2020. március 10., kedd

Tisztelt székely szabadságért küzdő testvérek, kedves barátaim!

A szabadság az emberi életnek ugyanolyan természetes velejárója, mint a születés, a táplálkozás, a tanulás vagy a szeretet. Március 10-én mindnyájan a székely szabadság szószólói vagyunk. Fájdalmas azonban, hogy ma még nem emlékezhetünk nyugodtan és méltósággal. Ehelyett feladatunk van.
Fájdalmas, hogy önrendelkezés helyett, egyelőre be kell érnünk az emléknappal. Vajon, méltóak vagyunk a székely mártírokra való megemlékezésre? Hogyan tudjuk elfogadni az orvosi és gyógyszerészeti egyetem magyartalanítását? Miért tűrjük a mondvacsinált vádiratokkal bebörtönzött székely fiatalok sorsának megpecsételését? A székely zászló tilalmának és más jelképhasználati büntetések sokasodását? A legősibb magyar települések tábláinak krónikussá vált megcsúfolását?
Megjegyzem, mindezért nem a folyamatosan megvezetett székely népünk a felelős! A felelősek azok a vezetők, akik a parlamenti kávézókban politikai monopolit játszanak. Ezek a képviselők nem minimálbér értékű tételeket forgatva, fittyet hányva szavazóik érdekeire, az autonómia ígéretében vasalják be a szavazatokat.
Újabban haladó politizálásnak nevezik a magyar emberek román pártokba való becsalogatását is. A csőlátás szomorú példája ez. Ki tud mondani akár egyetlen román pártot, amelyik történelmünk során, nekünk, erdélyi magyaroknak bármi kedvező hozadékkal járt volna? A magyarság román politikai pártokba való felszívása Bukarest mindenkori álma. Ha ez sikerül, az autonomistákkal elbánni már nem okozhat gondot, hiszen az RMDSZ Neptun óta a megvásároltak tábora. Erre a malomra hajtják tehát a vizet a román pártokba szivárgó magyarok. Létezik, hogy nincsenek tisztában döntésük nemzetellenes voltával?
Hallgassunk Petőfire és tegyünk különbséget a lánc és a kard között. A költő által megírt kard a tisztességes, becsületes küzdelem jelképes eszköze. Ennek eszmeiségében vívta ki Dél-Tirol, Åland, Baszkföld és megannyi régió az önrendelkezését. Az ott élő népek vajon hagyták volna, hogy a borvizek, a földgáz, az erdők és bányák hasznát elvegyék tőlük? Tőlük, akik őseik jussán a szülőföldjükön élnek? Ők hagyták volna Bukarestet, hogy ebből a jövedelemből hallgattassa el a kormányba csalogatott labancokat, ezt használva asszimilálja száz éven keresztül a közösségüket?
A székely emberek minden nap felteszik ezeket a kérdéseket, és aszerint válaszolnak rá, amit a népük iránt érzett felelősség diktál! Kedves barátaim, engedjék meg, hogy a székely szabadság napján tisztelettel köszöntsem Önöket. A mai napon szabadságot, jólétet és a szülőföldünk megőrzését kívánom mindannyiunknak!
Gyergyószentmiklós, 2020. március 10-én

Tisztelettel:
Mezei János,
a Magyar Polgári Párt elnöke







--

Magyar Polgári Párt közkapcsolati iroda
biroul de relații publice al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party public relations office

2020. március 5., csütörtök

Közlemény,

Mezei János, a Magyar Polgári Párt elnöke egy ügyészségi dokumentum alapján „elképzelhetőnek tartja”, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke „valótlanul állította” magáról, miszerint hatósági panaszokat iktatott a 2019-es úzvölgyi magyarellenes incidensek nyomán. Korábban Borboly azt rosszallta, hogy az MPP vezetése a Hargita megyében működő hatóságok helyett a bákói szervekhez fordult volna. Mezei gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján pontosított, közölte: a közösség elleni felbujtásra és testi sértésre vonatkozó panaszait eredetileg a Hargita Megyei Törvényszéken iktatta, az továbbította később az ügyet Bákóba.
Megkérem Borboly Csabát, az úzvölgyi események kapcsán fejezze be a félretájékoztatást, netán dokumentálódjon. Egy felelősségteljes vezetőtől sokkal többet vár a közösség” – vélekedett Mezei János. A moinești ügyészség friss elutasító válaszában tudatja, hogy minden panasztevő beadványát összevonta, illetve tételesen sorolja fel a hozzá forduló szervezeteket és magánszemélyeket. A dokumentumból azonban hiányoznak az állítólagos Borboly-féle beadványok. „Sajnálatos, hogy a megyei tanács elnöke nem állt ki a közösség mellett és nem használta a jogi eszközöket. Amennyiben információra van szüksége, forduljon bátran hozzánk, segítünk” – üzente Mezei.
Az ügyészség a polgári párti vezető szerint „felháborító érveléssel” utasította el a bűncselekmény tényállását. A vádhatóság jogértelmezése szerint az üzvölgyi magyarellenes tüntetés, az uszító skandálások, illetve az erőszakos viselkedés nem jelentenek bűncselekményt, ugyanis a közösség elleni felbujtás nem valósulhat meg etnikumok ellen. Válaszukban kifejtik, a közösség elleni felbujtás „más embercsoportokra” vonatkozhat. „A temető előtt éltem át azokat a pillanatokat. Ijesztő volt, hogy gyerekek, nők és idősek kerültek veszélybe. Ilyen helyzetben az alázat és a méltóság a megfelelő válasz, közösen imádkoztunk a helyszínen. Megoldás lehet még a jogi eszközök érvényesítése, ezért is fellebbezek az ügyészségi döntés ellen” – mondta Mezei. A polgári vezető hozzátette: értetlenül veszi tudomásul, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat sem iktatott az incidenst célzó panaszt, „nem védte meg saját közösségét és javait”, holott az ügyészség célzott kérdésekkel fordult az alcsíki település vezetőihez.
Székely Szabadság Napja: az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben az aláírásgyűjtés és a békés tüntetés az eszközeink
Mezei János a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókat kérő polgári kezdeményezéséről kijelentette: aláírásra biztatja az erdélyi magyarságot, a polgári párt tagsága és szimpatizánsai révén is mozgósítanak. Minden MPP-irodában alá lehet írni személyesen, és rövidesen utcai standokkal is támogatják a kezdeményezést. „Sokan jönnek, érdeklődnek a gyergyói országos székházban is, de ez még messze nem elég. Az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben más eszközeink vannak: az aláírásgyűjtésekhez és a békés tüntetéseknél mindenkire szükség van” – biztatott az elnök. Kiemelte: külön örvendetes, hogy a Fidesz-frakció is nyilatkozatban kérte aláírásra a Kárpát-medencei magyarságot, amit az egyik legerősebb mozgósító üzenetnek tart.
Előválasztások: házi selejtező folyik, az igazi bajnokság később kezdődik
Mezei a március 7-ei hétvégén esedékes előválasztások kapcsán kiemelte: az még csak „az RMDSZ házi selejtezője, az igazi bajnokság később kezdődik.” Jelezte: a polgári párti alapszervezeteknél országszerte érdeklődnek a magyarok, hogyan tudnak az RMDSZ-előválasztásokon az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeire szavazni. „Az EMSZ jelöltjei az önkormányzati választásokon kérik a szavazók bizalmát, a voksolás előreláthatólag júniusban lesz” – tájékoztatott Mezei János.
Czink Attila, az MPP Hargita megyei elnöke a választási listaállításról elmondta, minden településen indítanak jelölteket, ahol polgári párti vagy néppárti alapszervezetek működnek. Hargita megyéről közölte, a kétpárti egyeztető tanácsok és a tagsággal folytatott konzultációk nyomán többségükben már körvonalazódnak a listák, ezzel együtt még nyitottak a megkeresésekre. „Örömmel várunk mindenkit, aki tenni szeretne a közössége érdekében és magáénak vallja az önrendelkezésre és a politikai pluralitásra vonatkozó alapértékeinket” – emelte ki Czink.
2020. március 5. 
Magyar Polgári Párt közkapcsolati iroda
biroul de relații publice al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party public relations office

2020. március 4., szerda

Nyilatkozat

A Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester pártjának bejegyzését jogi úton támadó Koszta Attila nem tagja a Magyar Polgári Pártnak. Ezt a tényt Koszta saját magáról is lenyilatkozza, egyebek mellett a Székelyhon.ro portál március 3-ai híranyagában. 
Elhatárolódunk Koszta Attila cselekedetétől: a politikai pluralizmust és a területi önrendelkezést keretprogramunkban támogatjuk.
A polgári pártot és a Koszta-féle képtelen nacionálkommunista érveket tudatosan mossa össze néhány közszereplő. Céljuk a magyar választók megtévesztése, és az Erdélyi Magyar Szövetség szétszakítása. Teszik ezt szándékosan épp azon a napon, amikor bejelentettük, hogy Marosvásárhelyen is megvalósul az új magyar egység: a Néppárt és az MPP közösen támogatja Soós Zoltán független polgármesterjelöltet.
Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

2020. március 2., hétfő

A felnőttképzésben szeptembertől már a Szakmajegyzék alapszakmáit oktatják

A szakképző intézményekben, a technikumokban és a szakképző iskolákban a felnőttképzésben már a Szakmajegyzékben található 174 alapszakmát oktatják szeptember 1-jétől – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára egy háttérbeszélgetésen, hétfőn, Budapesten.
Pölöskei Gáborné közölte: a Szakmajegyzék váltja fel az Országos Képzési Jegyzéket (OKJ), amely még 759-féle szakmát tartalmazott.
Ez utóbbiak teljes kifutási ideje 2020. december 31., ugyanis a piaci alapon működő képzőközpontokban az érdeklődők még az év végig jelentkezhetnek OKJ-s képzésre – tette hozzá. Pölöskei Gáborné közölte: a szakképzés átalakításával rugalmas, a változó igényekhez gyorsan alkalmazkodó rendszert akarnak kiépíteni.
A felnőttek továbbra is ingyenes képzésben részesülhetnek az iskolarendszerű szakképzésben, ugyanis az állam az első és a második alapszakma megszerzése mellett egy szakmai képzésben megszerezhető szakképesítést is támogat – mondta. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy a felnőttképzésben az OKJ-s képzések helyét a Szakmajegyzékben található 174 alapszakma, illetve a mintegy 350 munkaerőpiaci képzés veszi át. Az alapszakmákat 2021 januárjától csak a szakképző intézményekben fogják tanítani, míg a munkaerőpiaci, azaz a szakmai képzések a piaci alapon működő képző központoknál is elérhetők lesznek. A szakmai képzéseket a kereslet-kínálat határozza meg, így a képzők ezeket szabadon bővíthetik, ha van rá igény. Ebből következően az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően az állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő képző központok pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt. Pölöskei Gáborné elmondta, hogy minden esetben a munkáltató egyénileg határozhatja meg, hogy a munkaerőpiaci képzések közül melyiknél fogadja el a tanúsítványt és melyiknél várja el az állam által kiadott szakképzettséget nyújtó bizonyítványt is. A helyettes államtitkár közölte, hogy a szakképzés rugalmas átalakítása egyet jelent a képzési idő lerövidítésével, az előzetes tudás beszámításával, az e-learning oktatási anyagok kidolgozásával és a projektszerű vizsgáztatással. Példaként említette, hogy a jövőben a felnőtteknek nyújtott szakképzésben nem lesznek közismereti tárgyak, az előző, igazolt végzettséget, de adott esetben – egy felmérést követően – még a külföldön szerzett tudást is beszámítják, a tételek tanulása helyett pedig a projektszemléletre, a tanuló által elkészített feladat bemutatására akarják helyezni a hangsúlyt.
Szakmát akarunk tanítani és nem tantárgyat – fogalmazott Pölöskei Gáborné, aki elmondta, hogy jelenleg több, mint 50 000 ember vesz részt a felnőttoktatásban, a szeptemberben életbe lépő változások után pedig szintén nagy érdeklődésre számítanak.
Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján bárki megnézheti, hogy az egyes szakmák a Szakmajegyzékben található 25 ágazat 174 alapszakmája közül melyikbe épültek be – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Forrás: MTI

Állítsátok meg Cseh Katalint!

