2019. január 29., kedd

Kevés akarattal sokat lehet tenni

Hire ment, annak, hogy a kövendi Hangya gazdák összeálltak és megalakitották az önkéntes tűzoltócsapatukat. A polgármesterük előbb meglepődött de aztán mellé állt a kezdeményezésnek és sikert sikerre halmoztak.
Kövend a két világháború közt községközpont volt, de jelenleg Várfalva egyik faluja. 
Ennek ellenére még most is több olyan közösségi épülete van amely sok esetben kihasználatlan. 
Egyik ilyen a tűzoltó fészer is, amiben egy régi 1892-ben készült Tarnócy-féle kézi pompa volt még fellelhető.
A régi önkéntes tűzoltóknak ugyan nem sok "munkája" volt mégis szorgosan gyakorlatoztak és amikor lehetett szórakoztak is. 
A helységben nagy hagyománya volt a kövendiek Tűzoltó Báljának
Ezt igyekezett újra felújítani az újonnan alakult önkéntes tűzoltó csapat vezetője  Nyegre Csaba és a neje Szabó Enikő tanárnő is.
A régi gazdák még emlékeztek arra, hogy mennyire jól érezték magukat a Tűzoltó Bálon, igy szinte azonnal ráálltak, hogy inditsák újra a hagyományosnak tekinthető eseményt.
Ottjártunkor egyik meg is jegyezte, hogy milyen jó, hogy nem megy feledésbe.
Ez az eseményszámba menő dolog aztán fel is dobta a falunépét és mindenki, aki tag lett igyekezett valamivel segiteni.

Az önkéntes tűzoltó csapat dupla alárendeltséggel rendelkezik, hiszen nem csak HANGYA tagok, hanem a polgármesteri hivatallal is önkéntesi szerződésben vannak, igy a polgármester is tudja támogatni a lelkes csapatot, amivel csak lehetett.
A dolog pikantáriájánk számit, hogy a csapatvezetőnek, a Nyegre Csaba, felhivására nem csak az egri önkéntesek hanem a magyarországi csókakői Önkéntes Tűzoltó Egyesület (ÖTE) is jelentkezett és felajánlottak egy sor felszerelést is.
Adott volt tehát az alkalom, hogy Őket is meghivják a kövendiek a Tűzoltó Bálra. 
A Weiger Lajos ÖTE elnöke pedig el is jött a kis csapatával és együtt mulatott a hazaiakkal, de közben bemutatták a felszereléseket és azokat hogyan kell - balesetmentesen - használni. Két nap alatt szinte mindenről sikerült megegyezni
Ezen kivül a két egyesületi vezető abban is megegyezett, hogy úgy a képzésbn mint az akreditációban is az ÖTE kisegiti a HANGYA  önkéntes tűzoltó csapatát.
Júniusban pedig viszontlátogatásra várja a csókakői csapat a kövendit
A további együttműködést papiron is nyugtázta a két csapat vezetője.
Mindenképpen csak gratulálni lehet mindenkinek aki résztvett a munkában.
Külön köszönet jár a várfalvi polgármesternek Mărginean Jánosnak, aki mélyen a zsebébe nyúlt és támogatta az ügyet!  Z.Sára

2019. január 28., hétfő

Vidékfejlesztés - Pályázható intézkedések az év elején

2019. január 15.
A megyei vidékfejlesztési hivatal vezetője, Cătălina Savin igazgató elmondása szerint a múlt év végén több intézkedés pályázhatóságát is megnyitották, és néhány, a tavaly nyáron meghirdetett intézkedésnél még mindig van pályázható összeg.

