatt 1,5-2 millió választót veszített volna el. Hozzátette ugyanakkor, tisztában vannak azzal, hogy a Fidesz komoly veszteségeket szenvedett el az elmúlt másfél esztendőben, de relatíve a legkevesebbet az eddigi ciklusok kormányzó erőihez viszonyítva.
A parlamenti törvényhozás tempóját firtató kérdésre azt mondta: a "rohamtempó" egyrészt szükségszerű, másrészt oka sok "szubjektív hiba, gyengeség, gyarlóság, ami a kormányzati szerkezetből, annak a rossz működéséből fakad, vagy egész egyszerűen emberek teherbíró képességének a korlátaiból". Vagyis hogy nem tudott a kormányzat olyan ütemben előterjesztéseket letenni az asztalra szeptemberben, októberben, hogy ne minden novemberre, decemberre "csúcsosodjon" ki.
Az éjszakákba nyúló ülésekkel kapcsolatban azt közölte: létrejött és működött a koalíció az ellenzék között.

Gergely inkább politizál

http://maszol.ro/aktualis/gergely_inkabb_politizal_2011_12_22.html
Sipos M. Zoltán 2011-12-22
Nem vállal többé vezető szerepet az Erdélyi Magyar Nemzeti Mozgalomban Tanácsában (EMNM) az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alapító alelnöke. Gergely Balázs, az EMNM korábbi közép-erdélyi régióelnöke ezt tegnap Kolozsváron, a szervezet közép-erdélyi regionális egyeztető tanácsának megalakulása után jelentette be.
Arra hivatkozott, hogy a közeljövőben az EMNP Kolozs megyei szervezeteinek megalapítását kívánja irányítani. Úgy vélte, az EMNM segítsége nélkül a Néppárt nem jut messzire, ezért számít a szoros együttműködésre. Gergely Balázst Szabó László váltotta a régióelnöki tisztségben. 
Az egyeztető tanácsról Szabó elmondta, a testület feladata az EMNM-hez tartozó közép-erdélyi területi szervezetek tevékenységének összehangolása, illetve a közös érdekképviselet elősegítése lesz. A tanács ügyvezetőjének Szabó Lillát, az EMNM Kolozs megyei szervezetének alelnökét választották.
A tanácskozás napirendi pontjai között szerepelt többek között a megyei szervezetek beszámolója, valamint a jövő évi programtervek ismertetése.

2011. december 19., hétfő

432 Hz


Talán fura, hogy éppen miért ebbe a blogba került egy zenei célzatú cikk, pedig ha elgondolkodik az ember hamar rájöhet, hogy éppen az a pláné benne,hiszen a népbutításhoz sok féle módszert használnak a politikusok, így a modern zene disszonanciás frekvencia módosulást is...
De lássuk a cikket:

Mostanában jó és rossz zenét egyre inkább szubjektív alapon különböztetünk meg, sőt lassan már a különbségtétel önmaga is bűnnek, vagy legalábbis cikinek és elavultnak számít. Persze ez nem csak a zenében van így, hanem az élet sok más területén is. A modern társadalomban élők egyre kevésbé fogadják el az ő személyes megítélésük felett álló és attól független szabályok létezését. Persze ez nem fog azon változtatni, hogy ha figyelmen kívül hagyjuk a természet törvényeit, biztos mi húzzuk a rövidebbet. A zene mostanában már csak egy fogyasztási cikk, ömlesztik is ránk tonnaszám, szinte elmenekülni sem lehet előle. 
A baj mindössze annyi, hogy ezt is teletömik mindenféle „E” számokkal, térfogatnövelővel, állagjavítóval, adalékanyagokkal, hogy tetszetős legyen, és ezért azt gondoljuk róla, hogy jó zene még akkor is, ha teljesen üres, vagy ami még ennél is rosszabb, ha tele van a személyiségünket pusztító dolgokkal.
Az ókori görögök számára a helyesen megkomponált zene, amelyben minden egyes hangnak önálló értéke és tartalma volt ezzel szemben nagyon komoly erkölcsi értékkel rendelkezett, mert képes volt arra, hogy a hallgató jellemét fejlessze. A középkor óta elterjedt zenei felfogás szerint viszont a zene hatását mindössze a hangok egymáshoz való viszonya határozza meg, nem pedig a megszólaló hangok magassága önmagában.
Részben ennek a megközelítésnek volt az eredménye, hogy a normál „A” hang annyiszor és olyan tág határok között változott a történelem folyamán. Néhány példa erre: az 1720-ból származó angol hangolósíp a normál „A” hangot 380 Hz-en határozza meg, ezzel szemben azok az orgonák, amelyeken Johann Sebastian Bach játszott Hamburgban vagy Weimarban 480 Hz-es normál „A” hanghoz voltak hangolva. A tizenkilencedik század elején erős tendencia alakult ki a normál “A” fokozatos emelése irányában. Ezt a folyamatot végül az énekesek tiltakozásának hatására 1859 február 16-án a francia kormány egy törvény kibocsájtásával állította meg, amelyben a normál “A” hangot 435 Hz-en rögzítették, és diapason normal néven vált ismertté Franciaországon kívül is. Ebből a normál “A” hangból egy 258.65 Hz-es “C” hang származik, aminek egy alternatívája az úgynevezett filozófus hangolás, amelyben ez a “C” hang 256 Hz. Ehhez a “C” hanghoz egy 432 Hz-es “A” hang tartozik. 1884-ben Giuseppe Verdi írt egy levelet az Olasz Állami Zenei Bizottságnak, amelyben kéri tőlük a normál “A” hang 432 Hz-en történő rögzítését, amit matematikai okok miatt tartott szükségesnek és annak ellenére, hogy nem járt sikerrel a kérése, ő saját maga ezt a 432 Hz-es hangolást használta. Ezt a hangolást azóta is Verdi-hangolásként ismerik. Ez utóbbi hangolás nagyon kényelmes hiszen a 256 a kettes szám nyolcadik hatványa, ezért minden oktávban egész szám a “C” hang frekvenciája, de erről a hangolásról később részletesen is beszélek. A normál “A” hang története persze folytatódott. Anélkül, hogy ebből a cikkből a titkos Illuminati körök világuralmi törekvéseit leleplező írás kerekedne talán érdemes megemlíteni azt a konferenciát 1939-ben, amelyiken a normál “A” hangot 440 Hz-re módosították. Az egyik szervező és a módosítás javaslója is Joseph Goebbels náci propagandaminiszter volt. A javaslatot több tízezer zenész tiltakozó petíciója ellenére elfogadták és 1955 óta ISO szabvány. 
Felmerül a kérdés, hogy van-e egyáltalán jelentősége annak, hogy milyen hangmagasságot választunk referenciaként. Ha van ennek valamilyen hatása, akkor az milyen és hogyan vizsgálható? A következőkben egyrészt néhány figyelemreméltó adatot szeretnék felsorolni, ezenkívül egy különleges kísérletet, amelyikben a különböző hangmagasságok hatását értékelték. 
Az agy a hétköznapi gondolkodás folyamata közben 14 és 40 Hz közötti frekvencián bocsájt ki hullámokat, ez azonban csak bizonyos típusú dendritek működésének az eredménye, amelyek a domináns agyféltekében találhatók. Amennyiben a két agyfélteke működését 8 Hz-en tudjuk egymással szinkronizálni, akkor egy harmonikus működést érünk el, amelyben maximalizálni tudjuk az információ áramlást a két agyfélteke között. Erről agykontrollosok és meditációt gyakorlók tudnak a legtöbbet. Ezenkívül a DNS másolási frekvenciája és a Föld alap rezonanciája is 8 Hz. Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik, amelyik egy globális elektromágneses rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között. A zene alapvető eleme különböző hangok harmonikus összecsengése. Amennyiben a zene alapja a korábban említett 256 Hz-es “C” hang, amelyik nem más mint a 8 Hz-es természetes frekvenciáknak öt oktávval magasabb felharmonikusa, akkor a zene amit hallgatunk, összhangban lesz ezekkel a testünket és környezetünket felépítő rezgésekkel és segíteni fog abban, hogy harmóniába kerüljünk saját magunkkal és a minket körülvevő világgal, sőt még az egészségünk megőrzéséhez is hozzájárul, ami nem más mint a testünk harmonikus működése. Ezzel szemben, ha a referenciapontunk 440 Hz, akkor függetlenül attól, hogy milyen stílusú zenét csinál, vagy hallgat valaki, mindenképpen egy disszonanciát hoz létre a zene és önmaga, valamint a természet között. Ez a hatás nem csak a zenei stílustól független, hanem még attól is, hogy milyen hangközrendszert építünk fel erre a frekvenciára. Ez a disszonancia pedig gyengít minket fizikailag és mentálisan is, aminek következtében könnyebben irányíthatóvá és kihasználhatóvá válunk. Ez megmagyarázhatja, hogy olyanok akiknek hatalom van a kezében és fizikailag valamint mentálisan is uralni akarnak minket, mint pl. a korábban említett Joseph Goebbels, miért mutatnak egyáltalán érdeklődést a hangolás kérdése iránt.
Ha körülnézünk a világban, akkor azt is láthatjuk, hogy a népi hangszerek származási helyüktől függetlenül követik a fentebb említett természetes frekvenciákat. Egy Koreából származó furulya hangjainak frekvenciái például a következők voltak: 597.2 Hz, 651.6 Hz, 716.8 Hz, 796.4 Hz, 896 Hz, 1024 Hz,1102.4 Hz, 1194.4 Hz. A furulya hatodik hangja egy “C” hang, amelyik a 256 Hz-es “C” hangnál két oktávval magasabb. Egy másik furulya alaphangja, amit Etiópiában vettek meg egy pásztorfiútól 512 Hz volt. Hasonló hangszereket találtak Görögországban vagy Közép-Amerikában is. A 256 Hz-es “C” hangra, vagyis 432 Hz-es “A” hangra történő hangolás tehát az emberi természetből adódó hangolás. Az is érdekes tény, hogy még a modern orvostudomány is sokféle diagnosztikai és terápiás céllal használ különböző hangvillákat, amelyek frekvenciája a kettes szám valamelyik hatványa, 64 Hz-től 4096 Hz-ig. A hanggal történő gyógyítás egyébként évezredek óta ismert, használhatnak hozzá hangvillákat, speciális hangolt edényeket, hangszereket vagy mantrákat. Indiában még most is élnek olyan mantra-gyógyítók, akik képesek még a kígyómarást is kezelni.
Annak megállapítására, hogy milyen módon befolyásolják a gondolkodásunkat és érzelmeinket a különböző hangmagasságok, pontosabban az hogy milyen hangmagasságot választunk a hangrendszerünk referencia pontjának, komoly vizsgálatokat végeztek az Egyesült Államokban, Olaszországban, Németországban és Svájcban összesen több ezer ember részvételével és közel húsz éven keresztül. A kísérlet maga igazán egyszerű volt. A résztvevőknek két pár különböző hangról kellett leírást adniuk. A hangok megszólaltatásához először két monokordot használtak, az egyik húr 128 Hz-re a másik pedig 130.828 Hz-re volt hangolva. Mindkét hang egy “C” hang, de az első a korábban említett filozófus hangolásban, a második pedig a 440 Hz-es normál “A” hanghoz viszonyítva. A második összehasonlításban egy 216 Hz-es és egy 220 Hz-es “A” hang szerepelt. A két hang megszólaltatását annyiszor ismételték meg, ahányszor azt a vizsgálatban résztvevő személyek kérték, a lejátszás sorrendjét pedig váltogatták. A hallgatóknak mindössze annyit mondtak, hogy két különböző hangot fognak hallani, amelyek közül az egyik magasabb, a másik pedig alacsonyabb, de a hangmagassággal nem kell törődniük, hanem próbáljanak arra összpontosítani, hogy a két hangnak van-e valamilyen belső jellege, és hogy ez a tulajdonság azonos-e, vagy különböző a két hang esetében. Ezt a kísérletet később elvégezték fuvolákkal, hegedűkkel, zongorákkal is, sőt azt is váltogatták, hogy ugyanabból a hangszerből egyszer egy tanuló kategóriájút máskor pedig egy kiemelkedő minőségűt használtak, annak érdekében, hogy kiderüljön vajon a megszólaltatás módja okoz-e valamilyen eltérést abban, ahogy a hallgatók értékelnek egy hangot. A vizsgálat sok évig tartó számtalan ismétlése után azonban a kutatók egy nagyon egységes és meglepő eredményre jutottak. Nézzük át röviden a négy hang által keltett benyomásokat és érzéseket a több ezer hallgató leírásainak összegzése után:
220 Hz-es “A” hang: 3-8 %-a hallgatóknak azt mondta, hogy szépnek és stimuláló hatásúnaknak találta, 90 % felett volt viszont azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy kényelmetlennek, nyomasztónak, elnyomónak, irritálónak vagy agresszívnek találták. Számukra ez a hang olyan volt, ami szinte fájdalmat okoz a belső fülben és a külsődleges szépség mögött, mintha egy tőrrel döfnék meg őket.
216 Hz-es A hang: 3-8 %-a hallgatóknak azt mondta hogy személytelennek hangzott számukra, ezzel szemben 90 % felett volt azoknak az aránya akik a pontos, teljes, békés, tiszta jelzőkkel írták le. Sokan úgy fogalmaztak, hogy ez a hang elégedettséggel töltötte el őket, sőt olyanok is, akik szerint a naphoz hasonlóan fénnyel teli volt.
130.828 Hz-es C hang: 3-8 %-a a hallgatóknak ezt a hangot boldognak, dallamosnak és fényesnek írta le, de 90 % felett volt azoknak az aránya, akik a következő jelzőket használták: harapós, irritáló, kellemetlen, kissé orrhangú, olyan, mintha valaki egy táblát kaparna a körmével, beszűkít, összeszorít, egy olyan réteget tesz az ember mellkasára, amit át kell törnie, hogy lélegezni tudjon, feszültséget okoz, belefúródik az emberbe és a saját ritmusa ellen megy, idegessé tesz, vészt jósló.
128 Hz-es “C” hang a hallgatók 3-8 %-a számára kérdésekre ösztönző, kissé nyugtalanító volt azonban 90%-uk ilyen leírásokat adott: az emberi lényhez tartozik, sok teret ad, békésnek, kellemesnek és teljesnek hangzik, harmóniában van az emberrel, ezt hallva az ember kiegyenesedhet és szabadon és mélyen lélegezhet, bizalmat ébreszt, olyan mintha a szívben visszacsengene, olyan mintha mindennek az alapja lenne mégis teljesen szabadon hagyja az embert.
Ha azt is számításba vesszük, hogy sok hallgatónak nehéz volt az érzéseit szavakba foglalni a 90 % feletti hasonlóság a leírásaikban igen figyelemreméltó. Ezt az arányt nem befolyásolta sem a megszólaló hangszer fajtája, sem pedig minőségi színvonala. A kísérletek alatt azonban még egy nagyon fontos megfigyelést tettek a kutatók. Elektromosan megszólaltatott hangokkal a vizsgálatot nem lehetett elvégezni. Ez nem csak szintetizált hangokra vonatkozott, hanem még akusztikus hangszerek elektromosan erősített hangjára, vagy hangfelvételekre is, nem azért mert az így megszólaló hangok frekvenciái nem ugyanazt a hatást keltik bennünk, hanem azért, mert sokkal kevésbé tudatosíthatóvá válnak ezek a hatások. Viszont, amikor lassan, szinte kizárólag erősített zenét és felvételeket hallgatunk, mindazok a hatások, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják személyiségünket, feszültséget és bizonytalanságot keltenek bennünk, saját természetünk vagy egymás ellen hangolnak minket, vagy akár még az egészségünket is rombolják, még sokkal veszélyesebbek, ha rejtve maradnak. A zenészek felelőssége egyértelmű ebben a helyzetben, de ők azok, akik a legkönnyebben tehetnek is azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Még a zenészeknél is sokkal nagyobb felelősség terheli azonban a zenét oktatókat, és azokat, akik az oktatási rendszereket alakítják ki, hiszen rajtuk múlik, hogy az emberek általában tudnak-e, vagy tudhatnak-e ezekről hatásokról aminek egyre nagyobb mértékben ki vannak téve. Elgondolkozhatunk azon, hogy mit is jelent jól behangolva lenni. Ez csak annyi lenne, hogy egy hangszer önmagában, vagy más hasonlóan hangolt hangszerekkel együtt nem tűnik disszonánsnak? Vagy akkor vagyunk jól hangolva, ha egy erősen megkérdőjelezhető eredetű nemzetközi szabvány szerint hangolunk be? Vagy akkor vagyunk jól hangolva, ha megismerjük a minket körülvevő és ugyanakkor bennünk is jelenlévő természetet és a zenénket úgy építjük fel, hogy ezzel legyen összhangban? Gáspár Péter