2020. 03. 02. Fricz Tamás
Egy ideig megpróbálja elviselni az ember azokat az ellenzéki politikusokat, akik elkeseredésükben túlzó, alaptalan, szélsőséges kritikákat mondanak a kormányról, kormányzati politikusokról vagy éppen Orbán Viktorról. Ilyenkor bölcsen arra gondolhatunk, hogy szegény pária oly mértékben frusztrált a hatalomtól való megfosztottság szörnyű érzületétől, hogy kínjában meggondolatlan dolgokat mond – tudjuk be ezt feldúlt lelkiállapotának.
Ám van egy szint, ami már ezalatt van.
Nos, ez a szint Cseh Katalin.
Ő ugyanis már nem túloz, nem szélsőséges, hanem – egyszerűen szólva, hogy ne legyen félreérthető – oltári nagy baromságokat beszél.
És ezzel bekerül egy másik kategóriába: a nevetségesség és a nem lehet komolyan venni kategóriájába.
Cseh Katalin EP-képviselő polgártárs mint a Renew Europe liberális frakció tagja, az Európai Néppártnál könyörgött azért, hogy zárják ki onnan Orbán Viktort és a Fideszt. Már ez is elképesztő – mi köze van a néppárt dolgaihoz? –, ám az sokkal inkább, amit mondott. Miután elzsolozsmázta a szokásos ballib mantrákat az autoriter kormányról, a hatalmas elnyomásról, a szólásszabadság hiányáról, ami Magyarországon van immáron tíz éve (előtte, Gyurcsány alatt bizonyára a legmagasabb jólét, szabadság és demokrácia volt, lásd gazdasági válság, választási csalás és rendőrattak 2006-ban), Orbán Viktorra tett személyeskedő megjegyzéseket.
És itt van a nagy baj. A következőket volt képes közölni: szélhámosnak, és – nota bene! – a legjelentéktelenebb európai politikusnak nevezte a magyar miniszterelnököt, aki nemcsak a néppárt pénzét, de a lelkét is ellopná.
Nos, itt vált viccessé és nevetségessé ez a hölgy. Akit innentől kezdve valóban nem lehet komolyan venni.
Az ugyanis, aki azt képes mondani, hogy Orbán a legjelentéktelenebb európai politikus, tényleg nem tudja vagy nem akarja tudni, hogy mit beszél.
Íme Orbán jelentéktelenségének néhány mozzanata: nemrég beszélt telefonon a még nála is jelentéktelenebb Donald Trumppal és az érdektelen Erdogannal, nemrég fogadta a Cseh Katalin szerint bizonyára súlytalan Angela Merkel Berlinben, korábban a szánalmasan névtelen francia elnök, Emmanuel Macron hívta meg elnöki palotájába Orbán Viktort, aki szegény február elején Rómában, az egyik legfontosabb konzervatív konferencián tartott előadást, de hát ki figyelt oda rá, még ha a legnagyobb érdeklődés is kísérte a vele való beszélgetést.
De Orbán jelentéktelenségének legnagyobb bizonyítéka mégiscsak az, hogy a The Guardian nevű falusi lap február elején azt írta, hogy az európai jobboldal új vezetője nem más, mint Orbán Viktor.
Felesleges folytatnom: Cseh Katalin valójában nem Orbán Viktorról beszélt, hanem önmagáról. Az a „politikus”, aki ilyeneket képes mondani, a legjelentéktelenebbek közül való, mert abból, amit mond, ez következik.
Egyszerűen nem lehet komolyan venni.
De vigyázat! Az európai balliberális „fősodor”, az „elit” számára az olyan karakterek, mint Cseh Katalin, nagyon fontosak a maguk „szerepvállalásával.” Kellenek ezek a hasznos idióták az általuk Kelet-Európának nevezett (számunkra közép-európai) régióból, s főleg a Magyarország nevű diktatúrából, akik jó nagyokat mondanak Orbán Viktor ellen. Sokra fogja még vinni ez a hölgy az unióban, akárki meglássa! Még néhány ilyen kőkemény ostobaság, és vezető pozíciókban találja magát.
Egyet még megjegyzek: a cherchez la femme! (keresd a nőt!) című mondás nem fedi le a világ összes helyzetét. Cseh Katalin esetében a cherchez l’homme! (keresd a férfit!) mondás tartalmat nyerhet, hiszen Daniel T. Berg, azaz a feltételezhetően az Egyesült Államokben nevelkedett Berg Dániel, a Momentum elnökségi tagja és az ALDE Renew Europe frissen megválasztott alelnöke a partnere, aki két év alatt mesés karriert futott be a globalista liberális hálózaton belül, s a befolyása ahhoz képest, hogy két éve még a CEU hallgatója volt, egészen különleges. Bergről részletes, külföldi tevékenységéről is szóló életrajz nem érhető el. Kár.
Cseh tehát kellő támogatottsággal teszi a dolgát és mond oltári… nagyokat.
Mi pedig jókat röhögünk, mert ami nevetséges, azon csak röhögni lehet.

Nyilatkozat

A szlovákiai választások végeredménye nem csak a felvidéki magyarok számára sorskérdés. Olyan tanulságokat mutat, amire a teljes kárpát-medencei közéletnek érdemes odafigyelni. Különös tekintettel ránk, erdélyiekre, akik minden bizonnyal ősszel a bukaresti parlamentbe küldjük képviselőinket.
A Magyar Közösségi Összefogás mintegy 4 százalékot, a magyar választók által is támogatott Híd pedig cirka 2 százalékot szerzett. Egyik párt sem ugrotta meg a romániaival egyenértékű 5 százalékos parlamenti küszöböt. Könnyen belátható, erejüket összeadva, ésszerű kompromisszumok és közös lista révén sikerre juthattak volna. Különösen igaz az állítás, ha figyelembe vesszük: a magyar közösségek áhítják az összefogást, annak mindenhol kiemelt mozgósító szerepe van. Olyankor, az eredményeket tekintve, képletesen az 1 meg 1 az 3 lehet!
A széthúzás és az elvtelen megegyezések a hétvégihez hasonló bukásokhoz vezetnek. Öröm az ürömben, hogy a felvidéki testvéreink most kapnak egy történelmi esélyt az újratervezésre. Hajrá Felvidék! A továbbiakban saját magunkról, az erdélyi közösségről vélekedünk.
Amennyiben nincs összefogás, a magyar választók jelentős része a számára elfogadható többségi pártokhoz fordul vagy szavazás helyett otthon marad. Ezt nem engedhetjük meg magunknak! Összefogásról nem csak beszélni kell, azért a résztvevőknek kompromisszumokat kell kötni és áldozatokat kell hozni – félretéve régi és friss sérelmeket, karriervágyat, érdekeket.
A magyar közösség nem tűri a pártpolitikai civakodást. Tudja ugyan, hogy a tömbmagyar vidékeken és a többségében általunk lakott településeken a helyi politikai verseny hasznára válik a közéletnek, és ezáltal a teljes közösségnek is. A nagy, közös sorskérdésekben vagy a bejutási küszöb veszélyeztetése esetén azonban minden magyar megköveteli az összefogást.
Tanulság: egyik magyar párt sem engedheti meg magának, hogy arrogáns módon figyelmen kívül hagyja a többiek véleményét és törekvéseit. Amikor közös a tét, az RMDSZ-nek, mint nagyobb szervezetnek, kötelessége a többi alakulatra is figyelni és egyeztetni az Erdélyi Magyar Szövetséggel.
Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

Nyilatkozat

A közelgő önkormányzati választások kapcsán értesülünk, miszerint néhány háromszéki politikus egyik percről a másikra politikai tábort váltanak, és egyéni érdekeik miatt RMDSZ-es képviselői listán indulnak. Ezek a szereplők hamisan hirdetnek összefogást, tudatosan próbálják átverni korábbi választóikat és teljes erdélyi magyar közösséget is.
A valódi összefogást ugyanis pártok közötti, elvekre alapozott egyeztetés előzi meg. A valódi összefogás célja, hogy a pártok kompromisszumot találjanak, engedjenek a saját érdekeikből, amivel a közösség nyer. Ezzel szemben, az egyéni átvándorlások öncélú döntések.
A vándorlók közül többen is RMDSZ-közeli politikusok, akik Biró Zsolt MPP-elnök vezetése alatt fészkelték be magukat a polgári pártba. Most vezényszóra térnek vissza az anyapártjukba. Elvtelen viselkedésük kártékony a helyi közösségre. Bármikor kaphatnak egy friss ajánlatot, majd nekik hullajtott morzsák miatt újra továbbállnak. A választási zsibvásár résztvevői szavazóik megkerülésével, kétes háttéralkuk révén üzletelnek. Példaképeik a bukaresti parlamentben ülnek - többnyire ott láthatjuk, ahogy a képviselők egy vállvonás nélkül, tucatszám kóborolnak a frakciók között.
Hogy megóvjuk a közösséget és tisztítsuk a közéletet, az MPP elnöksége határozatot hozott: kizárunk a társaságunkból mindenkit, aki előzetes egyeztetés nélkül más párt vagy érdekképviseleti szervezet listáin indul. Természetesen kivételek ez alól azok az esetek, amikor országos szintű egyeztetés kíséretében, alacsony magyar lélekszám mellett, a sikeres képviseletért teszünk kompromisszumokat.
Kovászna megyében és más erdélyi helyszíneken, a Néppárttal kötött új magyar egység révén, az Erdélyi Magyar Szövetségben továbbra is céltudatosan készülünk az önkormányzati választásokra.

Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

2020. március 1., vasárnap

Lomnici Zoltán a 888-nak: a Momentum a legnagyobb magyar korrupciót takargatja

Horváth K. József  2020.02.28.
A Momentum korábbi fogadkozásai ellenére politikai frigyre lépett a DK-val, sorközösséget vállalt mindazzal, ami Gyurcsányék kezéhez tapad. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdeztük. 888-interjú.
HKJ: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője blogbejegyzésében azt írja, a magyar kormány azért nem akar csatlakozni az Európai Ügyészséghez, mert takargatnivalója van. Ön szerint is így van?
Lomnici Zoltán: Magyarországon az ügyészség a hivatásrendi jogszabályoknak megfelelően végzi munkáját, és szorosan együttműködik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalával, az OLAF-fal. A tények és a számadatok egyértelműen cáfolják azt a hamis vádat, hogy a magyar ügyészség nem kellően aktív a hazai korrupciós bűncselekmények felderítésében. Az Állami Számvevőszék, és a hazai ellenőrző hatóság, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) végzi a munkáját, továbbá az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságai rendszeres ellenőrzési tevékenységet folytatnak. 
Az OLAF is vizsgálja az uniós források felhasználását, és az ún. AFCOS-ok, a csalásellenes koordinációs szolgálatok is segítik az OLAF és a nemzetállamok ellenőrző tevékenységét. Az AFCOS-ok az uniós tagállamok mindegyikében megtalálható szervezetek. A fentiek mellett azonban kijelenthető, hogy a mindenre kiterjedő és széles körű uniós ellenőrző tevékenység azonban ebben a formában még nem sérti a szuverenitást, így a magyar igazságszolgáltatás külső nyomástól független működését. Éppen erről mondanánk le az Európai Ügyészséghez történő csatlakozással.

Fotó: Kozma Zsuzsi

HKJ: Egy antikorrupciós munkacsoporttal, amelynek Cseh Katalin is tagja, meg akarják erősíteni az Európai Ügyészséget. Erről tanácskoznak a napokban az Európai Ügyészség vezetőjével, a főügyész Laura Codruta Kövesivel és az igazságügyi biztossal, Didier Reyndersszel. Mit jelentene az Európai Ügyészség Magyarországra kiterjedő hatásköre?
Lomnici: Jogbizonytalanságot eredményezne, és a tagállamok nemzeti hatóságait túlzottan le is terhelné, ami ronthatja a bűnüldözés hatékonyságát is. Hazánkban is létre kellene hozni továbbá egy olyan rendszert, amellyel elvileg teljesíthetnék az Európai Ügyészség irányában fennálló kötelezettségeiket – amennyiben a hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észlelik. A közösségi csúcsügyészség saját hatáskörbe vonási joga pedig azt jelentené, hogy uniós megfontolás alapján beleszólhatnának a nemzetállami büntetőeljárásokba. Ráadásul ennek kísérlete határozott ellenállásba ütközne legfőképpen Kelet-Közép-Európában, de például Olaszország részéről is. Ez a közösségi integráció további erősítése helyett sokkal inkább kikezdené az Európai Unió politikai egységét. Ez semmilyen józan EU-s vezetésnek nem állhat az érdekében, pláne a magországokban tapasztalható instabil politikai és gazdasági környezetben.
HKJ: A Momentum zéró toleranciát hirdet a korrupció minden formájával szemben. Teszi ezt az a Momentum, amely Gyurcsány legszorosabb szövetségese, akinek idejében a 4-es metró ügyében a legsúlyosabb korrupció történt Magyarországon. Hiteles az így meghirdetett zéró tolerancia?
Lomnici: Mint ismeretes, az OLAF 2017 februárjában közölt jelentése kimutatta, hogy a 4-es metró ügyében 2010 előtt súlyos kormányzati visszaélések történtek, és a Horn-kabinet idején még 120 milliárd forintra becsült beruházás 2010-re, a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás végére 370 milliárd forintra kúszott fel. Az elmúlt három évtized legnagyobb korrupciós ügyében ráadásul még mindig több a kérdés, mint a válasz. Tekintettel tehát arra, hogy a Momentum korábbi fogadkozása ellenére politikai frigyre lépett a DK-val, sorközösséget vállalt mindazzal, ami Gyurcsányék kezéhez tapad.

Egy DK-s hazafi 22-szer nagyobbat „tévedett” a valóságnál!

HKJ  2020.03.01.
A szájzár jobb lenne!
Azt mondja Gyurcsány Ferenc mai kongresszusi beszédében: „Ötven darabos szájmaszk két hónapja 800 forintba került, most ugyanaz 28 600 forintba kerül.” Ezzel szemben a valóság: egy szájmaszk 26 forintba kerül, ötven rendelése estén 1300 forintot kell fizetni.
A valóság és a hazug állítás közötti különbség nagysága 22-szeres. 22-szer „tévedett” nagyobbat Fletó, mint amit a tények visszaigazolnak.
És ez csak egy állítás a mai kongresszusi beszédéből. Mit gondoltok, ezek után hányszoros lehet a kongresszusi beszéd temérdek állítása és a valóság közötti különbség?
Ilyen egy DK-s hazafi!?
Forrás: Internet

Nocsak - Felbomlott a Pásztor Sándor megyeelnököt támogató koalíció Bihar megyében

2020. FEBRUÁR 28.
Felbomlott a Pásztor Sándor megyeelnököt támogató Szociáldemokrata Párt (PSD), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) koalíciója Bihar megyében. Az ALDE a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) kötött politikai szövetséget, és együtt kis többséget alkotnak az önkormányzati testületben – számolt be az Ebihoreanul.ro portál pénteken.
A PNL és az ALDE megyei politikai szövetségéről szóló megállapodást a két párt elnöke írta alá csütörtökön. A megállapodás a júniusig tartó önkormányzati ciklus végéig szól, és a Bihar Megyei Tanács, valamint az alárendelt intézmények költségvetésének a gyors elfogadására, a helyi önkormányzatok költségvetése kiegyensúlyozását célzó összegek kiutalására, a megyei önkormányzat működési hatékonyságának a növelése, valamint azoknak a döntéseknek a meghozatalára vonatkozik, amelyek az EU-s forrásokból megvalósuló megyei projektek befejezéséhez és új projektek elindításához szükségesek.
Pásztor Sándor az MTI-nek telefonon elmondta: nem érzi, hogy billegne a széke, hiszen a leváltásához kétharmados többségre lenne szükség. Azt is megjegyezte, hogy a politikai átrendeződés próbája a legközelebbi tanácsülés lesz. Megjegyezte: az önkormányzati testület csütörtöki ülésén előterjesztett húsz határozat egy részét egyhangú szavazással, másik részét minimális szavazattöbbséggel fogadták el. Egyetlen határozattervezet nem ment át, az is formai okokból.
Pásztor Sándor megemlítette: puskaporos hangulatban telt csaknem az egész mandátuma, hiszen egyetlen szavazaton múlott az őt támogató koalíció többsége, és általában politikai szavazás történt a testületben. Úgy vélte, ennek ellenére sikerült haladni a kitűzött célok felé.
A 2016 júniusában tartott önkormányzati választásokon Bihar megyében és a megyeszékhelyen, Nagyváradon is a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte a választásokat. A nagyváradi tanácsban a liberálisok abszolút többséget szereztek, és Ilie Bolojan személyében polgármestert is állíthattak. A megyei önkormányzatban azonban egyetlen mandátumuk hiányzott ahhoz, hogy megszerezzék az elnöki tisztséget. Az RMDSZ-nek alpolgármesteri és megyei alelnöki tisztséget is ajánlottak, de a szövetség lemondott a nagyváradi alpolgármesteri tisztségről, és a baloldali-liberális koalícióval szövetkezett, mely megyei elnöki tisztséget ajánlott fel Pásztor Sándornak. Azóta a megyei önkormányzat működését kiélezett politikai harc jellemezte.
[Forrás :MTI]

Nem lesz magyar párt a szlovák parlamentben, nagyot bukott a Smer

2020. március 01. 
A szlovák választásokon hatalmas veszteséget könyvelhet el az eddig kormányon levő Smer, ami azt jelenti, hogy az ellenzéki ötpárti koalíció fogja átvenni a hatalmat. a szombati választás előtt úgy tűnt, hogy erősödni fog a szélsőjobb, de ez úgy tűnik, hogy nem történt meg, az eddig kormányon levő, Andrej Danko-féle Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem került be a törvényhozásba. Szlovákiában egy ötpárti ellenzéki szövetség szerette volna váltani Peter Pellegrini miniszter- és Robert Fico pártelnök Smerjét, és a szavazatszámlálás reggeli állása szerint meg is fogják kapni az ehhez szükséges ötven százalékos többséget. 
Az ellenzék nem csak hogy átveszi a hatalmat a százötven fős szlovák parlamentben, hanem egyfajta rendszerváltást jelez az is, hogy tizennégy éve hatalmon levő Smerre (13,9 százalék) tíz százalékpontot vert rá Igor Matovič médiavállalkozó Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) nevű, centrista-populista pártja (25,3%). 
A jelen felállás szerint tehát a 46 éves Matovič lesz az új miniszterelnök. Magyar szempontból rossz hír, hogy sem a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) szövetségben induló Magyar Közösség Pártja (MKP) a maga 4,4 százalékával, sem a Bugár Béla által vezetett Most-Híd nevű vegyes párt (2,8 százalék) nem érte el az öt százalékos belépési küszöböt. 
Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyébként a Smernek drukkolt, azt a februári évértékelőjében meg is említette, csakhogy Ficóék pártja szabadesésbe kezdett Ján Kuciak újságíró és menyasszonyának meggyilkolása, és az ezt követő nyomozásban felmerülő korrupció miatt. A magyarok mindazonáltal nem teljesen maradnak képviselet nélkül, Zuzana Čaputová elnök liberális pártjának, a Progresszív Szlovákiának például van magyar platformja, ők pedig 9,7 százalékot értek el, de például bejutott Grendel Gábor is az OĽaNO listáján egy kis párt, a Nova elnökeként. 
Jól teljesített még a jobbliberális Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu) szövetsége 9,7 százalékkal, és nem szomorkodhat Boris Kollár jobboldali-populista Sme Rodina (Család Vagyunk) pártja sem a maga 7,5 százalékos szavazatarányával, ahogy a neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) sem, amely a küszöb fölött 8,3 százalékkal zárt. 
A várakozásokat alulmúlva csupán 7,8 százalékkal zárt Andrej Kiska exállamfő Za ľudí pártja. Volt, aki leginkább a parlamenti részvételnek örülhetett: éppen bejutott a Kereszténydemokrata Mozgalom KDH is 5,1 százalékkal. (hírszerk)

Luxembourgban ingyenes a tömegközlekedés

2020. március 01.  
Elsőként Luxembourg Közlekedési Minisztériumának sikerült bevezetnie az országos, ingyenes tömegközlekedést, ami szombattól már érvénybe is lépett. A világon számos város és ország próbálta ingyenessé tenné a tömegközlekedést, de eddig csak részleges eredmények születettek. A luxembourgi közösségi tömegközlekedés ingyenessé tétele az előrejelzések szerint a háztartások 40%-át fogják érinteni, amelyek 100 eurót fognak megtakarítani az intézkedések miatt. 
Ezen túl jelentősen csökkenteni fogja a közúti forgalomi terhelést, hiszen a legnépszerűbb közlekedési eszköz a magán személygépkocsi, amit – egy 2018-as felmérés szerint – a luxembourgiak 47%-ban munkába menet használnak, és 71%-ban szabadidőben utaznak vele. 
A 2 euróba kerülő jegyekből eddig évi 41 millió euró bevétele volt az államnak, ezt az évi költségvetésének a 8%-ból tervezi fedezni Luxembourg. Bár a tömegközlekedés ingyenessé vált, létezik néhány kivétel amikor jegyet kell váltani, ilyen a vonaton az első osztály, és néhány éjszakai buszjárat. (mediafax)

A gyenge, az erős és a bölcs ....Ön melyiknek tartaná magát?