Tésztagyártók is pályázhatnak

 » A gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) szeptemberben indult a kiírás, pénz csak a hegyvidéki növénytermesztő farmok korszerűsítésénél maradt. Egészen március 31-ig lehetne pályázni, ha időközben nem fogy el a kiírási pénz. A keretösszeg 26 millió euró, de az ügynökség számítógépes rendszere 39 millió euró értékben enged pályázatokat feltölteni. Pénteki adatok szerint az építkezést is magukban foglaló pályázatoknál 11 pályázatot töltöttek fel, 21,8 millió euró értékben. Örvendetes, hogy a letett 11 pályázatból 5 Kovászna megyei, mind mezőgazdasági szövetkezetek formájában pályáznak a közel 2 millió eurós támogatásokra.
Jó dolog, hogy a szövetkezési mozgalom kimozdult a holtpontról, mind az öt pályázatot nemrég alakult szövetkezet tette le: a Dálnok Farm, a Feketeügy, a zabolai és a torjai Burgonya Útja, valamint az ugyancsak Torján bejegyzett Agrofarm szövetkezet.
A januárra érvényes minimális pontszám a 70, tehát lehetséges, hogy ennél az intézkedésnél még lesz pályázat a megyéből.
Közel 116 millió euró pályázható erdősítésre és védősávok létesítésére a vidékfejlesztési terv 8.1-es intézkedésének keretében. Az intézkedésre december 11-től lehet pályázni. A megegyezés szerint az erdősítési támogatás az APIA-n keresztül valósul meg, a pályázatokat is ezen intézményhez kell letenni, illetve feltölteni. Ugyanakkor bővebb információt lehet olvasni az intézkedésről a www.apia.org.ro honlapon, ahol megtalálható a pályázati eligazító füzet is. A támogatási kéréseket online kell feltölteni és papírra nyomtatva az APIA-hoz letenni egészen jövő év június 28-ig. A támogatást igénylőnek a következő lépéseket kell megtennie: a kifizetési ügynökség szakembereinek segítségével azonosítania kell azokat a területeket, parcellákat, amelyeket erdősíteni szeretne; a technikai terv kidolgozása egy erdészeti szakember vagy cég segítségével (ennek költségei az első részlet kifizetésekor igényelhetők vissza), az erdészeti hatóság beleegyezésének megszerzése. A támogatást igénylők lehetnek mezőgazdasági területtel rendelkező magánszemélyek, ezek egyesületei, valamint mezőgazdasági területtel rendelkező tanácsok vagy ezek egyesületei.
A támogatást két típusú fix összegű prémium formájában fizetik: az első az erdő telepítésének és a terület bekerítésének költségeire jár, a másik a fenntartás és ápolási munkálatok költségeit fedezi. A támogatás értéke változó, attól függően, hogy a beerdősítésre váró terület sík-, domb- vagy hegyvidéken található. A letett pályázatokat az APIA szakemberei pontozásos rendszer alapján bírálják el, ennek leírása megtalálható a pályázati eligazító füzetben.
A Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség január 3-tól indította újra a 16.4-es számú, A piaci ellátásban szereplők partnerségének támogatása nevű intézkedés pályázhatóságát. A megyéből eddig négy partnerség nyert közel 100 ezer eurós támogatást a helyi piacok fejlesztésére és a rövid láncú piaci ellátás megvalósítására.
A 16.4-es intézkedés célja, hogy támogassa a mezőgazdasági termelők, a feldolgozók és a forgalmazók (üzletek, vendéglők, szállodák, vidéki panziók) közötti, ún. rövid láncú közreműködést és ellátást, valamint a helyi piacok fejlesztését.
A piaci szereplőknek (termelő, feldolgozó és forgalmazó) partneri szerződést kell kötniük. A partnerek hivatalos vezetőt neveznek ki, aki a pályázat lebonyolításáért is felel. A támogatás feldolgozó gépsorok, a feldolgozott mezőgazdasági termékek kiszállítására alkalmas klimatizált haszonjárművek vásárlására, bemutatóüzlet felszerelésére, számítástechnikai és elektrotechnikai felszerelések vásárlására, a késztermékek reklámozására, pl. termékismertetést célzó összejövetelek szervezésének költségei, reklámkiadványok, reklámfüzetek nyomtatási költségei, reklám céljából létrehozott számítógépes honlap költségeinek kifizetésére, sajtóban, rádióban vagy televízióban megjelenő reklámok kifizetésére, a közös termékbemutatók, illetve kiállításokon való részvétel költségeinek kifizetésére fordítható. A pályázott összeg egy része a partnerségi kapcsolat működtetésére, illetve az alkalmazott személyzet fizetésére is elkölthető. Az intézkedés pályázható összege 4,74 millió euró és a pályázatokat április 30-ig lehet feltölteni az ügynökség számítógépes rendszerébe.
December 21-től újraindították a 4.2-es intézkedés keretében az ún. GBER nemzeti sémaként ismert intézkedés pályázhatóságát is, mely a mezőgazdasági termékek feldolgozásánál befektetések megvalósítását és a termékek reklámozási, marketinges költségeinek fedezését hivatott segíteni. A séma csak azokat a feldolgozói ágazatokat segíti, amelyek mezőgazdasági termékek feldolgozása útján nem mezőgazdasági természetű termékeket állítanak elő. Az igazgatónő felsorolta azokat a területeket, ágazatokat, amelyekben létrehozásra, fejlesztésre lehet pályázni: pl. tejfeldolgozás, fagylaltkészítés, sütőipari termékek, tészta- és laskafélék előállítása, ételízesítők, fűszerek, mustár és ételkiegészítők gyártása, kakaóból készült termékek és egyéb édességek készítése, a csokoládé feldolgozása, sörkészítés, tejpor készítése csecsemők számára, dietetikus élelmiszerek gyártása és egyebek. Itt összesen 35,3 millió euróra lehet pályázni, 21,2 millió eurót szántak már meglevő feldolgozók korszerűsítésére, 14,1 milliót pedig új feldolgozók létesítésére. A pályázatok letevésének utolsó határideje június 30.
Január végéig pályázható a mezőgazdasági termékek feldolgozásának támogatása (4.2-es intézkedés). Itt két összetevőre lehet pályázni. 121,8 millió euró új feldolgozók létesítésére, 81,2 millió euró már meglevő feldolgozók korszerűsítésére fordítható. A két összetevőre eddig 213 millió, illetve 54,7 millió euró értékben tettek le pályázatokat. A számítógépes rendszer ennél az intézkedésnél a kiírási összeg kétszeresére enged pályázatokat feltölteni. Incze Péter

2018. december 31., hétfő

Jókivánság


Bort, búzát, békeséget!
Minden kedves olvasónknak Boldog Új Esztendőt, kivánunk 2019-ben