2011. december 4., vasárnap

Újra beszélgetünk a kolozsvári MPP-elnökkel

Keizer Róbert urat kérdeztük azzal kapcsolatosan, hogy választások után vagyunk:
- Tisztelt elnök úr, gratulálunk az újraválasztásához!
- Köszönöm szépen, most is sietek...
- Ha már megígérte, most szaván fogjuk!
- Jó, hát folytassuk!
- Most, hogy kibővült az elnökség milyen újdonságra számíthatunk a polgáriak részéről?
- Nagyon örvendek, hogy az elnökségbe több fiatal szakemberünk is bekerült. Ez mintegy új impulzust ad majd a tevékenységeinknek. Ugyanakkor köszönettel tartozok a leköszönt elnökségi tagoknak, hiszen az ő munkájukat is dicséri  az eddigi tevékenységeinket. A sajtóban megjelent, hogy elnökség újra lett volna választva ami csak részben igaz mert mellettem csak az alelnök úr dr. Szász Csaba a "régi", de annál jobban értékelem az eddigi munkáját. Jó csapattag és megbízható kolléga! Hasonlóan pozitívan értékelem, hogy dr. Fodor Alpár elvállalta a küldöttséget a megyei közgyűlésben. Az Ő munkájára még sok ideig szükség lesz hiszen egy nagyon sok és fontos témában elismert szakember.
- A szervezeti tisztségviselők számát kibővítették, így ügyvezetői elnöknek Deák Istvánt, és az ügyvezetői alelnöknek pedig Gyurka Balla Ilonát választották meg. Hogy volt lehetséges ez?
- Mind a ketten nagyon fiatalok, mégis ilyen fontos funkciókra érdemesnek találta a tagság, éppen azért mert nagyon sok tevékenységben mindig teljesítettek. Ők most ott kell folytassák ahol az "idősebbek" abba hagyták!
- A közgyűlés az elnökségi tagnak választották, Pávai Máriát, Dr. Tarsoly Sándort és ifj. Tarsoly Sándor Gyulát is. Itt is újak vannak?
- Az elnökségi tisztségek betöltésére azért is került sor mert a régi tagok egészségi okok miatt kellett lemondaniuk, de a Pávai Mária nem meglepetés mert eddig is mint kinevezett küldött a megyei közgyűlésben több mint egy éve komoly munkát fejtett ki. A mostani felállásban is az Ő személye erősíti az Egyenlő Esélyek Szakosztályunkat.
- A szakosztályokra talán ki kellene térnie, hiszen eddig csak kevés dolgot tudtunk meg, kérem részletezze
- A szakosztályaink száma megnőtt, de nem ez a fontos, hanem a minőségi javulás és a fiatalokkal való "feltöltés"-t tartom fontosnak, Igy az eddig "halk" Jogi szakosztályunk erősödött! Erről majd máskor többet...
- De azért van egy másik is amelyikre büszke, melyik az?
. Én az összes szakosztályunkra büszke vagyok, ezért nem is nevesítem meg egyiket sem.
- Azért van, amelyikben a közös munka kiváltja a figyelmet, vagy tévedek?
-Nem, mondom számomra mindegyik fontos, hiszen ha nem lenne, akkor nem is lehetne "csapatmunkáról" beszélni. Ami fontos lehet az, hogy van ahol többet kell tevékenykedni! Ezt azért mondom, mert itt mindenki önkéntesen teszi azt amit vállalt. Sőt szinte mindig a saját zsebünkbe kell nyúlnunk, hogy eljussunk valamelyik városba, megyébe.
- Igen ez már több helyről hallható volt, hogy a kolozsvári csapat nem igen figyel a kolozsváriakra, igaz ez?
- Újra egy magas labda. Hát vajon mi lenne a mi dolgunk? Ha máshol is igényelték, igénylik az ötleteinket, útmutatásunkat és támogatásunkat vissza-, vagy elutasíthatnánk is valakit is, szerintem nem!
- Mégis a választmányi gyűlésen Ön komolyan bejelentette ezután sokkal nagyobb százalékban akarja a városi tagságot segíteni  
- Igen ez igaz, ha eddig 80 %-os volt a vidéki tevékenységeink aránya és csak 20 % maradt a kolozsváriaknak. Ezután viszont pont fordítva lesz minden! Szeretnénk egy sokkal nagyobb meglepetéssorozatot beindítani! A szövetségiek sajtóembargója nem zavar bennünket.
- No és a másik alakulat?
- Szerintünk, ha megértik akkor velünk tartanak...
- Ennyire röviden? Nemrég "légiesnek" nevezték a polgári alakulatot, nem zavarja Önöket az ilyen kijelentések? 
- Nem akarjuk kihagyni a jobboldalon levőket, de úgy tartjuk, hogy egyelőre csak a polgáriak tevékenysége volt célravezető, hiszen a gazdasági programunkat konkrét dolgokkal támasztottuk alá! Ha ez valakinek "légiesnek" mondja akkor ezt mi úgy fogjuk fel mint egy saját véleményt. Ennyi.
- De hát ott van a Mikó Terv, amit most már az ország-világ ismer?
- Igazándiból az egy vitairat! Igy is van meghirdetve!
- Viszont igen csak ismert lett?
- Igen ez a kijelentés megállja a helyét, de attól még továbbra is csak egy vitairat maradt és amíg konkrét tervvé alakul még sok munka és keresgélés van hátra. Ezzel szembe nekünk előnyünk van, mert konkrét dolgokat tettünk a tervünk mellé.
- Ön szerint ennyi elégséges?
- Aki érti ezt, az mindenképpen mellénk állhat, mert a mi tartalékunk nem véges.
- Nagyon biztosnak érzem szavait.
- A választóknak és a leendő partnereinknek tudniuk kell, hogy komoly csapatunk van és nagy adag tartalékunk van, amit a választóinknak betudunk mutatni akkor, amikor kell vagy amikor szükség lesz rá.
- Ezek után mi az, amit a választóknak üzenne?
- Mi nem "mindenáron"  akarunk nyerni és főleg nem most! Mi tartjuk az ellenzéki mivoltunkat azaz a hatalmon levőknek a hibáira kell felhívnunk a figyelmet és egy életképes alternatívát készítsünk, kínáljunk a választóink számára.
- Köszönöm a beszélgetést, további jó eredményes munkát kívánok! GBI (Erdélyi Polgár)

2011. november 26., szombat

Újraválasztották a kolozsvári MPP elnökét

http://itthon.transindex.ro/?hir=27622
Az MPP kolozsvári szervezetének pénteki tisztújító közgyűlésén újraválasztották a szervezet élére Keizer Róbert elnököt és Dr. Szász Csaba alelnököt, városi küldöttnek a megyei közgyűlésbe pedig Dr. Fodor Alpárt nevezték meg. 
A szervezeti tisztségviselők számát kibővítették, ügyvezetői elnöknek Deák Istvánt, ügyvezetői alelnöknek pedig Gyurka Balla Ilonát választották meg. A közgyűlés az elnökségi tagok személyéről is döntött, Pávai Máriát, Dr. Tarsoly Sándort és ifj. Tarsoly Attila Gyulát kérték fel a tisztségek betöltésére. (hírszerk.)