A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, szöveg, túra/szabadtéri és természet

Közlemény

A Magyar Polgári Párt Maros Megyei Szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A Maros Megyei Szervezet új elnökének a küldöttek Csonta Ferencet, makfalvi önkormányzati képviselőt választották. A szervezet alelnökeként Vass Imrének, Makfalva polgármesterének szavaztak bizalmat.
Elnökségi tagok a testület döntése alapján Ambrus Jenő, Biró József-Attila és Szabadi Béla lesznek. A tisztújító közgyűlés sikeres munkálataihoz Balavásár, Csíkfalva, Makfalva, Nyárádmagyarós és Nyárádszereda helyi szervezeteinek küldöttei járultak hozzá.
Marosvásárhely, 2020. március 1.

Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

NYILATKOZAT

Mi, a Magyar Polgári Párt polgármestereinek közössége, felháborodva olvastuk a híreket Molnár Tibor szentegyházi városvezető mandátumának felfüggesztéséről.
Molnár Tibor kiváló munkát végez polgármesterként, építi és fejleszti Szentegyházát.
És mégis: az MPP egyik legsikeresebb városvezetőjét a megyei prefektus azért függesztette fel, mert korábban egy helyi iskolai közösséget, szülőket és diákokat segített vezetőtanácsi tagságával. Mi több, a törvény szerint ez a vélt összeférhetetlenség már évekkel korábban elévült.
Miközben szolgáljuk a közösségeinket, jól látjuk, hogy az emberek megvetik a pártok civakodásait. Ezért is elszomorító, hogy a Molnár Tibor elleni eljárás nem egyszerűen román állami túlkapás. A feljelentés első sorában az RMDSZ helyi tanácsosainak neveit olvassuk. Olyan helyi tanácsosokat, akik aktívan részt vállaltak Szentegyháza elsorvasztásában. Tudták, hogy a közösség bizalmára többet nem számíthatnak, ezért félnek a valós megmérettetéstől.
Követeljük Molnár Tibor ügyének méltányos és jog szerinti elbírálását!
30 év megalkuvó kisebbségi érdekvédelem után, még mindig elkeserítő kettős mércével kezelnek minket a román hatóságok. Az elévülésre vonatkozó törvényt Nagybányától Nagyszebenig az elmúlt évben több esetben is megfelelően alkalmazták. Molnár Tibor esetében a törvényszék ezt egyelőre nem hajlandó figyelembe venni.
Molnárt Tibor és a helyi csapata, a nemzeti oldalt összefogva nyerte el az MPP és Néppárt szövetségében a választók bizalmát. Molnár Tibor nem csak beszélt a munkáról, hanem eredményeket ért el. Megmutatta, hogy az Erdélyi Magyar Szövetség nem csak választási eredményeket tud majd elérni, hanem hogy az összefogás erőt is ad megválasztott képviselőinknek feladataik teljesítéséhez.
Arra kérünk, Tibor, állj ki a jogfosztás ellen és fellebbezz! Követeljük: el a kezekkel a magyar közösségről, hagyják végre abba a sikeres munkát végző elöljáróink meghurcolását!
Bízunk benne, hogy sem a szentegyházi, sem az erdélyi magyar választók nem fogják tűrni a megfélemlítést és a választási verseny szétverését. Felkérünk minden jóérzésű polgárt és közszereplőt, álljon ki Molnár Tibor és a jogállam mellett!
Szentegyháza, 2020. március 1-jén
Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere
Benedek László, Kápolnásfalu polgármestere
Cseh József, Gelence polgármestere
Egyed József, Gyergyóújfalu polgármestere
Márton Zsuzsanna, Egri polgármestere
Mosdóczi Vilmos, Kaplony polgármestere
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere
Péter Lukács, Csíkcsicsó polgármestere
Schwarzkopf János, Csomaköz polgármestere
Tar Miklós, Mezőterem polgármestere
Vass Imre, Makfalva polgármestere

Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

2020. február 29., szombat

Szégyenletes és tragikus

Se nem szégyenletes és nem is tragikus. A cikkíró felrója a székelyeknek, hogy sokan vannak de csak kevesen írták alá a kezdeményezést, ami ha igaz is lenne, akkor sem jó megközelítés. Vegyük pédául a cikkírót, az elmúlt évben hány biztató, bátorító vagy éppen buzdító cikket tett az asztalunkra?
A szövetségi vezetés pedig nem akart a néppárt és az SZNT mellé állni, hogy ne kerüljön rossz megvilágításba a többségiek szemében, míg a polgári vonal is csak félgözzel terjesztette, annak ellenére, hogy egy sor helységben megfordult a vezetőség. Az a négy sátor is, amit e céból vásároltak, lecövekeltek nem járták a megyéket, de hogy is tették volna, ha ezidáig a fejük felett ott lebegett a szabja pengéje... A magánérdek ez esetben is felültrafálta a népközösségit. 
2020. FEBRUÁR 29.
Enyhén szólva rosszul áll a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a nemzeti régiókért kezdeményezett európai polgári kezdeményezés szénája.
Az Európai Bizottság ugyanis csak akkor tűzi napirendre ennek a megvitatását, ha május 7-ig sikerül az EU legkevesebb hét tagállamából egymillió hitelesített aláírást összegyűjteni és letenni az asztalukra.
A 7 uniós országból összegyűjtendő aláírások ténye azonban nem okoz fennakadást, hiszen az egy-egy tagállamra megszabott küszöbérték alacsony volta miatt ez teljesíthető. Így például a magyarok tízezreit állampolgárai között tudható Ausztriából mindössze 13.500, Horvátországból 8250, Szlovéniából pedig 6000 főnek kellene aláírnia. Sőt, a székelybarát baszkok és katalánok milliói, illetve szép számú magyar származású lakta Spanyolországból is csak mindössze 40.500-nak, a minket testvérként kezelő Lengyelországból 38.250-nek.
Aggasztó viszont, hogy a tízmilliós Magyarországon eddig 119.869, a Felvidéket magáénak tudó Szlovákiában 5032, a még mindig 1,5 millió magyar lakta Romániába alig 21.206 személy látta el kézjegyével a kezdeményezést, holott a Kárpát-medence eme vidékeiről kellene kikerülnie a fennmaradó 893.500 aláírásnak.
A gyenge eredmény elsősorban a tömbben élő hat-hétszázezer székelyre nézve szégyenletes, hiszen tulajdonképpen a mi sorsunkról és jövőnkről van szó. A kezdeményezés ugyanis a minket is sújtó jelenlegi áldatlan állapot megszüntetését célozza meg. Arra kéri a brüsszeli testületet, hogy ismerje el a nemzeti régiók létét, és biztosítsa számukra a fejlődésükhöz, valamint a nyelvi és kulturális sajátosságaik megőrzéséhez szükséges uniós alapokhoz való hozzáférés lehetőséget.
De nem csak szégyen, hanem tragikus is, mert tájékozatlanságunkról, közömbösségünkről és kishitűségünkről árulkodik.
Olyan beállítottságokról, melyeket ha nem vetkezünk le, óhatatlanul eltűnünk a történelem süllyesztőjében. Ezt akarjuk? Amennyiben mégsem, keressük fel az SZNT, RMDSZ, MPP és EMNP irodáit, és aláírásunkkal támogassuk a kezdeményezést. De választhatjuk a világhálón nemzetiregiok.eu weboldal Támogatom menüpontja alatt megnyíló űrlap kitöltését is.
Bedő Zoltán [Forrás: Hírmondó]

Gyújtogatással fenyegetőznek egy Beszterce megyei falu lakói, ha koronavírussal fertőzött embereket helyeznek náluk karanténba

A magyarajkú sajtó főleg a ballibbes keállítottságú és szövetségközeliek elitélték a ditróiakat, hogy csak a székelyek lennének idegengyűlölők... Nos a alábbi cikkből az derülhet ki, hogy sokan mások is és azok egyike semszékely-magyar...
Nos ez is mutatja, hogy kár volt annyit károgni, inkább a valós dolgokról és a kételyek elosztásával kéne az információkat az olvasó asztalára tenni...
2020. február 29. 
A Beszterce-Naszód megyei Besenyő faluban a hatóságok felállítottak néhány konténert, hogy majd oda vihessék azokat, akik koronavírus-fertőzést kapnak, és itt karanténba helyezhessék őket. Igen ám, csakhogy a helyeiknek nem tetszik a dolog. Az Antena3 készített egy riportot arról, hogy több százan vonultak az utcára tiltakozni, és annyira haragosan léptek fel, hogy a megyei csendőrségnek kellett közbeavatkozni, és megelőzni a komolyabb incidenst. 
"Nem akarjuk, hogy ezeket az embereket itt helyezzék karanténba, Félünk, mert családjaink, gyerekeink vannak. Ha nem oldják meg ezt a helyzetet, akkor magam fogom felgyújtani a konténereket, nem érdekel, ha börtönbe zárnak emiatt" -mondja egy helyi férfi a riportban. A rendőrség és a csendőrség közös erővel lépett fel, és egyelőre sikerült lehűteni a kedélyeket. (hírszerk) - a Transindex.ro portálról

„Az lenne a legjobb, ha minden erdélyi nagyvárosban nyílna ilyen bolt”