2018. február 4., vasárnap

Borúlátó gazdasági kilátások

2018. február 03.,
A megnövekedett politikai instabilitás miatt nem túl derűlátó a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő legfrissebb helyzetértékelése Romániáról. Az ellenzék újabb, nagy összegű hitelt és válságot jósol, közben kisvállalkozások mennek csődbe a többletadók miatt. A fogyasztás túlpörgetése átlagon felüli gazdasági növekedést idéz elő • Fotó: Sándor Csilla Adósértékelési szempontból negatív, hogy Romániában hét hónapon belül a harmadik miniszterelnök lép hivatalba, mivel a gyakori váltások rontják a kormányzati munka hatékonyságát és hátráltatják a szerkezeti reformokat – kongatta meg a vészharangot globális helyzetértékelésében a Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő. A romániai fejleményekkel foglalkozó fejezet megállapította: jóllehet a román gazdaság növekedési üteme az utóbbi időszakban meghaladta a többi közép- és kelet-európai gazdaságét, a túlteljesítés fő tényezője az adócsökkentések és az ismétlődő béremelések által előidézett fogyasztás volt.
 Lassuló növekedés, mélyülő hiány
A Moody’s szerint valószínűtlen, hogy e növekedési szerkezet hosszabb távon fenntartható lenne. A román gazdaság növekedési potenciálját ugyanis továbbra is korlátozza a szerkezeti reformok hiánya, valamint az intézményrendszer gyengesége, amely különösen az állami beruházások irányításában, az EU-folyósításoknak a térségi partnergazdaságokhoz képest is alacsony lehívási rátájában és a beruházások ösztönzési rendszerében mutatkozik. Az egyszerre növekvő államháztartási és folyómérleghiány egyre érzékenyebbé teszi a gazdaságot a külföldi befektetők esetleges kockázat-átértékelésére. Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 3,5 százalékát, jóllehet 2015-ben még csak 0,8 százalék volt. Ez visszafordítaná a költségvetési konszolidáció eddigi folyamatát, és az EU három százalékos maastrichti felső tűréshatára fölé emelné a költségvetési deficitet – hangsúlyozzák a Moody’s londoni elemzői. A cég ráadásul a folyómérleg-egyenlegben is 3,5 százalék körüli idei hiányt vár, kiemelve, hogy a román folyómérleg-deficit 2015-ben még csak a GDP-érték 1,2 százaléka volt.
A politikum tovább ront a helyzeten 
A Moody’s várakozása szerint a megnövekedett politikai instabilitás és a szerkezeti reformok végrehajtásának hiánya valószínűleg nyomást gyakorol majd a Romániával szembeni befektetői hangulatra. Különös tekintettel arra, hogy a sűrű kormányváltások gyakran szakpolitikai irányváltást is eredményeztek. A hitelminősítő idéz egy nemrégiben elvégzett felmérést, amely szerint a gazdaságban aktív külföldi befektetők 90 százaléka mondta azt, hogy a jogszabályi környezet folyamatos változása hatással van az üzleti terveire. Egy évvel korábban a külföldi befektetőknek még csak a 25 százaléka nyilatkozott így.
Mások sem derűlátók 
A kialakult politikai bizonytalanság kedvezőtlen befektetői reakcióira más nagy londoni házak is felhívták a figyelmet. Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőközpont, a Capital Economics minap bemutatott új tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai uniós gazdaságok valutái „meglepően erősen” teljesítettek a térség „politikai zűrjeiről” érkező legutóbbi hírfolyam közepette is, és ennek valószínű okai között szerepelnek az országok erőteljes gazdasági alapmutatói. A ház kiemelte, a globális feltörekvő térség egészében a forint, a cseh korona és a lengyel zloty a legjobban teljesítő három valuta 2017 eleje óta. A Capital Economics londoni elemzői is megjegyezték ugyanakkor, hogy a térségen belül az egyetlen kivétel Románia, amelynek fizetőeszközét megtépázták a legutóbbi időszak politikai fejleményei. Ráadásul a közép- és kelet-európai térségben Románia pénzügyi mérlegadatai a leggyengébbek. A többévi laza monetáris és költségvetési politika gyors gazdasági növekedést eredményezett ugyan, de ennek ára a növekvő folyómérleghiány, a romló költségvetési pozíció és a gyorsuló infláció volt. A ház grafikus kimutatása szerint a román folyómérleghiány a tavalyi negyedik negyedévben a GDP-érték 3 százaléka körül járt, miközben a magyar folyómérleg-egyenleg 4 százalékhoz közelítő többletben volt.
Elkerülhetetlen válság, újabb hitel? 