2011. november 12., szombat

Választmányi gyűlésre készül a kolozsvári MPP

Keizer Róbert urat kérdeztük azzal kapcsolatosan, hogy választások lesznek,
- Elnök úr, hogy érzi magát?
- Meg kell mondanom, hogy nagyon várom a választásokat, hiszen az elmúlt időszakban sok munka és törődés mellett sokszor éreztem, hogy a tagság megbízása igencsak kötelezett engem és a kolozsvári elnökséget, de arra a csapatmunkára azonban nem számítottam és ez nagyon megnyugtat, hogy sikeres projekteket tehetünk a tagjaink és a választók elé! Csak köszönni tudom a mellém állt csapatnak az önzetlen munkát!
- Sokan vannak?
- Ez az amikor nem a mennyiséget, hanem a minőséget kell az asztalra tenni és azt mondhatom, hogy az elmúlt időszakban a városi polgáriaknál egy olyan csapat alakult ki, amely bármilyen feladatot meg tud oldani. De, hogy válaszoljak a kérdésére, igen sokan csak nálunk nem a szám fontos. Annyit viszont megjegyezhetek, hogy a csapatunk álladóan változott, átalakult sőt fiatalítottunk is!
- Milyen érzés, hogy a másik két politikai alakulat nem igen számítja erősnek a kolozsvári polgári pártot?
- Hát, ez nem igaz. Csak tessék figyelni milyen átalakulás volt a szövetségieknél: az országos elnökségét Kolozsvárra helyezte és itt van a néppárti élcsoport is. Nívós ellenzéket tudunk a szövetség részére biztosítani. De nem ezt tartjuk fontosnak, hiszen eddig is az volt a tapasztalatunk, hogy a szövetségiek mindent elkövettek, hogy sajtóembargóval sújtsanak. Nekünk az építő munka volt fontos. Ennek érdekében kezdtük el a szakosztályainkat úgy megszervezni, hogy a szakemberek véleményét mindenkor megkérdeztük.
- Igen, az igencsak látható volt, hogy a gazdasági szakosztály jócskán aktív volt.
- Ki kell egészítenem, mert nem egy szimpla gazdasági, hanem Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztályt állítottunk fel! Ennek legfontosabb feladata egy olyan komplex fejlesztési tervet kellett kidolgoznia, amely nemcsak Székelyföldön, de itt a Szórványban nagyon sokat segíthet a népközösségünk számára. 
- Igen a másik alakulatok is bejelentették, hogy gazdasági tervet tudnak az asztalra tenni, miben különbözik az Önöké?
- Ez aztán magas labda. Na, akkor kezdjük el: mi nem arra törekedtünk, hogy valami magasröptű vagy másokat másoló programot készítsünk el, hanem olyant, ami kevés eszközt, pénzt igényel, de hathatós! A vidék már megtanulta, hogy akkor élhet meg ha árutermelővé válik, de a piaci lehetőségeket is meg kell teremteni. Sajnos, eddig  erre senki sem gondolt úgy, hogy ezt alaposan meg is szervezze. Mi viszont már két éve abban igyekeztünk az értéktermelők, a gazdák segítségére sietni, hogy megkerestük azokat a lehetőségeket, amelyek által csak olyan terméket állítsanak elő amit el is tudnak adni. Az idén be is igazolódott, hogy az erőltetett monokulturás termelés nem jó tanácsadó.
- Legutóbb újra jelentették, hogy több projektet indítanak el  a japán kapcsolatok által, miért japán?
- Falulátogatásink és vidékjárásaink arról győztek meg, hogy az a 21 év ami eltelt, mély nyomott hagyott a népközösségi szinten és egyfajta negatív, nyomasztó szemlélet van jelen s ez főleg a megfélemlítő - szerintünk nagyon is helytelen - szövetségi politikának tudható.  Azt tapasztaltuk, hogy már egy szimpla pozitív példa is megtudja törni ezt az áldatlan helyzetet, igaz az is nyilvánvalóvá vállt, hogy nemzetben kell gondolkodni. Két nemzet a német és a japán volt az, amelyik nagyon hamar maga alá gyűrte a háborúban elszenvedett veszteségeket. Igy került a képbe a japán no és a német példa is.
- A sajtóban sokszor elhangzott a Takagi úr neve, aki az Önök partnere, mire készül most?
- Ismert az az álláspontunk, hogy nem szoktunk előhozakodni a terveinkkel, de most kivételesen nem a japán példát szeretném  bemutatni, hanem a kínait.
- Hogy kerültek ők ebbe a képbe?
- Már több hónapja, hogy jártuk a terepet és megdöbbenve láthattuk, hogy a gazdáink jó része 20-30 éves traktorokkal dolgoznak. Ekkor felkerestünk több mezőgazdasági gép forgalmazót és megdöbbenve észleltük, hogy a hazai szinten milyen magas árakkal találkozhatunk. Végül is csak a HOYO traktorgyárat választottuk ki, akiről ugyan keveset hallhatott a magyar gazdatársadalom, de tudtuk, hogy a "rabla" projektben ők is érdekeltek voltak. Már az első találkozás is kellemes volt mert már a következő héten eleget tettek a kérésünknek és egy traktor bemutató körutat szervezhettük részükre éppen azért, hogy a mi gazdáink is le tudják cserélni a gépparkjukat s ezzel piac képesebbek lehetnek! 
- Ez szépen hangzik, de faluhelyt nem igen találni eurót, akkor is jó lenne ez a megoldás? 
- Tudva, hogy a gazdáknak nemigen van pénzalapjuk egy olyan programot dolgoztattunk ki a traktor gyárral ami által vállalhatták, hogy ha a "rabla" le is állna ők tovább folytatják a "gépcserés" megoldást 
- Másról is beszámolhat?
- Igen, amit már megcsináltunk, be lehet mutatni! Ilyen az ausztriai partnereink látogatása is. Még az aradi koszorúzási ünnepségek alatt is gazdasági kérdések egész sorozatáról tárgyaltuk az osztrák barátainkkal.
- Talán van még más is a tarsolyukba?
- Igen, de erről majd a választmányi gyűlés után, most rohanok egy újabb tárgyalásra.
- Köszönöm, GBI      

       

2011. november 11., péntek

A kolozsvári MPP hírei


Az elköveztkező hónapokban több - fontos - esemény előtt áll a kolozsvári polgári párt alapszervezete és gazdasági és vidékfejlesztési szakosztálya.

Miről is van szó:
1. Jövő héten kedden a Hoyo traktorgyárba látogatnak el a kolozsvári MPP gazdasági képviselői! A program szerint egy napos képzésben is részt vesznek, amit  Brassóban szervez meg a gyár vezetősége. Ugyancsak itt egy több mint 150.000 eurós beruházást ismernek meg, amit a gyár Erdély területén akar megvalósítani, amelynek a logisztikai központja Kolozsváron lesz felállítva.
2. November 18-án, 18 órakor a Heltai-ban választmányi gyűlését tartja a kolozsvári szervezet (Clinicilor utcai székházban) A tisztújjítással egybekötött rendezvény az első emeleti nagyteremben tarjuk. Aki részt szeretne venni, szívesen várja az MPP városi szervezete!
3. November 23 és 24-én Mr. Takagi közreműködésével valamint a kolozsvári szervezet gazdasági és vidékfejlesztési csapatának a hozzájárulásával sikerült lehívni egy biomassza-biodiesel üzemeket gyártó cég tulajdonosát, Mr. Matsushita-t. Takagi úrral közösen 6 biomassza üzemet szeretnének elindítani itt Erdélyben. (Magyarországon  jelenleg csak 3 működik) Ennek is a logisztikai központja Kolozsváron lesz felállítva.
4. December elején, a kolozsvári MPP szervezete befektetőket és gazdasági szakember gárdát vendégel meg Kolozsváron és Bánffihunyadon. Vendégeink között a Magyar Energia Intézmény vezetőit, 4 tőkeerős magyarországi és osztrák cég tulajdonosát, de az Osztrák - Magyar Társaság elnökségét is megtalálják majd az érdeklődők.
Már megszokhatta az olvasó, hogy a párt gazdasági programjából újabb fejezeteket tudtunk bemutatni. Ezek első sorban munkahely és piacteremtőek voltak! Még vannak a tarsolyunkban más - meglepetésnek nem igen számítható - feladataink is, amelyekre már kaptunk megoldásokat és amelyeket rendre bemutatunk a tagságunk, a választóinknak. A gazdasági megerősödést feladatnak tekintjük! Továbbra is eltökélt szándékunk, hogy a népközösségünknek igért "választás szabadsága" ne maradjon csak üres szlogén! Ezért arra törekszünk, hogy gazdaságilag megerősítsük mindazokat, akik velünk tartanak, hiszen akkor az autonómia is bekövetkezik.
Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt Kolozsvári szervezetének elnöke

u.i. Ma egy jó ismerősöm azt jegyezte meg, hogy nem igazán érdeklik a kolozsvári magyarokat a Kínai-Német traktorok, de megnyugtattam, hogy valószínüleg az biztos érdekli őket, hogy Kolozsvárra jöjjön egy Kínai bank. Erre felkapta a fejét...Keizer Róbert