Kérdezett: Kicsid Attila  2020. február 27.
Fancsali Ernővel, a helyi termékeket áruló Bejön a vidék! bolt alapítójával beszélgettünk, aki szerint nem ez a nagy nyereséggel kecsegtető álombiznisz, a célt viszont sikerült elérni vele. Vállalkozói profil.
Tavaly júniusban indult Kolozsvár belvárosában a Bejön a vidék! termékvásár továbbgondolásaként. Már első nap legalább 60 termelő terméke volt a polcokon, ez a szám mára több mint duplájára emelkedett. Nincs olyan termékük, amely ne működött volna, inkább szezonális sikerekről és kudarcokról lehet beszélni. Fancsali Ernővel, a Bejön a vidék! bolt alapítójával beszélgettünk.
Már egy sikeresnek mondható mozgalom, a Bejön a vidék! termékvásár is a nevedhez fűződik. Milyen vívódásaid voltak akkor, amikor felmerült, hogy megnyitnád ezt a boltot? Mi a története a bolt indításának?
- A történet azzal a felismeréssel kezdődött 2016-ban, hogy a helyi termelőknek nincs megfelelő támogatottsága, ezért valamilyen lépésre volna szükség a segítésük érdekében. Akkoriban még nem ismertünk elég termelőt, nem volt meg a szükséges kapcsolatrendszerünk. Ezért azzal kezdtünk, hogy 2016 novemberében megszerveztünk egy vásárt a helyi termelőknek. Sikeres volt, ezért három évig havonta egyszer megismételtük. Időközben viszont azt is felismertük, hogy nem elég az, ha a vásáron jelen levő termékeket csak havonta egyszer találhatják meg a vásárlók Kolozsváron. Nagyjából egy évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy belevágunk egy ilyen bolt működtetésébe. Tavaly júliusra sikerült megnyitni.
A bolt megnyitásával kapcsolatos döntés nem volt könnyű. Nem voltunk biztosak abban, hogy fenntartható-e egy ilyen kezdeményezés, emellett egy ilyen bolt működtetése nem is olyan egyszerű, mint bármilyen más kisboltot vinni. Itt minden egyes termelővel egyenként tárgyalni kell, emellett a beszállítás is sokkal nehezebben megoldható. Mérlegeltünk, meghoztuk a döntést, és úgy érzem, hogy jól döntöttünk.
Tehát a válasz arra a kérdésre, hogy fenn lehet-e tartani egy ilyen boltot, az, hogy igen?
- Igen. Sok munkával fenntartható, de nem hoz kiemelkedő jövedelmet. Mondhatnám azt is, hogy ez nem az álombiznisz. Viszont a célunk az volt, hogy támogassuk a kistermelőket, és ez összejött.
Honnan érkeznek a termékek? Földrajzi szempontból hol vannak a határaitok?
- Erdély a határ, viszont a célunk az, hogy minél több Kolozs megyei termék kerüljön a polcokra. Most nagyjából egyharmada származik a termékeknek Kolozs megyéből, a többi Székelyföldről, Máramarosról és a Partiumból. Mindenhonnan van valamilyen termékünk. Nyilván az is cél, hogy minél több magyar termelőt tudjunk megmozgatni, nálunk viszont nincs a termelő nemzetiségével kapcsolatos kitétel. Jelenleg nagyjából 50-50 százalék a megoszlása a magyar és a román termelőknek. Ahhoz a feltételhez viszont ragaszkodunk, hogy kistermelők, kisvállalkozások legyenek a beszállítóink.
Említetted, hogy a kisebb termelőktől nem egyszerű begyűjteni a termékeket. Hogyan lehet ezt optimálisan csinálni? Mik ebben a kihívások?
- Ha elég nagy a kereslet a termelő termékei iránt, akkor már megéri neki behozni. Már szerencsére eljutottunk odáig, hogy nagyon sokan behozzák a termékeket. Főként a zöldségeknél jellemző, hogy több termelő összefogott, és együtt hozzák be. De Székelyföldön is van néhány olyan termelő, akik szintén együttműködnek abban, hogy a termékek feljussanak Kolozsvárra. Emellett nekünk is vannak kiszállásaink, havonta kétszer megyünk Székelyföldre termékekért, illetve havonta megyünk Nagyváradra is.
Még nem a legoptimálisabb az, ahogyan ezt megoldottuk, bőven van még mit gondolkodni ezen. Az lenne a legjobb, ha minden erdélyi nagyvárosban nyílna ilyen bolt, és létre lehetne hozni egy hálózatot, aminek köszönhetően a termékek célba jutása is olcsóbb tudna lenni.
Ami mindig kihívást okoz, hogy a kistermelők nem mindig tudják tartani a határidőket. Ha megegyezel mondjuk egy nagyobb lerakattal, akkor azok kiszállítják határidőre. Itt viszont előfordul, hogy két hetet, sőt, akár egy hónapot is várni kell egy megrendelésre. Ez nem éppen kedvező a vásárlókra nézve, problémás mikor egy ügyfelünk két hétig keres egy terméket, és nem tud hozzájutni. Viszont általában az a pozitív tapasztalat, hogy megértik az emberek az ilyen helyzeteket is. 
Mai szemmel hogy látod, mennyiben lett volna nehezebb megnyitni ezt a boltot, ha nem lett volna előtte a termékvásár, illetve nem rendelkeztél volna az annak köszönhető hálózattal?
- Véleményem szerint az erőforrásainknak nagyjából 50%-át ez a hálózat adta. Nagyon sok termelővel ismerkedtünk meg a mozgalomnak köszönhetően. De azért az is lényeges, hogy ez a munka nem csak 2016-ban kezdődött, 2013 óta szerveztünk konferenciákat például. Mondhatjuk viszont, hogy a vásárokkal lett viszonylag nagyméretű ez a hálózat. Rendkívül fontos, hogy ez megvolt, ellenkező esetben elképzelhető, hogy nem tudtuk volna az indulás utáni első perctől kezdve ilyen sok termékkel ellátni a boltot. Első nap is volt legalább 60 termelőnk, jelenleg 140 van. Ez egy szép szám volt már az indulás pillanatában is.
A termékek közül mi az, aminek nagy sikere van, vagy melyek azok a termékek, amelyek nem jöttek be?
- Az igazság az, hogy nincs olyan termékünk, amely ne működött volna. Inkább szezonális sikerek és kudarcok vannak. A szárított gyümölcsök és fűszerek ősszel mentek nagyon jól, most éppen stagnál az eladásuk. A tökmagolaj mindig népszerű, a különböző házi tészták, a teák is jól mennek. A lekvároknál volt egy rövid időszak, amikor nem igazán ment az eladásuk, de most ismét beindult az értékesítés. Van egy új, nagyon népszerű termékünk, a házikolbász. Összességében, azok a termékek mennek jól, amik csak nálunk vannak: a mézek, fűszersók, kézműves szappanok, pálinkák, a kézműves csoki, illetve a torma.
És mindezek mellett persze nagy sikere van a tejtermékeknek. A keresztúri tejszövetkezettel dolgozunk főleg, egyrészt azért, mert a szövetkezeti formákat is támogatjuk, és szeretnénk, hogy minél többen összefogjanak a hatékonyabb gazdaság érdekében. A keresztúri az egyetlen nagyobbnak nevezhető vállalkozás, amely jelen van a boltban.
Ez azért nem egy sarki bolt vagy szupermarket, ahová az emberek kénytelenek majdnem minden nap bemenni vásárolni. Milyen stratégiákkal lehet tenni azért, hogy a vásárlók visszajöjjenek a boltba? Hogyan lehet őket megszólítani?
- A kampányaink során általában a közösségi médiára építettünk, mert azt látjuk, ha célzottan kommunikálunk, akkor több embert tudunk elérni. Kolozsvár nagy város, ezért nem biztos, hogy más eszközök - például az újságban vagy a hirdetőtáblákon megjelenő reklámok - hatékonyak lennének. A közösségi médiás stratégiánk bevált, nagyjából az a célcsoport jár be a boltba vásárolni, amelynek céloztuk a közösségi médiás megjelenéseket: a fiatal és középkorú kolozsvári polgárok, akik tudatosan vásárolnak.
Hogyan lehet visszahozni őket? Jó termékekkel. Ha tartjuk a minőséget, akkor visszajönnek. Nagyjából 60%-a a betérőknek törzsvásárló. Vannak olyan vásárlóink is, akik heti szinten négyszer is megfordulnak nálunk, többnyire kenyérért, tojásért vagy tejtermékért jönnek. Akik havonta egyszer vagy kétszer jönnek, azok nyilván inkább hosszan tartó termékeket vásárolnak itt: mézet, tökmagolajat.
Az a célunk, hogy kialakuljon egy nagyobb vásárlói bázis, két- vagy háromezer vásárló az a szám, amely fenn tudja tartani a boltot. Ennél több viszont akár az üzlet kárára is mehet, hiszen előfordulhat, hogy nem tudjuk megoldani a termékek pótlását. Egyébként jelenleg is van egy ilyen utánpótlással kapcsolatos problémánk, mert nem számítottunk arra, hogy bizonyos termékek iránt ekkora kereslet mutatkozik. Tulajdonképpen próbáljuk kontroll alatt tartani a növekedést, a fokozatos bővülés pártján állunk. Egy ilyen üzlet esetében ez az egészséges szerintünk. 
Készül lista is? Fel lehet iratkozni azokra a termékekre, amikből esetleg nincs készleten, de a vásárlók szeretnének venni belőle?
- Meglehetősen gyakran fordul elő, hogy lista íródik. Általában pont olyankor történik ez, amikor a megrendelt áru az ígértnél később érkezik meg. Az is előfordul, hogy olyan terméket rendelnek meg, amit nem is tartunk az üzletben. Ha valakinek szüksége van egy termékre, ami megtalálható valamelyik termelőnél, akkor mi gyakorlatilag átvevő pontként funkcionálunk. A boltnak nem származik jövedelme az ilyen ügyletekből, segítünk a gazdáknak annyival, hogy amolyan lerakópontként működünk.
Nagyon feltűnő szerintem, hogy a polcokon igényes, szép csomagolásban jelennek meg a termékek. Egyébként is így néznének ki ezek a csomagolások, vagy sok esetben kifejezetten ennek a lehetőségnek köszönhető, hogy a kistermelő továbblépett ebbe az irányba?
- Van, aki már a vásárokon hasonló csomagolással jelent meg, de van olyan termelő is, aki a bolt miatt érezte úgy, hogy megéri befektetni a csomagolásváltásba. Olyan is van, aki miattunk engedélyeztette a tevékenységét, amíg mi nem kértük fel őket, hogy értékesíthessük a termékeiket, addig ők egyszerű csomagolást használtak. A mi kérésünkre végigmentek egy fél évig tartó engedélyeztetési procedúrán, most pedig szép csomagolásban kerül a termék a polcokra. Bizonyos termékek esetében most tárgyalunk arról, hogy azok saját csomagolást kapjanak, és kizárólag a mi boltunkban lehessen abban a csomagolásban megkapni ezeket. Az ötletet a környezettudatosság is vezérli, például szeretnénk elérni, hogy a laska műanyag helyett kerüljön papírcsomagolásba.
Valóban, sok gazdára sikerült ráhatni és előrelépni ebben a tekintetben, igaz, nem abban az ütemben, amelyben szerettem volna. Sokkal több termelőnél szeretném elérni, hogy váljon igényesebbé a csomagolása, illetve kétnyelvűsítse azt. Ez utóbbi is fontos szempont, hiszen nagyon sok gazda gyakorlatilag öncenzúrázást végez, azt gondolja, hogy sokkal jobban megy a terméke, ha csak románul van rajta a címke. Mi arra kértük őket, hogy írják fel két nyelven. Érdekes egyébként, hogy sikerült román termelőt is meggyőzni arról - aki egyébként csak rajtunk keresztül értékesít célzottan magyaroknak is -, hogy kétnyelvűsítse a címkéjét. Vannak jó jelek, csak lassabban haladunk ebben, mint azt szeretném. 
Mondtad, hogy inkább a lassabb, fenntartható növekedés pártján álltok. De hova tudna továbbfejlődni ez a vállalkozás? Mik a tervek?
- Jó lenne valamelyik negyedben is megjelenni. Az egyik célunk, hogy nyissunk még egy munkapontot, és a bolttal szeretnénk megjelenni különböző eseményeken, hogy népszerűsítsük a mozgalmat. A másik célunk a vásárok bővítésével kapcsolatos, a havi szintű vásárokon 20-25 termelő vesz részt, ezt szeretnénk növelni.
Gondolkodunk emellett házhoz szállításon is, mivel erre volna igény. Az elmúlt időszakban sokan jelezték, hogy jó lenne, ha tudnánk kiszállítani. Eddig azért sem akartunk ezzel foglalkozni, mert van még ehhez hasonló szolgáltatás, és nem szeretnénk közös gondolkodású emberekkel versenybe szállni. De ha az igény még nagyobb lesz, akkor fogunk kiszállítani is.