A nemzetközi hitelminősítőknél és elemzőknél is borúlátóbban látja Románia gazdaságának az alakulását Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke, aki arról beszélt, hogy az ország máris válságban van. Az ebből való kilábaláshoz pedig a szociálliberális kormány Románia történelmének második legnagyobb hitelét készül felvenni. A vészharangot megkongató ellenzéki politikus szerint a pénzügyminisztérium már dolgozik is a csapat összeállításán, amelynek feladata egy kölcsön igénylése lesz annak érdekében, hogy „az ország ne omoljon össze”. A PNL alelnöke ugyanakkor úgy tudja, az ország stratégiai partnerei háromdimenziós „román válságról” beszélnek: „politikai és intézményi válságról”, „mély gazdasági válságról, amit látható és könnyen előrejelezhető gazdasági egyensúlyvesztések generálnak”, illetve „a román társadalom erkölcsi válságáról. Azt mondja, azt még nem tudni, honnan jön majd a kölcsön, az alacsonyabb kamatokat biztosító, ám szigorú reformokat váró Nemzetközi Valutaalap (IMF)–Világbank–Európai Bizottság trojkától vagy „magánbankok egy csoportjától, amelyeknek köze van egy országhoz, ahová Liviu Dragnea nemrég ellátogatott”. A minisztérium cáfol A pénzügyminisztérium azonban közleményben sietett cáfolni az ellenzéki politikus nyilatkozatát. „A pénzügyminisztériumnak nem áll szándékában semmiféle hitelt igényelni nemzetközi pénzintézetektől vagy magánbankoktól, ahogyan ezt a nyilvános térben hangoztatták” – szögezte le a szaktárca. Mint fogalmaznak, már döntöttek arról, milyen értékben bocsátanak ki állampapírokat a költségvetési hiány és az államadósság újrafinanszírozására. Eszerint a belföldi piacról 50 milliárd lej értékben vesznek fel hitelt, ami nagyjából megegyezik a tavalyi szinttel, külföldről pedig 4–5 milliárd lej értékben igényelnek hitelt, ami meghaladja a 2017-es összeget. Tíz éve kezdett süllyedni a hajó Mint ismeretes, legutóbb éppen tíz évvel ezelőtt döntöttek rekordot Románia makrogazdasági mutatói.
A választásokra készülő kormány azonban még 2008 őszén, amikor a világ tőzsdéi már szabadesésben voltak, a közgazdászok pedig globális recesszióról beszéltek, nyugalomra intettek, mondván, Romániába nem fog begyűrűzni a válság. Sőt épp fizetés- és nyugdíjemeléseket vittek át a parlamenten. A Lehman Brothers csődje és az egyesült államokbeli ingatlanszektor zuhanása után néhány hónappal, 2009 márciusában viszont a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége már a román fővárosban tárgyalt, májusban pedig meg is ítélték az első, 13 milliárd eurós hitelt. Ehhez társult még további 5 milliárd euró az Európai Bizottságtól, 2 milliárd euró pedig a Világbanktól – a 20 milliárd eurós hitelkeret a 2009-es román gazdaság több mint 16 százalékát jelentette. A megállapodásban Románia azt is vállalta, hogy véghez viszi a szerkezeti reformokat, és csökkenti az államháztartás hiányát. A deficitet sikerült is csökkenteni – igaz, ennek ára a közalkalmazotti fizetések 25 százalékos csökkentése és az általános forgalmi adó (áfa/TVA) 19 százalékról 24 százalékra történő emelése volt –, a reformok pedig azóta is késnek. 2009 után Románia még két megállapodást kötött az IMF-fel, ezek azonban készenléti jellegűek voltak, a rendelkezésre álló összegeket Bukarest nem hívta le. Az utolsó 2015 ősszel járt le, és nem övezte siker a lezárást, mivel a bukaresti kormány nem tett eleget a hitelezői trojka kéréseinek. 
 Kolozsvári étteremre tesz lakatot a bukaresti adópolitika 
A bukaresti kormány által bevezetett adópolitikai módosítások késztetnek arra két kanadai fiatalt, hogy bezárják Kolozsvár központjában kialakított éttermüket: a bő három éve működő vendéglőre január utolsó napján kerül lakat. „2006-ban jöttem először Romániába, kíváncsi voltam, milyen egy kelet-európai ország. Szebenben és Bukarestben voltam. 2009-ben visszatértem Kolozsvárra, otthon éreztem magam, és arra gondoltam, itt tudnék élni” – idézte fel a kezdeteket a Mediafax hírügynökségnek Oliver Rydell. Végül 2013-ban telepedett le a kincses városban, és egy, szintén kanadai barátjával közösen, 2014 nyarán vendéglőt nyitott a belvárosban. A helynek nyolc alkalmazottja van, és mostanig kisvállalkozásként működött. „Kialakult a vendégkörünk, azt hittük, jó az irány, ám sajnos a kormány által tavaly bevezetett adóügyi módosítások nagy bajba sodortak. 2018. január elsejétől pedig újabb változások jöttek, sokkal brutálisabbak, amelyek megakadályoznak abban, hogy folytassuk tevékenységünket, így a bezárás mellett döntöttünk” – panaszolta Rydell. Felrótta egyebek mellett azt a tavalyi módosítást, amely szerint a vendéglátó-ipari egységeket a felületük alapján adózzák meg, nem forgalmuk vagy jövedelmük szerint, illetve a részmunkaidős alkalmazottakra idéntől kivetett plusz terhet is. „Nem lehet a végtelenségig elviselni e pluszadókat, amelyek romba döntik a vállalkozásodat. Csak ebben a hónapban 7000 lej értékben kell többletadót fizetnünk, ami rengeteg egy olyan kis vállalkozásnak, mint a miénk, szinte ugyanannyi, mint a bérleti díj. A jelenlegi környezet egyáltalán nem kedvező, nem barátságos a kisvállalkozásokkal. Kiszámíthatóság hiányát tapasztaltuk az adóügyek terén, minden évben jött valami új a kormánytól. Nagyon nehéz. Kidolgoz az ember egy üzleti tervet, és nem tudja, mi vár rá. Stresszelő. Nehéz tiszteletben tartani. Csalódott vagyok e kormányzati intézkedések miatt” – összegzett a kanadai vállalkozó. Megjegyezte, például Kanadában egy kisvállalkozónak nem is kell adót fizetnie, ha cége nem jövedelmező. „Egy kisvállalkozás olyan, mint az elültetett mag, ápolni kell, hogy növekedjen. Ám itt másként járnak el, így az eredmény a cég csődje, és ez nem a befektető hibája” – fogalmazta meg Oliver Rydell.