2011. augusztus 31., szerda

MPP-s polgármesterjelölt Szászfenesen

Sajtótájékoztató keretében ismertette tegnap szászfenesi polgármesterjelöltjét az MPP. Gurzó Sándor 55 éves mérnök, aki Magyarlónán született és ott is él. Mint elmondta, a körülbelül 10 ezer lakosú Szászfenesen és 3000 lakosú Magyarlónán új orvosi rendelőt szeretne látni, felülvizsgálná az utóbbi időben lebonyolított közbeszerzéseket, fellépne az elharapozóban levő nacionalizmus ellen, a cigányságot igyekezne kulturálisan felemelni, társadalmi segélyt pedig csak közmunka elvégzése ellenében juttatna a rászorulóknak. A sok megműveletlen mezőgazdasági terület felszámolása érdekében társulást hozna létre, a vaddisznók okozta károk miatt pedig vadászegyesületekkel venné fel a kapcsolatot. A Magyarlóna határában elhaladó autópálya építőjével pedig elhordatná a sok otthagyott földet, amit a szerződés értelmében el kellett volna tüntetnie. A sajtótájékoztatón jelen volt Fodor Alpár kolozsvári polgármesterjelölt is, aki a napokban kiéleződött verespataki helyzet kapcsán kifejtette: a szakemberek véleményét szabad csak figyelembe venni. Akkora mennyiségű cián alkalmazásáról – valóságos ökológiai bombáról van szó –, amely akár a Fekete-tenger élővilágát is képes kipusztítani. Ezért szükséges a komoly, egységes társadalmi összefogás. Az MPP nem az aranybányászatot ellenzi, hanem a tervezett ciántechnológiát, amely helyett a drágább, de biztonságosabb kitermelési módok valamelyikét szorgalmazza. Keizer Róbert városi elnöknek az a véleménye a kérdésben, hogy okulni kell a német példán, különben környezetvédelmi bakik miatt a jelenlegi kormánykoalíció elveszítheti a jövő évi választásokat. Az MPP programjában fontos helyet foglal el a tömegsportok népszerűsítése, az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése érdekében. Ebben támogatójuk Nágel Zoltán egykori neves futballkapus (Kolozsváron és a marosvásárhelyi „aranycsapatban” országos ifjúsági bajnokság és UEFA-kupa szereplés fűződik nevéhez). Az ő pályafutása pozitív példa a mai fiatalok számára, akik többségét az elhízás, a helytelen mozgáskultúra és táplálkozás, a kevés iskolai tornaóra és sok felmentés „kerített hatalmába”. A Kalotaszeg-kupa, amelynek térhódításában lapunk komoly szerepet játszott, eddig ötvenezer embert mozgatott meg, ráadásul közösségépítést is jelent. Szabadság.ro

Antianyag-sávot fedeztek fel a Föld körül

http://pozitivnap.hu/article/technika-es-tudomany/antianyag-savot-fedeztek-fel-a-fold-korul
Antiprotonokból álló vékony sávot sikerült első ízben észlelni a Föld körül. A felfedezés, amelyről az Astrophysical Journal Letters című asztrofizikai szaklap számol be a nemzetközi kutatócsoport, bizonyítja azt a feltevést, miszerint a Föld mágneses mezeje antianyagot is képes csapdába ejteni.
Az antiprotonokat a Pamela orosz-olasz műhold segítségével észlelték, amelyet 2006. június 15-én bocsátottak fel Bajkonurból. A műhold a kozmikus sugárzás - a Napból, valamint a Naprendszeren kívülről érkező nagyenergiájú töltött részecskék - természetét hivatott kutatni. Mint a kutatócsoport rámutat, az antianyag az úgynevezett Van Allen sugárzási övezetben, a "közönséges" anyag gyűrűi közé "ékelődött". A tudósok szerint itt elegendő antianyag lehet, amelyet a jövendő űrhajók "üzemanyagaként" lehetne hasznosítani. A Van Allen sugárzási övezet a Föld feletti, elektromosan töltött részecskéket tartalmazó kettős gyűrű, amelyet az első amerikai műholdak,mérési adatai alapján fedezték fel.
A Föld mágneses tere fogja be a Napból felénk tartó részecskéket, elsősorban elektronokat és protonokat, valamint az atmoszférában zajló ütközésekből kifelé tartó részecskéket. A töltött részecskék a mágneses erővonalak mentén, az erővonalak körül spirális pályán mozognak. A részecskék száma erősen ingadozik, elsősorban a geomágneses viharok következében. A földi mágneses tér viharait pedig a Nap viharai, vagyis a Nap mágneses terének változásai, a Napból kilökődött plazma, a napszél változásai idézik elő."Ez a sáv a legbőségesebb antiproton-forrás a Föld közelében" - hangsúlyozta Alessandro Bruno, a Bari-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzőinek egyike. Forrás: MTI

2011. június 29., szerda

A Japán Kultúra Közvetítő Program (J-CAT)

A Japán Kultúra Közvetítő Programról
Kérjük a részletekért látogasson el a JOCA (Japan Overseas Cooperative Association) honlapjára!
Ha J-CAT együttműködésre lenne szüksége:
Ha az alábbiakhoz hasonló japán kulturális programot szeretne szervezni J-CAT önkéntesek részvételével, a Budapesti Japán Nagykövetségen lehet érdeklődni. Az alábbi telefonszámon, faxon vagy e-mailcímen várjuk érdeklődését! Továbbá arra kérjük, hogy a program napja előtt legalább egy hónappal forduljon hozzánk.
J-CAT együttműködési kérelemét az alábbi elérhetőségeken várjuk:
tel: (36-1)398-3100
fax: (36-1)275-1281
E-mail:shota.goto@japanembassy.hu
Ha J-CAT együttműködést szeretne, kérjük leveléhez mellékelje a „J-CAT együttműködési kérelmet” (japán nyelvű / magyar nyelvű), melyben nagy vonalakban ismerteti a program részleteit.Az önkéntesek tevékenysége 2010. negyedik negyedévében
Ezen az oldalon bemutatjuk a J-CAT önkéntesek negyedévenkénti tevékenységét. Az alábbiakban a 2011. januári események olvashatók.
2011. január 8.
„Váci Japán Nap” Vác, Madách Imre Művelődési Központ
A Váci Japán Nap a Magyar-Japán Diák Baráti Társaság (az alábbiakban Diák Baráti Társaság), a Váci Önkormányzat és a Magyar-Japán Baráti Társaság Váci Tagozatának (az alábbiakban Váci Tagozat) közös szervezésében jött létre. A Diák Baráti Társaság és a Váci Tagozat elnöki posztjait egyaránt betöltő egyetemista vállalt részt a Váci Önkormányzattal összefogva a tervezésben és a kivitelezésben. Ez az egyetemista annak a középiskolának a végzett diákja, ahol Aoki Tomiko J-CAT önkéntes is tanított, tehát Aoki Tomiko nagy örömmel fogadta, hogy éppen az ő egyik volt tanítványa kérte fel a japán kultúrát bemutató programon való részvételre.
Ezen az eseményen harcművészeti (budo) bemutató és origami mellett többek között soroban-műhely, valamint zongorán előadott japán zenei koncert tarthattak számot a közönség érdeklődésére. Aoki Tomiko önkéntes a kimono-ról és a nyári kimono-ról (yukata) tartott előadást és bemutatót, míg Tsujino Kanae önkéntes az ikebanáról tartott előadást és bemutatót.

2011. január 14.
„Egy másik kultúra megismerése – avagy kalligráfia (shodo) műhely”
Nagykanizsa, Rozgonyi úti Általános Iskola
Akaishi Eriko önkéntes és a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium két végzett diákja - akik egyébként Akaishi Eriko önkéntes tanítványai voltak, valamint egy nagykanizsai születésű japán nyelv tanár együttesen kalligráfia (shodo) órát tartottak a nagykanizsai Rozgonyi úti Általános Iskolában. Az órán a kalligráfia mellett elmesélték a „Kasajizo” című népmesét, és origamit is oktattak. A foglalkozást vezető két magyar diák felkészültsége és prezentációja felülmúlt minden várakozást.