2020. február 28., péntek

Polgári párti politikai és közéleti szemle február 27

2020. február 27., 
A Kovászna Megyei Törvényszék csütörtöki ítélete értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának a tornyára a város „magyar megszállás alóli felszabadítása” emlékére. Az elsőfokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A toronyzászló kitűzéséért a székelyföldi magyar szimbólumok és feliratok ellen pereskedő Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) indított pert, arra kérve a bíróságot, hogy kötelezze Antal Árpád polgármestert a zászló kitűzésére. A pert tavaly áthelyezték a bukaresti törvényszékre, de az megállapította illetéktelenségét, így az ügy visszakerült Sepsiszentgyörgyre.
Az RMDSZ azt követően dönti el, hogy megszavazza-e a Cîţu-kabinet beiktatását, hogy megismeri a miniszterjelölteket és a kormányprogramot – nyilatkozta szerda este Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke. Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Kelemen „találgatásoknak” nevezte azokat a forgatókönyveket, amelyek szerint, ha a törvényhozók nem szavaznak bizalmat a Cîţu-kabinetnek, feloszlatják a parlamentet, mivel – magyarázta az elnök – az Orbán-kormányt nem utasították el kétszer, amint azt az alkotmány előírja az előre hozott választások esetén.
Kétnyelvű helységnévtáblákat helyeztek ki nemrég Beszterce-Naszód megyében, a Szentmáté és Mezőveresegyháza közötti felújított útszakaszon. A 172E jelzésű megyei úton korábban is voltak kétnyelvű táblák, de a felújítást követő idei átadásakor csak román feliratú táblákat helyeztek vissza, számolt be a Beszterce.ro helyi magyar hírportál. Décsei Atilla, az RMDSZ megyei elnökeként kérvényt nyújtott be az illetékes hatóságokhoz a kétnyelvűség helyreállítását kérve. Ennek eredményeként ismét kétnyelvű táblák állnak a 80 százalékban magyarok által lakott Szentmáté község és a több mint 90 százalékban magyarlakta falu, Mezőveresegyháza közötti útszakaszon. 
Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

Polgári párti politikai és közéleti szemle február 26

2020. február 26., 
Nem foglalhatja el ismét a városvezetői széket Szentegyháza, tisztségéből felfüggesztett polgármestere, miután a Hargita Megyei Törvényszék nem érvénytelenítette a felfüggesztésről szóló prefektusi rendeletet.
A képviselőház emberi jogi bizottságában tárgyalták kedden Székelyföld autonómiastatútumát, ráadásul nem várt támogatást is kapott a tervezet, a testület két magyar tagja – Kulcsár-Terza József és Benkő Erika – mellett a török kisebbség képviselője, Iusein Ibram is megszavazta azt. A három igen szavazat azonban nem volt elég a pozitív végeredményhez, a nyolc jelen levő honatya közül ugyanis négyen ellene voksoltak, Adriana Săftoiu liberális képviselő tartózkodott.
A koszorúzás mellett filmvetítéssel emlékezett hétfőn a kommunizmus áldozataira a Partiumi Keresztény Egyetemen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
Olyan miniszterelnökre van szüksége Romániának, aki képes egy parlamenti többséget maga mögé állítani ahhoz, hogy az év végéig tisztességesen el tudjon vezetni egy többpárti kormányt – jelentette ki a Maszolnak Kelemen Hunor. A szövetségi elnököt az elnöki hivatalban szerda délután kezdődő konzultációsorozat előtt kérdezték arról, hogy milyen álláspontot képvisel majd az RMDSZ az államfővel folytatott kormányalakítási tárgyalásokon.
Az RMDSZ elnöke a Facebook-oldalán közölte, hogy véleménye szerint le kell venni ezt a kérdést a napirendről, mivel az országnak jelenleg politikai kormányra van szüksége, amelyhez megfelelő támogatottság is társul. „Olyan koalíciós kormányra van szükségünk, amely egyensúlyt teremt a gazdaságban, és elsődleges feladatának tekinti a koronavírus-járvány megelőzését. A járvány sajnos elérte az ország határait, ebben a helyzetben pedig semmi sem lehet előrébb való az egészségnél”- közölte a szövetségi elnök. Kelemen Hunor kifejtette, hogy ezt az álláspontot fogják képviselni a szerda délutáni államelnöki konzultáción is. 
Az egészségügy témájában tervezett kezdeményezéseiről tartott sajtótájékoztatót az Új lendület csapata szerdán Csíkszeredában. Korodi Attila polgármesterjelölt, valamint Ambrus Lilla háziorvos és Sógor Enikő pszichológus, pszichoterapeuta, a Korai fejlesztő- és rehabilitációs központ vezetője, önkormányzati képviselőjelöltek a betegségmegelőzés fontosságát emelték ki.
Kedden adták át azokat a támogatói iratokat, amelyben az udvarhelyszéki RMDSZ támogatásáról biztosítja Borboly Csabát, a Hargita Megyei Tanács elnökét a közelgő helyhatósági választásokon. Ezzel eldőlt, hogy a három Hargita megyei területi RMDSZ-szervezet közül kettő biztosan a jelenlegi elnök mögé sorakozott fel.
Florin Cîțut, a bukaresti liberális kormány ügyvivő pénzügyminiszterét nevezte meg miniszterelnök-jelöltnek Klaus Johannis államfő a parlamenti pártokkal folytatott konzultációt követően. Az újabb egyeztetéseket az tette szükségessé, hogy Ludovic Orban miniszterelnök-jelölt, ügyvivő kormányfő kedden visszaadta kormányalakítási megbízását, miután a parlament nem szavazott bizalmat az új kormánynak a házszabály által megszabott 15 nap alatt.
Kilépett a Jobbik Magyarországért Mozgalomból Lokody Levente. Ezt maga párt Maros megyei alapszervezetének elnöke jelentette be Facebook-oldalán, közölve azt is, hogy ezzel megszűnt az alapszervezet is, és így a Jobbiknak egyetlen egy alapszervezete sem maradt Erdélyben. Lokodi, aki a legutóbbi tisztújításon egyetlen kihívója volt Jakab Péter frissen megválasztott elnöknek, elmondta, hogy ő mint elnökjelölt egy jobbközép konzervatív síkon szerette volna tartani a Jobbik irányelveit, de azt az új irányvonalat, amely a Jobbikot ma meghatározza, így tovább nem tudja felvállalni.
Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

KÖZLEMÉNY

2020. február 26.
A Magyar Polgári Párt megdöbbenve veszi tudomásul Molnár Tibor, a jogellenesen felfüggesztett szentegyházi polgármester esetében a Hargita Megyei Törvényszék február 26-ai helybenhagyó döntését. A törvényszék elutasítja az elöljáró fellebbezését. Molnár Tibort tehát megakadályozzák, hogy tovább dolgozzon a szentegyházi emberekért illetve a városért. Újra bebizonyosodik: a román állami intézmények kettős mércét alkalmaznak a magyar közösség és elöljáróink ellen.
Felháborítónak találjuk:
1. a Hargita Megyei Törvényszék nem alkalmazza a hatályos 54/2019-es jogszabályt;
2. harminc évvel a rendszerváltást követően is kaparósjegy-jogállamban élünk: Molnár Tibor még úgy sem folytathatja munkáját, hogy más elöljárók kapcsán már több jogilag megfelelő precedens döntés is történt.
A Hargita megyei prefektus az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) megállapítása nyomán határozott 2020. januárban a felfüggesztésről. Az ANI összeférhetetlenségnek találta, hogy Molnár a Tamási Áron Iskolánál töltött be vezetőtanácsi tagságot egy korábbi alpolgármesteri mandátuma során, 2011–2014 között.
A tavaly májusban módosított törvény ugyanakkor egyértelműen kimondja, hogy egy bizonyos mandátum alatt megállapított összeférhetetlenség már nem hat ki a következő megbízatásra, illetve hogy három év az elévülési idő. Néhány korábbi eset az 54-es törvény alkalmazására:
· Astrid Fodor, Nagyszeben polgármestere 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Szeben Megyei Prefektúra felfüggesztő határozata ellen. Az ellene felhozott állítólagos összeférhetetlenségi eset egy korábbi, 2012–2014 közötti mandátuma során történt, amikor még a város alpolgármestere volt.
· Maria Precup, Szászrégen polgármestere ugyancsak 2019 augusztusában fellebbezett sikeresen a Maros Megyei Prefektúra határozata ellen. A prefektus itt is felfüggesztést rendelt el, ugyancsak törvényellenesen: Precup vélt összeférhetetlenségi esete is a megelőző mandátumára esik.
· Két másik esetben a Máramaros megyei prefektus törvények melletti karakán kiállása nyomán még csak fel sem függesztették az érintett elöljárókat. 2019 szeptemberében Vida Noémi, Nagybánya alpolgármestere illetve Gheorghe Stan, Szaplonca polgármestere kapcsán az elévülésre egyaránt tekintettel volt a törvények őrének tartott prefektusi hivatal.
Elkeserítő kettős mérce, hogy a világos jogszabály alkalmazása helyett közigazgatási kő-papír-olló játékot játszanak a helyi közösség sorsával. Értetlenkedve kérdezzük: néhány hónappal az önkormányzati választások előtt kinek lehet az érdeke a székely elöljárókat üldözni? Kik akarják az Erdélyi Magyar Szövetség polgármestereit éppen most ellehetetleníteni?
a Magyar Polgári Párt közleménye

Magyar Polgári Párt sajtóiroda
biroul de presă al Partidului Civic Maghiar
Hungarian Civic Party press office