2017. december 30., szombat

BÚÉK 2018 !

Boldog Új Évet Kívánok!
An Nou fericit! 
Neue Jahr!
Happy New Year! 
Yeni Yılınız Kutlu Olsun! 
Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku! 
С Новым Годом!

2016. december 24., szombat

Minden kedves olvasónknak Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk!


2015. december 28., hétfő

Egy napra ismét Ikarusok húztak végig a Nyevszkij Proszpekten

2015.  MTI
Nosztalgia Ikarus-utazásokon vehettek részt egy napra a szentpéterváriak, nem is kis pénzért. Egy orosz tudósító nem mindennapi eseményként jellemezte az akciót és annak résztvevőit, a "ragyogó Ikarusokat".
Régi Ikarus buszokat állítottak vasárnap egy napra forgalomba Szentpéterváron.
Az 1994 és 2006 között gyártott Ikarusokra előzetes regisztrációt követően szállhatnak fel a szentpéterváriak és vendégeik. A járművek az orosz nagyváros főutcáján, a Nyevszkij sugárúton közlekedtek egész nap expressz járatokként. A jegyek ára azonban jócskán meghaladja a tízegynéhány évvel ezelőttit. 500 rubelt (mintegy 2700 forint) kell fizetnie annak, aki erre az Ikarus-élményre vágyik.

Fotó: Muck Tibor

Az egyik orosz hírportál cikkének szerzője nem mindennapi eseményként jellemezte az akciót és annak résztvevőit, a "ragyogó Ikarusokat". A cikkíró a kék-fehér színű, 1996-ban kimondottan az orosz piacra gyártott 256.74 számú buszra külön felhívta a figyelmet. 
Az egy teljes napig újra a Nyevszkijen járó járművek visszaidézik a tízegynéhány évvel ezelőtti Szentpétervárt - a korábbi Leningrádot, az utasok pedig megismerkedhetnek a buszok történetével. 
A magyar Ikarus buszok népszerűek voltak a volt Szovjetunióban. Több példányuk még ma is közlekedik az utódállamokban, így Oroszországban is.

Csirketelepen születnek újjá a kiszuperált Ikarusok

2015.  Molnár Csaba
Van egy széthullott Ikarus busza, esetleg egy szolgálatból rég kivont Csepel márkájú katonai mentője? Csak szóljon Tóninak, és fél év múlva csillivilli állapotban kaphatja vissza, amivel aztán nagyot menőzhet a haverok előtt. Polgáron működik egy vállalkozás, amely nemcsak hogy Európában egyedülálló, de lassan az üzleti logikát is megfordítja. Őrültek busz- és teherautó-felújító üzemében jártunk – egy csirketelepen.
Mit keres Budapesttől csaknem 200 kilométerre a BKV 104-es, az Árpád úttól a rákospalotai Kossuth utcáig közlekedő buszjárata? Megfordítva: mit keres egy alföldi csirketelepen 70-80, többé-kevésbé romos Ikarus autóbusz, Robur kisbusz, Csepel tűzoltóautó vagy katonai mentő – és hová tűntek a csirkék? Nem, nem a bevitt szer volt sok, e szürreális leírás egy Európában egyedülálló vállalkozásra illik, ami közelebbről már nem is tűnik olyan bizarrnak.

“Bármerre járok az országban, mindenhol öreg buszokat keresek, felgyorsul a szívverésem, ha meglátok egyet.” Egy második generációs, de már kiugrott Volán-sofőr, Béke Antal megállította az időt Polgáron, sőt nekiállt visszafelé tekerni. Az ország minden szegletéből gyűjti a romos, szétesett, létükben már-már megszűnt Ikarus-, Csepel-, IFA-, Robur-nagyjárműveket, meg persze egy csomó másféle kisebb és nagyobb közlekedési eszközt, tűzoltóautót, katonai mentőt is, nagyjából mindent, ami négy keréken gurul(t). Első gyűjtött járműve egy Robur busz volt. Hogy minek? “Örömnek.” Persze nagyobb az öröm, ha jól néz ki és működik is a veterán busz, így nekiállt felújítani a reménytelen állapotban megszerzett járműveket. A négy éve kezdett buszfelújítás azóta az - amúgy fuvarozással foglalkozó - vállalkozás olyannyira látható bevételi forrása lett, hogy a veteránbusz-őrült tervei szerint hobbiból lassan főcsapássá válik. A ma is zökkenőmentesen futó MAN teherautó, amivel már 38 országba fuvarozott, ugyancsak saját felújítású.
Fotó: Fekete Norbert

A németországi Rostock mellől érkezett az első megrendelés egy romos Ikarus 256-os formájában. A német tulajdonos – aki az interneten találta meg a polgári buszfelújítókat –, Magyarországon, a Nyíregyháza melletti Nagycserkeszen vásárolta a buszt hobbiból, lábon hazavitte, majd Lengyelországban elkezdték felújítani, de “belefulladtak”. “Négy évvel ezelőtt érkezett hozzánk tréleren, banánosládában, azaz darabokban, azzal kellett kezdeni, hogy szétbontjuk, már ami még egyben volt belőle.” Azon a buszon még nem tudtak folyamatosan dolgozni, így elhúzódott a felújítása, de nemrégiben hazavezethette a gazdája a csillivilli buszt.
Fotó: hvg.hu