Hektáronként 2000 euró haszon?

http://www.hirmondo.ro/web/index.php/korkepek/kezdivasarhelyi-korkep/26232-Hektronknt-2000-eur-haszon.html
Gazdaságfejlesztési tervekről beszéltek Nyújtódon
Szerzõ: Jancsó Katalin 29/06/2011

Horváth I. Zoltán, a Magyar Polgári Párt gazdasági szakosztályának elnőke a festőbodza (kevésbé fennkölten fekete bodza) termesztési technológiájával, valamint a felvásárlópiac biztosításával próbálja segíteni a nyújtódi gazdákat. Erről a pénteken szervezett falugyűlésen esett szó, amelyen kevesen jelentek meg, ezért az előadó személyesen beszélgetett el mindenkivel.
Horváth I. Zoltán szerint csinos haszon nyerhető a feketebodza termesztéséből
A gazdasági szakembert a találkozó céljáról faggattuk, hogy a gazdakör azon tagjai is, akik nem tudtak megjelenni a megbeszélésen, tisztában legyenek az ismertetett mezőgazdasági technológiában rejlő lehetőségekkel.
A festőbodza-termesztés technológiája
A szakmeber elmondta, nem véletlenül látogatott el a faluba, ugyanis itt a gazdakör létezése garanciát jelent átfogóbb gazdasági elképzelések megvalósítására. A Nyújtódon már bemutatott bodza-, energiafűz- és diótermesztéssel kapcsolatos elképzelések nemcsak több lábra állítanák az itteni mezőgazdaságot, hanem anyagilag is hatékonyak, és környezetvédelmi szempontból hasznosak.
A mostani találkozón a festőbodzával ismerkedhettek meg az érdeklődők, mint élelmiszeripari alapanyaggal. A szakember elmagyarázta, hogy a technológia pontos betartásával olyan ültetvényt lehet felállítani, amely 30- 40 évig életképes, és a hektáronkénti, kezdeti 900 eurós befektetés után tetemes hasznot hoz. Az első évben a festőbodza-koronát alakítják ki nyeséssel, és ezután 2-3 méteres ágakat lehet nevelni. Már a második évtől termést hoz, a harmadik évtől 20-22 kiló bodzát lehet szüretelni, tehát egy hektáron mintegy 8000 kilót.
Megvan a felvásárló is
Az elképzelés lényege, hogy nem csak a technológiát és csemetéket, hanem a felvásárlót is biztosítják, így a szóban forgó magyarországi partner vállalta, hogy helyben veszi át a minimálisan két hektárról szüretelt termést, amikor az eléri a legideálisabb érési szintet, a 9-11%-os cukortartalmat. Ugyanis ekkor kell leszedni, hogy a maximális árat lehessen kapni érte, mert ebben az állapotban alkalmazható az a technológia, amelynek során a léből por nyerhető. A termesztési technológia betartása esetén hektáronként 2000 euró haszonra számíthatnak a gazdák.
Horváth I. Zoltán bárkinek részletekkel szolgál a festőbodza, az energiafűz és a dió termesztésével kapcsolatban az okofalu@ yahoo.com címen.

2011. június 4., szombat

Moment artistic cu d-l Takagi si Concert Special la Caminul Social "Sf. Kamil"









11 noiembrie 2010
Ultimul eveniment din programul festivalului care s-a desfasurat in ceainaria cu specific japonez Sakura, a fost momentul artisitic cu d-l Takagi de la Bucuresti Dedicat in exclusivitate domniei sale, momentul artisitic a cuprins un repertoriu muzical la shamisen si o demonstratie de dans traditional japonez. Imbracat in kimono, asezat pe banca pe platforma cea mai mare din ceainarie, d-l Takagi a introdus in prealabil publicul in lumea muzicii create de shamisen prin explicatiile legate de instrument si tema cantecelor interpretate. Dincolo de emotiile provocate de audienta, reprezentatia a fost o reusita iar experienta personala impartasita tuturor a fost o lectie de viata.








Dansul traditional cu evantaiul intitulat Matsu no midori a fost, de asemenea, o incantare pentru toata lumea.












In aceeasi zi, incepand cu ora 16:30 la Caminul social “Sf. Kamil” din Cluj-Napoca a vut loc un concert special cu scop umanitar. Formatia de koto “Beautiful Harpists”, d-l pastor Masaaki Tezuka, familia Takagi si grupul tinerilor dansatori de la Turea au fost prezenti. Fiecare si-a adus aportul cultural spre binecuvantarea varstnicilor cu handicap locomotor de la Camin si a celorlalti participanti din exterior.





Cantecul, dansul si mesajul incurajator au fost o alinare pentru orice suflet. Dupa cum spunea in mesajul sau d-l pastor Masaaki Tezuka, finalul oricarui lucru este important caci precum in muzica realizata de koto sunetul final, ultima vibratie este extrem de valoroasa tot la fel si sfarsitul vietii unui om este ultima picatura care da culoare intregii vieti.


Tot la fel festivalul Zilele Culturii Nippone la Cluj-Napoca s-a incheiat incununat de acest eveniment.

Ezek a fránya zöldek!