2020. február 20., csütörtök

Agrovilág Folytatódik a paradicsomtermesztők programja 6

2020-02-18 Vajda György
Lassan közeledik a tavasz, a paradicsomtermelő farmerek a fóliasátrakban, üvegházakban már elvetették a korai fajták magvait, előbújtak a palánták. A kormány az idén is meghirdette a paradicsomtermesztőknek szánt 3000 eurós támogatást, azonban a tavalyihoz képest tíz változást iktattak be a programba. 
Silvia Jude, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakembere szerint még nem iktatják a kérelmeket, az alkalmazási útmutatás hiányában. Az első változás, hogy a paradicsomtermesztőknek csak az első termési ciklusra hirdették meg a támogatást, ami nem azt jelenti, hogy a második, őszi ciklusra utólag nem lesz finanszírozás. Szakemberek úgy vélik, hogy a második termési ciklus támogatását az első eredményéhez kötik. Tavaly két ciklusra, az őszi termésre is folyósították a szubvenciót. Másik újdonság, hogy a megtermelt korai paradicsomot június 15-ig kell értékesíteni. Idén ezer négyzetméterről három tonna termést kell értékesíteni, ami ezer tonnával több, mint a tavaly. A termesztőknek igazolást kell beszerezniük a polgármesteri hivataltól, amelyből kiderül, hogy fóliasátrakkal, üvegházakkal szerepelnek a mezőgazdasági nyilvántartásban. A mezőgazdasági igazgatóságok szakértői a termés és a begyűjtés előtt ellenőrzést tarthatnak, hogy felmérjék a várható hozamot. Egy termesztő egy mezőgazdasági évre legtöbb 3000 eurónak megfelelő összegre, azaz 14.248,8 lej támogatásra nyújthat be kérvényt. 
Az igényléseket április 15-ig kell benyújtani a mezőgazdasági igazgatóságokhoz, míg a termés eladását igazoló elszámolás benyújtásának határideje június 30. Az elszámoláskor mellékelni kell vagy az eladást igazoló nyugtákat (kasszabon), vagy a számlákat, vagy a kereskedelmi könyvecske lapjait. Idéntől a termelőknek be kell mutatniuk a vegyi kezelésekről és a használt vegyszerekről szóló kimutatást, amiből kiderül, hogy nem használtak a termesztők az egészségre káros vegyszereket. A regisztert a növényvédő hatóság képviselői ellenőrizhetik. Ha valaki tiltott szereket használ, szigorúan megbüntetik.
A támogatást igénylők számíthatnak arra, hogy a hatóságok képviselői a terület nagyságát, a növényvédő szerek használatát is ellenőrzik. Újdonság, hogy a fóliasátrak egy tömbben kell legyenek, ha ezeket külön parcellákra telepítik, akkor nem jár a támogatás. A termelők eddig három év alatt legtöbb 15.000 euró támogatást hívhattak le, idéntől ez az összeg 20.000 euróra nőtt termelőnként. Abban az esetben, ha a termelő hamis adatokat és dokumentumokat szolgálat, a támogatást büntetőkamatokkal együtt vissza kell fizetnie.
A paradicsomtermesztés ösztönzésére szánt programra országos szinten 187.500.000 lejt, azaz 39.477.000 eurónak megfelelő összeget különített el a szaktárca. Amennyiben a nyertes pályázatok összege meghaladja ezt az értéket, arányosan csökkentik az átutalandó összeget. Maros megyében tavaly 112 termelő igényelte ezt a támogatást. (mezey) 
Március 2-től lehet igényelni az APIA-támogatást 
Március 2-a és május 15-e között igényelhetik a gazdák a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) megyei és helyi fiókjainál a különböző juttatásokat, köztük a területalapú támogatást is. 
A gazdáknak egyetlen kérvényt kell benyújtaniuk, akkor is, ha több helységben vagy megyében birtokolnak területet. A romániai gazdák területalapú, redisztributív, környezetkímélő (zöldítéses), fiatal gazdáknak szóló, valamint az állattenyésztésre és növénytermesztésre vonatkozó teljesítményhez csatolt finanszírozásra pályázhatnak. Az átmeneti támogatásokat az állattenyésztésben és a növénytermesztésben nyújtják. Azokat a szerződéseket, amelyek igazolják, hogy a mezőgazdasági földterület a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll, a támogatási kérelem benyújtása előtt kell megkötni, és a kérelem benyújtásának napján érvényeseknek kell lenniük. A leadott iratok valóságtartalmáért a gazda és/vagy a dokumentumot kiállító hatóság viseli a felelősséget. A gazdákat kérik, hogy a torlódás elkerülése végett az előre megbeszélt időpontban jelenjenek meg az APIA-nál. 
A földalapú támogatást igénylő növénytermesztők legkevesebb egyhektáros területre nyújthatnak be kérvényt. Akkor is elfogadják a dokumentációt, ha több 0,3 hektáros parcellából áll a terület. Fóliasátras, üvegházas kultúrák, szőlősök, gyümölcsösök, komló, görögdinnye, gyümölcscserje termesztése esetén a felület legalább 0,1 hektár kell legyen, illetve ehhez esetenként minimális állatlétszámot is kell rendelni. Az üvegházas zöldségtermesztéskor legkevesebb 0,3 hektárral kell rendelkeznie a gazdának, ez esetben az összterület 0,03 hektáros parcellákból is állhat. A területnek szerepelnie kell az APIA által adminisztrált mezőgazdasági jegyzékben. A mezőgazdászoknak igazolniuk kell, hogy aktív farmerek. Ajánlják, hogy helyesen töltsék ki a kérvényt, azaz a terület pontos behatárolásával, a parcellánkénti kultúrákkal. Ha ökogazdálkodásra igényelnek támogatást, be kell tartani a környezetvédő mezőgazdálkodásra vonatkozó feltételeket, illetve az egyéb kategóriákra vonatkozó szabályokat. A továbbiakban pedig kötelesek megengedni az APIA-nak és más hatóságoknak a helyszíni ellenőrzést. A támogatásokkal kapcsolatos további információk megtalálhatók a mezőgazdasági minisztérium www.madr.ro és az APIA www.apia.org.ro. honlapján. 
A fokhagymatermesztést ösztönzik 
Május 30-ig lehet jelentkezni a megyei mezőgazdasági igazgatóságokon a fokhagymatermesztőket támogató programra. Egy mezőgazdasági évben 3000 eurót fizetnek egy hektár után, ezért a mezőgazdászoknak legkevesebb 3 kg fokhagymát kell termeszteniük 10 négyzetméteren az illető területen. A területnek szerepelnie kell a gazdasági regiszterben. Az előző kiíráshoz hasonlóan növényvédelmi naplót kell vezetni, akár a paradicsomtermesztő program esetében, a mezőgazdasági igazgatóságok szakértői felmérik a várható termésmennyiséget és ellenőrzik a követelmények betartását. Erre a minisztérium saját költségvetéséből összesen 7.500.000 lejt, azaz 1.579.080 eurót különített el. 
Megjelent az Erdélyi Méhész idéni első lapszáma
Megjelent a Nyárádmenti Méhészegyesület által kiadott Erdélyi Méhész című lap idei első száma, amelynek első lapján újévi köszöntőjében Marosi Károly dálnoki református lelkipásztor kíván Isten igéjével szerencsés esztendőt és áldást azoknak, akik „a Gondviselő életet fenntartó munkájában munkatársként vannak jelen”. A köszöntőbe szakmai tapasztalatait is belefoglalta a tiszteletes úr, nem véletlenül, mivel ő is méhészkedik. Bemutatkozik Csomortáni Csongor 22 éves csíkcsomortáni méhész, aki fiatalként osztja meg tapasztalatait azokkal, akik netán méhészkedni szeretnének, de még nem tudják, miként kezdjék el. Ezután anyanevelési szaktanácsokat olvashatnak az érdeklődők, majd Csóka Lajos, a Balaton melletti Tapolcán lakó méhész beszél munkájáról és ad hasznos tanácsokat nem csak pályakezdőknek. A lap megemlékezik Varga Tóni bácsiról, „a marosvásárhelyi méhészek ikonikus, meghatározó alakjáról, aki már az égi méhlegelőkön” gondozza kaptárait. A szerkesztők folytatják a 2019. júliusi lapszámban a korondi Tófalvi Melinda doktorandusz méhész által elkezdett – az őshonos méhfajtákról szóló – szakmai cikket. A lap irodalmi, szórakoztató jellegű írásokkal is kiegészül, és a reklámfelületen tájékozódni lehet arról, hogy honnan érdemes beszerezni a méhészethez szükséges gépeket. A lap főszerkesztője Balde Ernő. Az érdeklődők a baldeerno@gmail.com e-mail-címen fordulhatnak a szerkesztőséghez, a lap beszerezhető a nyárádszeredai szakboltban. 
Mezőgazdasági kifizetések 
Nemrég nyilvánosságra hozták a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) által és az Országos Vidékfejlesztési Beruházási Alapon (AFIR) keresztül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektek támogatására szánt, országos szinten kifizetett összegeket. Folyamatban vannak a megyei összesítések, illetve az elkövetkezendő hetekben meghirdetik az újabb pályázati kiírásokat az APIA-nál. Tudomásunk szerint a vidékfejlesztési alapok változnak, erről még tárgyalások folynak Brüsszelben. 
A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség összesítése szerint 97,02%-ban befejezték a 2019-es mezőgazdasági évre szóló támogatási kérvények elbírálását. Eddig 819.254 farmernek 1.023.084.600 eurót fizetnek ki. Az unió a következő pénzalapokat biztosítja a romániai mezőgazdászoknak: 701.396.128 euróra az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapnál (FEGA), 96.609.292 euróra az Európai Vidékfejlesztési Alapnál lehet pályázni, az országos költségvetésből társfinanszírozásként 19.190.870 euró, míg szintén a hazai költségvetésből különböző pályázatok révén 205.888.310 euró juthat a gazdákhoz. Az APIA a tavalyi mezőgazdasági évre 2019. október 16. és 2020. február 6. között előlegként és a teljes összeg törlesztéseként 2.342.413.975 eurót fizetett ki a gazdáknak, ebből 1.715.992.810 eurót a garanciaalapból, 350.787.257 eurót a 
FEADR-en keresztül, 69.745.596 eurót társfinanszírozásként, és 205.888.310 eurót, vagyis a teljes összeget az országos költségvetésből. 
Maros megyében 24.516 gazda pályázott APIA-támogatásra, eddig mintegy 19.500 farmernek utalták át a teljes támogatást. Ez kb. 23,1 millió euró. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból 19,47 millió eurót, a hazai költségvetésből résztámogatásként 167.448 eurót kapnak a megyénkbeli gazdák, a fennmaradt összeget pedig a garanciaalapból törlesztik. Az átutalás folyamatos. 
Az összegeket az Európai Központi Bank által 2019. szeptember 30-án leszögezett valutaárfolyamon, azaz 4,7496-os értéken, míg a vidékfejlesztési támogatásokra szintén az említett bank által 2018. december 31-én megállapított árfolyamon (vagyis egy euróért 4,7496 lejt) utalnak át a támogatásban részesülőknek. 
Az Országos Vidékfejlesztési Beruházási Alapból idén januárban 56,2 millió lejt fizettek ki vidéken levő mezőgazdasági jellegű beruházásokra a 2014–2020-as országos vidékfejlesztési program keretében farmereknek (mezőgazdasági vállalkozóknak), szolgáltatóegységeknek és helyhatóságoknak. Az említett összegből 48,07 millió euró az Európai Unió hozzájárulása, a többit az országos költségvetésből fedezik a pályázók önrészeként. Legtöbben a 4.1-es kiírás alapján farmfejlesztésre pályáztak, az elnyert összérték 13,02 millió euró. A helyi akciócsoportok (GAL) a helyi fejlesztési stratégiák kivitelezésére a 19.2-es kiírás alapján 8,10 millió euróban részesültek. A helyhatóságok kisebb fejlesztési tervek megvalósítására a 7.2-es kiírás szerint 7,97 millió eurót kaptak, a fiatal farmerek támogatására (6.1-es intézkedési csomag) 4,75 millió eurót utaltak át és a 4.3-as intézkedési csomagra – mezőgazdasági és erdőgazdálkodási infrastruktúra – 4,77 millió eurót szánnak. Jó jel, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket feldolgozó egységek létesítésére, illetve a marketingre is lehetett pályázni (4.2-es intézkedéscsomag), erre csak 3,76 millió eurót folyósítanak az érdekelteknek. Gyümölcsösök telepítésére, megújítására pedig az AFIR-on keresztül (4.1-es csomag) 3,43 millió euró jutott a gazdáknak. A nem mezőgazdasági jellegű szolgáltatásokra (6.2-es és 6.4-es intézkedéscsomag) kifizetett összeg értéke 3,07 millió euró. 
Várhatóan az unió 2020–2027-es finanszírozási időszakára is lesznek hasonló kiírások. Folyamatban van az unió költségvetésének kialakítása, illetve a pénzleosztásokról szóló tárgyalások Brüsszelben.