Bő egy hónappal ezelőtt Ikarus-fesztivált rendeztek Berlinben, Tóniék erre a Légiközlekedési Kulturális Társasággal közösen építettek újjá egy Ikarus-250-t, szintén gyakorlatilag a semmiből. A fesztiválon mindkét Polgáron életre keltett Ikarus részt vett, mindkettő lábon érkezett, na ott erre “térdre vágta magát mindenki”. Elkezdtek jönni a munkák – például Lipcséből egy 256-os mellett egy 55-ös farmotoros felújítását is megrendelték. Jelenleg hat megrendelésük van, közülük három német, a többi hazai magánszemély gyűjtőktől, BKV-s gyűjtőktől futott be, ez két évre le is köti a kapacitásokat. Dolgoznak egy buszon, amely korábban a kaposvári Voláné volt, gyerekeknek épül, játszóbusznak szánják – lesz benne számítógép is –, egy nonprofit kft. rendelte Budapestre.
A másfél hektáros “Volán csirketelepen”, ahogy a bázisőrző kaukázusi farkasölő kutyaházának oldaláról kiderül az objektum neve (itt egyébként bátran le lehetne forgatni az “A magyar nagyjármű-gyártó ipar az ‘50-es évektől” című dokumentumfilmet), 70-80 teherautó, busz, katonai mentő, híradós Csepel és még ki tudja, milyen jármű áll. A gépek 95 százaléka Tónié, a buszok többségéért nem kellett fizetni, csak valahogy el kellett juttatni őket ide. 
A nagyjárművek mellett a két hangárban – amelyek egyike előbb istállóként, később valóban csirketelepként működött – 15-20 korabeli személyautó is parkol. Kispolszki, Wartburg, Ladák, Bogarak, Trabant, Skoda, meg Barkas és Nysa mikrobuszok is vannak közöttük, de sorjázik egy-egy 230 S, 250 S és 280 SEL Mercedes-modell is, az utóbbi V8-as motorral. “Teljesen üzemképesek.” Ezek Tóni másik régi álma, egy gépjárműmúzeum megvalósulására várnak. Építene egy csarnokot, oda tervezi a sok autót, “Magyarországon nincs is ilyen, csak a Közlekedési Múzeum – de hát mi van ott? – pár modell...”
“A busz- és teherautó-felújítást őrültségből kezdtük el csinálni, de mostanra a fuvarozó vállalkozásként indult Classic Truck & Bus Kft. túlélési lehetősége lett belőle”. Az alkalmazottak között – akik sofőrködtek a vállalkozásban – eredeti szakmájuk szerint van pék, asztalos, biztonsági őr, cipész, bolti eladó. A felújító üzletágban tízen dolgoznak, reggel fél 6-kor kezdenek, a munkaidő hivatalosan délután 5-ig tart, de kevesen teszik le ekkor a szerszámot. Részben azért is kezdtek bele a felújítósdiba, hogy ne kelljen kirúgni őket, amikor a fuvarozási megbízások apadni kezdtek. Nincs fluktuáció, “aki itt dolgozik, az itt is marad”. Mindegyikőjüknek van egy kis belövése, Tóni szerint e nélkül nem is menne. “Elszánt csapatom van. Van, hogy hétvégén is melózunk, hat napot simán lehúzunk. Mindenkinek fizetni kell a hitelét, de nem ököráron dolgozunk, óriási munkát végzünk egy-egy buszon, és örülök, ha találkozom a nullával”. (A dolgozók nettó 130-250 ezer forint között keresnek havonta.) A beszállítókkal együtt – kárpitosok dolgoznak be, és használják a regionális Volán szakműhelyeit is – 50-60 embernek is munkát adnak.
Fotó: Fekete Norbert

Tóni von Haus aus hozta a buszos beoltottságot: volános volt a papája, volános volt a testvére. Lakatosnak tanult, 1989-ben végzett, bevonult katonának, majd egy évet a helyi közmű- és mélyépítő-javító vállalat műhelyében húzott le, 1990-től öt éven át buszsofőrködött a leninvárosi (ma Tiszaújváros) Volánnál (Olaszországban is járt, üdülőket vitt). Utána lett fuvarozó vállalkozó, előbb egyéni vállalkozó volt, majd bt.-ben fuvarozott, de az bedőlt egy ki nem fizetett munka miatt, ezután jött a mostani kft., a Classic Truck & Bus Kft. Ez van öt éve. Négy éve jött az első megrendelés Németországból.
Fotó: Fekete Norbert

Régi fényképek alapján dolgoznak, az újjáépítésben talán a legnehezebb az alkatrészek beszerzése. Eredeti darabokhoz csak ritkán jutnak hozzá, szerencsére azért beesik néhány, “kaptunk már festőműhely padlásáról, fészerből ezt-azt, haverok, nyugdíjba ment sofőrök adnak kisebb-nagyobb alkatrészeket, darabokat.” Járnak persze bontókba is, egy csomó mindent meg le lehet gyártani, bár a minta beszerzése nem mindig egyszerű. Kapcsolatban vannak a Volán-társaságokkal is, selejtezéskor nekik szólnak először. A Malév-buszhoz például kilenc másikat használtak fel.
Fotó: Fekete Norbert