2011. május 10., 
Más terveim voltak mára, próbáltam nem felvenni a labdát, értelmes dolgokkal foglalkozni a nap hátralevő részében, de mégsem tudom kikerülni a témát, kikívánkozik belőlem a meglátásom a Tusnádfürdőre tervezett kerülőút kapcsán.
Előre leszögezném, hogy nem lesz egy rövid iromány, ezért javasolt egy szendvics magunkhoz vételét mielőtt a lendületet felvesszük. Ugyanakkor egy kicsit tudathasadásos állapotot színlelve, nem mint Csonta László, zöldszékely részvényes, hanem mint Csonta László kispolgár írom.
Egy kis intro:
Környezetvédősdit játszani egy elég összetett dolog, bonyolultabb mint ahogy elsőre tűnhet. Van amikor csak mosolyogni kell, mesélni a gyerekeknek, van amikor könyvet kell írni, programokat szervezni, ezekhez embereket toborozni, de néha megesik az is, hogy ha halkani is, de meg kell említeni, hogy valami nem jó irányba halad.
Más „szereplőkhöz” képest mi annyival könnyebb helyzetbe vagyunk, hogy véleményünk kinyilvánításakor nem kell azt mérlegeljük, hogy népszerűségünk ezzel javul vagy romlik, hanem kimondjuk, azt amit helyesnek tartjuk. Szerintem ez kell az egyik legfőbb erénye legyen a civil szférának, azaz ez kellene legyen, ha jól működnének a dolgok. A civil szféra azontúl, hogy a maga módján segíti a közösséget, egy kontroll is a különböző beruházások, intézmények, cégekkel szemben, és ez mindenképp egy fontos feladat (hadd ne kelljen jelen esetben példákat felhozni). E sokszor „súrlódásokkal” teli alkalmak során azonban úgy gondolom kijelenthetem, hogy mindig is egy adott téma kapcsán emeltük fel hangunkat, és soha sem -a politikában oly szépen bevett szokás szerint – egy adott céggel, intézménnyel mondhatni „hivatalból” nem értettünk egyet.
Fenntartható fejlődés, turizmus:
Pár hónapja terítéken van a Tusnádfürdőt kikerülni hívatott út sorsa, egy szép témának ígérkezik. Fejleszteni kell, egyértelmű. Turizmus a jövő, egyértelmű. Kerülő útra szükség van, egyértelmű. Egyértelmű? A megjelent cikkeket olvasva, mint szemlélődő nem igazán tűnik számomra egyértelműnek, de mivel csak egy vagyok a sok okoskodó, fejlesztéseket gátló zöld közül, csak így magamban morfondírozok.
Ötletekben nincs hiány: egyik évben egy terelőutat a hegyen keresztül, következőben egy aszfaltutat a tóhoz, a harmadikban egy újabb erdősávot vágunk ki, hogy azért felvonóval is meglehessen közelíteni a „büszkeségünket” a Szent Anna tavat. Ja, tényleg, apropó büszkeség. Gyakran kapjuk elő tarsolyunkból a fejlett nyugatot, mint követendő példa, de a Szent Anna tóra levetítve nem igazán értem a fejlődést. A cél a természetvédelem (gondolom ezzel kapcsolatban nem kell egymás lájbiját tépjük), de akkor mit keres évente az a több ezer ember a tóban, miért használja fürdőkádnak, strandnak, wc-nek ezt a kivételes értéket? Ha már a környezetvédelem téma mentén haladunk, nem okosabbnak hangzik, hogy inkább negyede ember keresse fel a tavat, de azt fenntartható módon tegyék?
Igen, ismerek ilyen szavakat is, fenntartható fejlődés (kinéztem egy szótárból). Ötletek, vannak szekérderékkal, döngethetjük saját, és mások mellét, de valahogy hiányzik belőle, a lényeg. Szerintem közelsem a legfontosabb, hogy hány ember vesz kürtöskalácsot, hány vesz parkolójegyet, hanem az, hogy hogyan tudjuk megőrizni a lehető legtovább értékeinket. A Csukás tóban nem szabad csobbanni, fent a tóban igen …
Terelőút:
Habár nem tartom magam szakembernek turizmus témában, a színes, pecsétes papír mégis azt próbálja bizonyítani, hogy az évek során próbálták a témát egy kicsit szűk koponyámba tömködni.
De mellőzve a ficujokat, szerintem a kérdés amely leghamarabb egy magamfajta külső szemlélő fejében megfogalmazódhat, hogy mi támasztja alá a terelőút szükségességét? Számokra van szükség, lehet, hogy vannak valahol, egy fiókban, elrejtve a világ szeme elől, nehogy valaki véleményt tudjon formálhasson. Anélkül, hogy bármely oldal megrögzött harcosai lennénk (fejlesztők és megátalkodott szabotálók) szerintem jogosan tesszük fel a kérdést, hogy melyek azok a szakmai érvek melyek alapján azt mondjuk, hogy terelőútra szükség van? Ide adatok kellenek és nem érzelmek, érdekek.
Mit, miért?
Egy ilyen tervnek minden bizonnyal van egy csipetnyi kiadása is, utat építeni, erdőt vágni, a területekért kártérítést fizetni, az hogy ebből kinek mennyi cseppen, nem értek hozza, és igazából jelenleg nem is érdekel. A kérdés amire a választ keresem így szűk egymagamban, hogy mi van a túloldalon, a bevétel, a haszon részén?
Az elmúlt évek, pályázatai, programjai kapcsán annyit mindenképp megtanultam, hogyha befektetsz valamibe, annak -normális esetben- haszna kell legyen, azaz a befektetés az elvárt hasznot nem szabad fölülmúlja.
Ami konkrétan foglalkoztat itt a félhomályban, hogy melyek azok a szakmai érvek melyek amellett szólnak, hogy a terelőútra szükség van, valahol létezik-e egy összegzés, amely arról szól, hogy egyik oldalon milyen kiadásokkal, hátrányokkal jár a kerülőút, és a másikon pedig, hogy milyen előnye származik a helyi közösségnek? Ezt ha megpróbáljuk számszerűsíteni akkor kaphatunk egy megközelíthető képet arról, hogy van haszna az illető projektnek vagy sem.
Mivel ugye az információ hatalom, és azt nem szabad kiadni a kezünkből, a téma boncolgatására a cikkben is csatolt kis térkép áll rendelkezésemre, így hát ennek alapján próbálok meg tovább morfondírozni:
Milyen haszna lehet az érintett közösségeknek?
  • csökken a településeken áthaladó autós forgalom
Ebben egy betűnyi kivetnivalót nem találhatunk, hiszen valóban egy fontos szempont, a csökkenés révén nyugodtabbak, balesetmentesebbek lehetnek lehetnek az érintett települések. A közlekedéssel járó szennyező anyagokat pedig nem a város központjában, hanem a város szélén pöfögtetik a levegőbe a gépkocsik.
  • a települést kikerülő gépkocsik gyorsabban haladhatnak
Ez is tiszta sor, hiszen jóval nagyobb sebességgel lehet haladni, nincsen szükség gyalogátjáróknál lassítani, ezáltal -habár most nem állok neki matekozni- üzemanyagot, károsanyag kibocsájtást lehet megtakarítani.
Hogyan nézhet ki a másik, a negatív oldal?
  • erdőt kell kivágni
„Ráadásul fás területet is minimálisan érint, tehát nagy mennyiségű fát sem kellene kivágni” szól az idézet a megjelent cikkből. Na álljunk meg egy pillanatra nagy fejlesztési lendületünkben. Mit jelent az, hogy nagy mennyiségű? Meddig magától értetődő az erdő kivágás, melyik az a pont amikor már nagy mennyiségről beszélhetünk?
Minden mérnöki tudásomat igénybe véve, a tervezett 11,425 méter útszakasz kb. harmada halad át az erdőn ami 3-4 kilométert jelent. Szerintem az nem kevés, persze mindenki a saját léptékével dolgozik.
Na szóval, vegyünk egy hat méter szélles utat, melyhez a két oldalon még hozzájön 3-3 méter „útszél”, ez legkevesebb 12 méteres sávot jelent az erdőben, egy gyors számolás a számítógép segítségével 12 x 4000 métert ad, azaz 48.000 négyzetméter, 4,8 hektár !!! Köztünk legyen szólva, nem kis eredményt kell produkáljon ez a terv, ha 4,8 hektár erdő kivágása esetén is környezetvédelmet, fenntartható fejlődés zászlót kívánjuk lobogtatni. Ha pontosabbak szeretnénk lenni akkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tervezett útszakaszon van egy „enyhe” dőlésszög, mely eredményeként a valószínűleg támfalakra lesz szükség, számukra pedig még több területre van szükség.
Ez csak egy olyan rész amely a „leglátványosabb” de a fákon túl egy erdő szerkezet jóval bonyolultabb. Csak halkan merem megemlíteni az állat és növényvilágot, tudom a Natura 2000-es területek kapcsán generált hisztéria után a települések java része jó magasról … a természetvédelmet.
  • a mező
Nem szabad megfeledkezni a maradék 7-8 kilométerről amely további területek funkcióját módosítja meg (kb. 9.6 hektár).
  • megvalósítási költségek
Újonnan letekintve attól, hogy kinek vannak ott területei, ki lesz a legboldogabb a területek eladása nyomán, a beruházásnak van egy pincurka értéke. Itt bizonyára a helyes megoldás, hogy a pénzt a kormány, az unió adja, szóval ingyen jön, és kár elszalasztani. Ennek ellenére szerintem akárhonnan jön nem árt hasznosan, értelmesen befektetni.
  • karbantartási költségek
    Előreláthatólag (a hazai viszonyokat ismerve) 3-4 év múlva lehet már foltozgatni az utakat, ezért évek elteltével egy plusz kiadással fog válni.
    A megoldás felé:
    A szükségességét ugye három dolog támasztja alá, kisebb legyen a forgalom a városban, egészségesebb legyen a levegő, valamint az áthaladó gépkocsik hamarabb megtudják tenni az utat.
    A. Forgalom
    A megnövekedett forgalom a nem kívánt velejárója a „civilizációnak”, ezt tetőzi Tusnádfürdő földrajzi helyzete is, hiszen egy adott régióba igyekvők át kell haladjanak rajta.
    A kérdés az az tud lenni, hogy melyik az a gépkocsi/óra szám mely indokolttá teheti, egy ilyen beruházás megvalósítását (nagyvonalúan eltekintek az anyagi részéről, hiszen az valószínűleg „ingyen jön”) több hektárnyi erdő kivágását, mezők leaszfaltozását?
    Nincs tudomásom, hogy lenne felmérés, a fürdőváros forgalmával kapcsolatban, de nem kizárt, hogy valahol lapul egy elérhetetlen tanulmány.
    Mi érdekelhet bennünket, halandókat? Előreláthatólag mennyivel fog csökkenni a településeken áthaladó gépjárműforgalom? Ez az egyik legfontosabb adat, hiszen erre épül az egész beruházás. Talán valaki tudja és majd megsúgja nekünk is.
    A. Forgalom+
    A másik haszna, hogy a gyalogos közlekedés biztonságosabbá válik a forgalom csökkenése által.
    Jöhet is a kérdés, mennyire veszélyes a forgalom a gyalogosakra nézve (számadatok), mennyire gyakoriak a balesetek? Csak összehasonlítás gyanánt mennyivel több balesetről beszélhetünk mint pl. Csíkszentkirály, Csíkcsícsó, Madaras stb. esetén, vagy éppen a Zsögödfürdőre átvezető vasúti átjárónál? A kaptafát, a biztonságot nagyon könnyen rá lehet húzni bármire, de mielőtt a pénzt az asztalra helyeznénk nézzük meg, hogy miről beszélünk.
    B. Egészségesebb levegő
    Az előbbi titkos adatokból lehet(ne) következtetéseket levonni, hogy a csökkent gépkocsiforgalom eredményeként mennyivel csökken a levegő szennyeződése, mennyire lehet elérni az ebéli igyekezetünket.
    C. Gyorsabb gépkocsiforgalom
    Ez egy olyan tény, hogy nagyon nincs amit mondani, ez egyértelmű, minél kevesebb az akadály, minél gyorsabban lehet haladni, annál hamarabb jutunk el A-ból B-be.
    Megoldás
    Arra persze oda kell figyelni, hogy mindig a megoldásokat keressük, és ne csak ellenérveket sorakoztassunk fel. Ezért mondanék, pár, hirtelen légből kapott ötlet:
    1 verzió
    A rendelkezésre álló 0 információ fényében, kispolgár észjárásra hagyatkozva környezetvédelmi szempontból semmi haszna nincsen a tervezett beruházásnak, más szempontokat figyelembe véve természetesen hasznosnak bizonyulhat.
    2 verzió
    Az áthaladó forgalmat akarjuk „kezelni”, biztonságosabbá tenni, a tervezett beruházás töredékéért fel lehet szerelni Tusnádfürdőn pl. három jelzőlámpát, amely a gyalogosok igényei szerint állítaná meg az áthaladó forgalmat. Mivel nem beszélhetünk azért irdatlan nagy tömegek mozgásáról, ez az autósoknak szóló fennakadás minimális lesz (15-20 másodperc). Ezt lehet kiegészíteni „fekvőrendőrrel” mely szabályozná az áthaladó gépkocsik sebességét.
    3 verzió
    Tusnádfürdőt elhagyva több kilométeren a már meglevő úttal párhuzamosan haladna a tervezett kerülőút. Egy ésszerű megoldásnak ígérkezik a városból kiérve visszavezetni ezt a már meglevő útba.
    4 verzió
    Tusnádfürdőn kívül Tusnád faluban, a borvízforrás környékén lenne igazán szerepe a tervezet útnak, a legegyszerűbb megoldás szintén a fekvőrendőr és jelzőlámpa tud lenni.
    Önérdek, természetvédelem:
    A témában érintetteknek -kicsit sarkítva- mind más és más az érdeke. A politikusok kipipálhatnak egy újabb -miért is ne- népszerű beruházást, a helyi közbirtokosságok, gazdák jó pénzért eladhatják a területüket, a lakosoknak csendesebb, nyugodtabb lesz a lakhelyük. Ebből a sorból az akadékoskodó zöldek lógnak csak ki, akiket egy cél vezérel, a természetvédelem. Ezért tűnik számomra üres szónak az, ha természetvédelemről beszélünk, miközben több hektár erdőt készülünk kivágni, mezőket leaszfaltozni. Ne mossuk össze a dolgokat. A kihívás ebben a masszában megtalálni a legjobb megoldást, hogy a helyi közösség helyzete, életkörülménye is javuljon, de ezzel ne azt jelentse, hogy homlokegyenesen a természet rovására dolgozunk.
    Polgármesteri hivatalok, közbirtokosságok állásfoglalása:
    Az előző gondolatmenetből már kitűnik, hogy mindenkinek megvan a fő irányvonala célja, természetesen a valóságban ez ennél bonyolultabb, miért is ne, egy település vezető is lehet környezetvédelmű beállítottságú, egy pillanatra sem szeretném ezt megkérdőjelezni.
    Ami viszont a lényeg, hogy mindegyik „szereplő” más és más szemüvegen keresztül szemléli a történetet. Mindegyiknek természetesen megvan a maga igaza, a maga véleménye, viszont a gubanc ott kezdődik amikor már az is természetvédelemnek számít ha erdőt írtunk. Maradjunk annál, hogy az érintett települések lakosainak életét szeretnénk jobbá tenni és pont.
    A megye állásfoglalásra vár, számomra egy pillanatra sem kérdés, hogy mi lesz a válasz. Melyik önkormányzat, közbirtokosság, az ügyben érintett személy vállalná azt a luxust, hogy egyrészt elesik a számára nyújtott előnyöktől, a lakosság részéről érkező elismeréstől, és ezzel párhuzamosan pedig elutasítja az egyik legfőbb támogatója kérdését, akaratát. Ha én lennék abban a helyzetben valószínűleg én is azt tenném.
Konzultáció:
Ezt gyakran elszoktam mondogatni, hogy számos dolgot sokkal értelmesebben meglehet valósítani abban az esetben ha van párbeszéd, ha érdekli a megvalósítókat, hogy egy minél teljesebb terv tudjon kialakulni. Természetesen lehet így is végezni a dolgokat, néha egy-két csepp információt elcsepegtetni, majd a számunkra rendelkezésre álló csatornákon keresztül szidni a zöldeket, hogy megint akadályozzák a beruházásokat. Nem egyszerűbb és egyben hasznosabb lenne, hogy mihelyt tudja az érintett önkormányzat, hogy van egy réteg “magukat sötétzöldeknek valló emberek egy csoportja” megnézni, hogy hogyan lehet a véleményeket közelíteni, megtalálni azt az emlegetett középutat? Persze mihelyt le kell ülni egy asztal mellé valószínűleg már másabb lesz a helyzet, nem fog ugyanolyan könnyen menni, mintha a saját kis csapatunkkal kellene megbeszélni, viszont szerintem csak így lehet érdemben csiszolni a terveken.
Az elmúlt napokban kaptam egy meghívást, hogy lesz egy kis megbeszélés a téma kapcsán, és vegyek részt rajta. Szinte kivétel nélkül elszoktam menni a rendezvényekre, programokra melyre meghívást kapok ezért természetesen jeleztem részvételemet. Pár órával később érkezett a következő hívás, hogy mégsem kerül sor a tervezett megbeszélésre, majd szólnak amikor aktuális lesz. A megyei tanács honlapját nézegetve láthatjuk, hogy végül is az ülés nem maradt el, csak az utolsó méteren megválogatták a résztvevőket. pár – beszéd.
Végezetül:
Egy mondatban összefoglalnám azoknak akik a gyors olvasás hívei, az én kispolgári, egyszemélyes véleményemet, hogy egy pillanatra sem kitett szándékom, hogy ne legyen kerülőút, mert végül is jó ha keringünk. A kérésem, elvárásom csak annyi lenne, hogy szakmai, megfontolt -számadatokkal alátámasztott- érvek legyenek a döntők, amikor megvalósítunk valamit és ne csak azért készítsünk valamit mert „Megtehetjük”, mert van pénz rá. Legyen számok, legyen valós konzultáció és ne csak akkor kapjunk elő hangzatos szavakat amikor segítségre van szükségünk, hanem az az együttműködés a gyakorlatban is működőképes legyen. Jelen esetben a megye mondja a magáét a folyton gáncsoskodó zöldekről, a mögöttük rejlő gazdasági érdekekről (nagyon szeretném tudni, hogy melyik „zöldnek” van ilyen érdeke, hadd csapódjak hozzá és ne kelljen 28 évesen padlásszobában éldegéljek). Persze másik oldalon ott vannak a zöldek akik minduntalan valamibe belekötnek, feszt van valami véleményük ami nem mindig egyezik meg másokéval. Szerintem egy demokráciát hirdető államban ez így normális, az embernek van saját véleménye. A gond persze akkor van amikor nem történik semmi, hogy a két meglátás egymáshoz közeledjen (valószínű az igazság valahol középen található) és folyik továbbra is a haszontalan levelezgetés a médiákon keresztül, magyarán a süketek párbeszéde, ami nem visz közelebb a megoldáshoz.
Ha valóban a régió fejlődését tűztük ki zászlónkra, beláthatjuk, hogy valami nincs a rendjén, hogy akarunk-e változtatni ezen, az már megint más téma.
Na röviden ennyi elég a zsörtölődésből, ideje pénzt is keresni, visszatérni a 7 x 10-14 órás munkaidőhöz, mert ugye a civilek kevés százaléka kapja közpénzből, hivatalból a fizetését
Csonta László kispolgár egyszemélyes véleménye