2020. február 18., kedd

Agrovilág - Nem létező állományra fizetnek uniós támogatást

2020-02-04 Vajda György
Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter Nagyszebenben a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz juhásszal találkozott. Elsősorban az állattenyésztési támogatáshoz kötődő referenciadátum megállapítása volt a téma. 
Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanis az állatlétszám után járó támogatás referenciadátumát – az unió szakhatóságaival közösen – a 2014–2020-as időszakra 2013. január 31-ére szögezték le. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarha-tenyésztők ezen a dátumon lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérték és kapták az egy főre járó uniós támogatást. Azok a tenyésztők, akik időközben eladták a borjakat, a lejelentett létszámnak megfelelően számolták el a finanszírozást, míg azok, akik vásároltak állatot, nem vehettek fel támogatást a gazdaságot gyarapító új állatért. A miniszter megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január elseje lesz a referenciadátum, így évente tudják lejelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA) az állatállomány mozgását, s ekkor a reális állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez elsősorban a szarvasmarha-tenyésztőkre vonatkozik, de ugyanúgy érinti a juhtenyésztőket, hiszen ezen a téren gyakoribb a létszámváltozás, és több állatról van szó. 
Az ügy nem új keletű. Petre Daea korábbi miniszter módosította a 2015-ben kibocsátott 3-as számú sürgősségi kormányrendeletet a 2018/146-os törvénnyel, aminek alapján a referenciadátumot január elsejére helyezték át, az APIA-nak ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást, azonban az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel úgy ítélték meg, hogy Románia ezáltal megszegte az uniós jogszabályokat, így visszakozni kellett, és az APIA továbbra is fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tenyésztettek állatot. 
Az egyetlen remény az, hogy az új, elkövetkezendő hét évre szóló finanszírozási időszakban sikerül elérni azt, hogy minden év január elseje legyen a referencia-időpont. 
A miniszter arra kérte Nagyszebenben a juhászokat, hogy gyakrabban tájékoztassák a szakterületen előállt gondokról, leginkább a kis és közepes farmokon gazdálkodók jelezzenek a minisztériumnak, mert „általában őket senki sem hallgatja meg”.
RMGE-tanfolyamok
Ma délelőtt 11 órától az RMGE Maros gazdatalálkozót tart a backamadarasi kultúrotthonban a tápanyag-utánpótlási és permetezési napló (APIA-s követelmény) követéséről, zöldségtermesztésről, és ismertetik a mezőgazdasági jövedelemforrás lejelentésének jogi eljárását. Az előadást Kiss Miklós, Fazakas Miklós és Szakács Géza falugazdászok tartják. Január 31-én több mint 50 érdeklődő jelenlétében a Sapientia EMTE kis előadótermében az édesburgonya-termesztésről tartott előadást Csókási Sándor, az ásotthalmi Bivalyos Tanya Kft. munkavezetője, aki az előadás végén batátakóstolóval is meglepte a jelenlévőket. Az érdeklődők a témával kapcsolatos további információkat a https://www.bivalyos.hu/ elérhetőségen is találhatnak. Január végén megkezdődött az akkreditált kertészeti tanfolyam. A legutóbbi találkozón dr. Bandi Attila, a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusa a gyümölcstermesztésről tartott elméleti és gyakorlati előadást. 
A zöldségtermesztésben látja a jövőt
A jobbágytelki Bakó Alpár egyike azon Székelyhodos községbeli gazdáknak, akik jövőt látnak a mezőgazdaságban, és nem a túlélésre rendezkedtek be. A Pro Economica Alapítvány támogatásával szeretnének továbblépni a gazdálkodásban. 
A 31 éves Bakó Alpár közel öt éve gyárban dolgozik, idéntől zöldségtermesztéssel is foglalkozna. 
– Eljött az idő, hogy a magam ura legyek, nem szeretnék éveken át három műszakban dolgozni, túlórát vállalva, több tíz kilométert ingázva a munkahelyemre. Több időt tölthetnék a családommal – mondta a gazda. 
Nem idegen tőle a gazdálkodás, hiszen kisgyerekként a szülei mellett részt vett a mezei munkákban, tíz éve segíti édesanyját a fóliasátras zöldségtermesztésben. Innen már csak egy lépés volt, hogy saját maga gazdálkodjon az örökölt földterületen; traktort vásárolt, az otthoni állattartásba is besegített mindaddig, amíg a gyárat választotta.
Tisztában van azzal, hogy még nincs kellő tapasztalata, és ahhoz, hogy sikeres legyen saját vállalkozása, továbbra is szüksége van édesanyjának a tanácsaira, és a nyárádmenti gazdáktól is sokat tanulhat. 
A napokban hozzáfogtak a 10 áras terület talaj-előkészítő munkáihoz, trágyáztak, és hamarosan felhúzzák a két, egyenként ötszáz négyzetméteres fóliasátrat. Az alapot ők készítik el, a sátort szakemberek építik fel áprilisban. A két sátor 95.700 lejbe kerül. Saját hozzájárulása 40.000 lej, a többit a Pro Economica Alapítványtól nyert támogatásból fedezi. 30.000 lejbe került az előkészítő munkálat és a terület telekelése. Az építkezési munkálatok értéke 6400 euró. 
Mintegy százezer lejt kellett belefektetnie. A pénztartalékok elapadtak, így valószínűleg kénytelen lesz kölcsönt felvenni az elindulásig. Úgy gondolja, hogy két éven belül visszafizeti a kölcsönt, ha a számításai bejönnek. 
Egyelőre kizárólag fóliasátras zöldségtermesztéssel foglalkozna. Ez biztonságosabb, kiszámíthatóbb; a paradicsomtermesztésre adott támogatást is megpályázná. Az első félévben salátát, zöldhagymát és retket, júniustól novemberig paradicsomot és paprikát, uborkát termesztene, amelyeket a marosvásárhelyi napipiacokon – és ha nagyobb mennyiség terem, akkor a nagybaniban is – értékesítene majd. A létbiztonság érdekében egyelőre nem adja fel a gyári állását, legalábbis amíg nem termeszt annyit, hogy fedezze kiadásait, és jövedelemre is szert tegyen, no meg akkor, ha egész napos jelenlétet kíván a gazdálkodás. (G.R.L.)
Amerikai know-how 
Hétfőn Nechita-Adrian Oros miniszter Adrian Zuckerman, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövete által vezetett amerikai delegációval találkozott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumban, ahol többek között a kölcsönös együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. 
A miniszter kifejtette, azt szeretné, ha élénkülne a két ország közötti mezőgazdasági kapcsolat, elsősorban az élelmiszeripari termékek cserekereskedelme terén. A szaktárcavezető román–amerikai partnerkapcsolatok létrehozását kezdeményezte, amelyek révén elősegítenék a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek feldolgozását. Kifejtette, mandátumának célkitűzéseként a feldolgozással és a termékek raktározásával foglalkozó egységek létesítése, a családi farmok fejlesztése szerepel. Továbbá a miniszter az amerikai vetőmagtermesztésről és az ott alkalmazott öntözési technológia iránt érdeklődött. 
Emil Florian Dumitru államtitkár az amerikaiak segítségét kérte az országos mezőgazdasági stratégia kidolgozásában. Elismerte, Romániának szüksége van fejlettebb feldolgozóiparra, ugyanakkor korszerű hazai gyártású mezőgazdasági gépekre és felszerelésekre – ezen a téren várnak segítséget az amerikaiaktól. 
Adrian Zuckerman elmondta, nyitottak az együttműködésre, a tárgyalásokat követően a két fél összeállított egy sürgősségi listát, majd a felvetett témaköröknek megfelelően közös munkacsoportokat hoznak létre, amelyek kidolgozzák az együttműködés konkrét lépéseit. 
A találkozón részt vett még John Slette mezőgazdasági és vidékfejlesztési attasé, Monica Dobrescu mezőgazdasági szakértő, Emil Florian Dumitru, George Scarlat államtitkárok, a minisztérium több igazgatója és szakértője is jelen volt. 
Elfogadták a gázolaj-támogatást
A január 28-i kormányülésen elfogadták a 1174/2014-es kormányhatározat által megszabott – mezőgazdasági munkálatokra fordítandó – gázolaj-támogatás idei összegét. A kormány 411 millió lejt különített el, amiből fedezik a 2019. április és december között elvégzett mezőgépészeti munkálatokat. 
Gazdabál 
A Maros Megyei Mezőgazdászok Egyesülete február 21-én 17 órakor tartja a hagyományos, idénykezdés előtti találkozóját és bálját a Băneasa utca 8. szám alatt levő Európa teremben. Érdeklődni, jelentkezni a 0736-623-700-as telefonszámon lehet Borşan Viorel mérnöknél. 
Méhésztanfolyam 
A Maros Megyei Méhészek Egyesülete január 30-án indította el öt találkozóból álló tanfolyamsorozatát. A kurzusok általános témával kezdődtek. A legközelebbi találkozó február 6-án, csütörtökön lesz, amikor dr. Ábrán Péter mérnök a méhcsaládok pusztulását befolyásoló tényezőkről beszél. Február 13-án, szintén csütörtökön dr. Pogăcean Marian mérnök a növényvédő szerek hatásáról tart előadást. Február 20-án dr. Nagy Félix, a megyei állategészségügyi igazgatóság szakértője a méhcsaládok betegségeit ismerteti, míg az utolsó előadáson, február 27-én Tuşinean Constantin a méhkirálynő gondozását vázolja fel. Az előadások minden alkalommal 17 órától kezdődnek a méhészegyesület 1918. December 1. utcában levő székházának előadótermében. 
Méhészeti szakelőadás 
Február 15-én 10 órától a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusában dr. Kozmus Péter, az APIMONDIA (a méhészeti világegyesület) alalnöket tart előadást. A következő témák kerülnek terítékre: új méhészeti technológiák, az apiturizmus, az anyanevelés, marketing a méhészetben; ugyanakkor az alelnök ismerteti a szlovániai méhészeti szervezeteket. Az előadást Bakos László az RMGE Maros égisze alatt szervezi. 
Mobilvágóhidak létesülhetnek 
Az EU 2014–2020-as vidékfejlesztési alapjából, a 4.2-es hitelvonal alapján mobilvágóhidak vásárlására lehet pályázni. Az unió a beruházás 70 százalékát fedezi. A speciális kamionokhoz csatolt vágóhidakon naponta három szarvasmarhát, 20 juhot/kecskét, illetve sertést lehet feldolgozni. A beruházás a közművesítés függvényében hozzávetőleg 55.000-100.000 euró közötti összegbe kerülne. A megyei mezőgazdasági igazgatóság a pályázathoz szükséges dokumentációt elküldte hét potenciális cégnek. Egyelőre egyik vállalkozó sem jelzett vissza. Az érdektelenség oka a bonyolult pályázati rendszer.