“Csontra szétszedjük az egész buszt. Kópé homokkal megtisztítja, Gabi vezetésével, Zoli segítségével felújítjuk a futóművet és a hajtásláncot, minden alkatrészt átnézünk, amit lehet, eredetivel pótolunk. Gabi egyébként a csapat irányítója és egyben a legrégebbi dolgozó. Gabi precizitásának már Németországban is híre van. Imi bácsi a villamos szakember – aki fejből dolgozik, nincs szüksége hálózati rajzra –, ő próbál uralkodni a káoszon. A fényező szakember, Picasso (valójában Jani) Dénes segítségével személykocsi minőségben lakkozza a karosszériát, visszacsiszolja, újra lakkozza, ezt megismétli párszor, tulajdonképpen tükröt csinál belőle. Béla a díszléceket szintén tükörre polírozza. Újrakárpitozzák az üléseket, majd Lacika, aki régen asztalos volt, Laci, aki biztonsági őr volt és Samu építik újjá a buszt Kun Laci vezetésével. A munkában még a szabadidejüket is feláldozzák a sofőrök: Attila, Zsolti, Laci és Sanyi, aki korábban pék volt. Mi már örök életre építjük újjá ezeket a vasakat.” A legfontosabb az üzembiztosság, 2 év garanciát vállalnak a járművekre, de a karosszériára húsz évet.
Fotó: Fekete Norbert

Egészen extrém helyzetekből is “mentettek” már ki régi autóbuszokat, volt, amit erdő szélén kaptárnak használtak, vagy fatárolónak, olyan is volt, amit épületbe beépítettek, úgy kellett kibontani. Egy másikat hétvégi háznak használták, rendesen ki is volt csempézve, járólapozva, ahol egy házban kell – a betont kiverték körülötte, kereket tettek alá, úgy vontatták a csirketelepre. Szegeden a földből ástak ki egy Ikarus 630-ast AMG személypótkocsival, egy másik IK 311-et Ópusztaszerről vontattak “haza”.
Fotó: Fekete Norbert

Egy autóbusz újjáépítésének anyag- és munkadíja 12-20 millió forint. A felújításra egyelőre annyi pénzt tudnak fordítani, amennyi kijön a fuvarozócégből, “toldozott-foldozott, mint az egész életünk”. Munka lenne bőven, de “a magyar megrendelők fizetési moráljával baj van, a németek azonban fizetnek”. “Örülök, ha nullára kijön. De mindent megteszünk a túlélésért, nem sírok, mert van munkám.” Egy tiszaújvárosi, csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó multicégnek áruszállítást végeznek. "dolgozik" egy 31 éves személyszállító Ikarus 256 is, amit Oroszországból hoztak vissza, most a Hortobágyra visz gyerekeket.
Fotó: Fekete Norbert

Igazi ritkaságok is parkolnak a Polgár szélén lévő csirketelepen, például a romos Csepel 710-es tűzoltóautó, amelyik ebben a fajtában a legöregebb, alváza alapján “54-es verda”, a magyar teherautó-gyártás talán legszebb formája, még járóképes, végsebessége úgy 70 kilométer/óra lehetett.

Fotó: hvg.hu

A vállalkozáson lenne mit fejleszteni, épületet bővíteni, szerszámot venni. “Jól jönne támogatás, mert akkor mindig lehetne időben fizetést adni, lehetne bővülni, munkahelyet teremteni, de “nincs hozzá pénz, pedig úgy látom, sok minden másra azért jut”. “Kis forgalmú a cégünk, és amikor napról napra élünk, nem tudunk pályázati önerőt előteremteni”, ezért a pályázati pénzek bevonása is bajos. Hitelt nem akar, egy esetleg felbukkanó befektetővel pedig óvatos lenne, attól függ, mit ajánl, “de meggondolandó a függés, mert akkortól örök rabszolgájává válsz”. Most éppen egy 10 éves, Törökországban készült MAN Safari autóbusz teljes felújítását végzik, amely Franciaországból érkezett. Szeretnének fiatalabb járművekkel is foglalkozni, felújítani, majd visszaadni a forgalomnak, magyarul egy nagyban működő autóbuszszervizt indítani. Erre hajtanak.

Fotó: Fekete Norbert

Az Albert vasútmodell

2015.  Szerző: Molnár Csaba
Egy multis menedzser és egy igazi vasutas tulajdonképpen egy szocialista örökségre alapozva épít gyorsan növekvő vállalkozást, amely a kínaiak nélkül talán sehol nem lenne. A volt KGST-régió a modellvasutak piacán is hányatott sorsúnak bizonyult, sem a tradicionális, sem az "ifjútörök" gyártók nem vesznek tudomást róla még most sem. Az Albert-modell MÁV-os vagonjai pedig tarolnak a gyűjtők között, s hamarosan jönnek a szlovák és a lengyel vasutak is.
Märklin, Piko, Roco – ismerős márkanevek, hiszen gyerekkorunkban sokunknak volt modellvasútja. Azóta viszont ez egy drága hobbi lett. “Amióta 2006-ban újra felfedeztem magamnak a vasútmodelleket, folyamatosan azon agyaltam, hogy oké, veszem a drágábbnál drágább modelleket, de hogyan lehetne olcsóbban hozzájuk jutni?” – mondja a tradicionális és az új márkák közötti surranópályán egyre combosabb piaci részesedést építő Albert-modell Kft. társtulajdonosa és ügyvezetője, Molnár Béla. A némi multis tapasztalattal megspékelt agyalásból aztán kinőni látszik egy, a saját piacán jószerivel az indulása pillanatától monopolhelyzetben lévő, sokmilliós vállalkozás, amely – bár egy hobbiból indult – már jó ideje nem nevezhető szabadidős projektnek.
Molnár Béla - kattintson galériánkért!

Fotó: Fülöp Máté

Béla gyerekkorában gyakorlatilag az NDK-ban gyártott modellek voltak elérhetőek – neki is Piko vasútja volt. A Märklin volt a nyugati, de ilyen csak keveseknek volt, jószerével inkább még a szocializmus előttről a nagyszülők, szülők révén lehetett. Amikor Béla, már multis karrierje idején, újra felfedezte magának a vasútmodelleket, azzal is szembesülnie kellett, hogy még mindig milyen sivár a piac.
"Igazi MÁV-os vagont szeretnénk"
A jelenleg 100 millió forint körülire tehető magyar vasútmodellpiacot már akkor is a nagy európai gyártók uralták – ez azóta is így van –, de számos lyukat hagytak benne. Legfőképpen azért, mert az időközben megerősödött speciális helyi igényekkel szinte semmilyen módon nem foglalkoztak. “Mi kiestünk a kínálatukból, a volt szocialista piacokra csak tessék-lássék csináltak modelleket. Egyre erősebb volt azonban az ‘igazi MÁV-os vagont szeretnék’ jellegű igény, és nemcsak a magyar piacon, hanem a lengyel vagy a szlovák vonatok iránt is, de pont ebben a szegmensben nem volt kínálat". Minden évben várták a nagy cégek katalógusait, hogy talán lesz bennük pár “szocialista” modell is, de leginkább csalódniuk kellett.
Ez olyan piaci résnek bizonyult, ahová benyomulhattak a kisszériás gyártók. Ők azonban horrorisztikus áron értékesítették a kocsikat, mozdonyokat, annyira kínálati piac volt, hogy ha valaki meghirdette, hogy lenne neki 5-10 szockó modellje, azonnal elkelt, és nagyjából annyit kért érte, amennyit akart.

Kattintson galériánkért!

Fotó: Molnár Béla

Ebből jött az ötlet: hogyan lehet többet olcsóbban, hogy ne csak a hardcore gyűjtők – akik inkább nem esznek, de megveszik a modelleket –, hanem bárki elérhető áron hozzájuthasson a valódi pályaudvarokon is nap mint nap látható magyar vonatok modelljeihez.
Bemutatóterem a Balaton-felvidéken és egy komáromi WC-tartályban
A 2010 karácsonya óta a Tapolca melletti Hegyesd-hegy lábánál élő cégvezető 1997-ben végzett a BME-n közlekedésmérnökként, az egyetem után egy tanácsadó cégnél kezdett dolgozni, ahol két évig maradt, aztán egy multihoz menekült, ahol jelenleg is dolgozik. “A festői környezetben fekvő Balaton-felvidéki ház egyik szobája az Albert-modell irodája, de ez inkább bemutatóterem, a falakon hatalmas vitrinekben sorakoznak a modell-vasúti kocsik, több mint 500. Ezeket még a hőskorban egy-egy ember építette vagy barkácsolta össze, összesen 5-10 készült egyik-másikból.
Albert a győri KTMF-n vasút-közlekedésmérnöki diplomát szerzett. Első munkahelye mindjárt a MÁV, ahol váltókezelőként kezdett. Harminc év alatt sok beosztásban dolgozott, jelenleg Komáromban állomásfőnök. Vasútmodellezéssel 12 éves kora óta foglalkozik, először játék, aztán gyűjtés, majd másodállásban kisszériás gyártás. Alberték komáromi második emeleti lakásában talán még a WC-tartályban is vasútmodellek lapulnak.
Albert a szakember, Béla a lelkes amatőr
A modellvadászat során akadt össze mostani cégtársával, az akkor már kisszériás gyártó Lajos Alberttel egy internetes fórumon, ami a vasútmodellezők gyűjtőhelye. Albert vevője lett, sokat beszélgettek, s ezek további agyalásra inspirálták a multis üzleti kultúrán edződött logisztikai menedzsert. Folyamatosan kereste az üzletet, mert a kisszériás gyártó az amúgy is drága szériamodellt megveszi a boltban, átalakítja, hogy magyar vonatkozású legyen, és még drágábban eladja. Szóval “marha sok pénz mozog az egészben”, és mégsem éri meg, mert csak keveset adnak el. Azon járt az agya, hogy ha ekkora piaci igény van, hogy lehetne ezt úgy betölteni, hogy pénzt is lehessen keresni vele.
Albert amúgy igazi vasutas, Komáromban vezető beosztásban dolgozik: állomásfőnök. Béla pedig a lelkes amatőr, aki viszont multinál edződött, ő a menedzser. “Ez nagyon egészséges párosítás, a döntéseket közösen hozzuk, de szakmai ügyekben Albert véleménye a mértékadó, nem is nagyon szólok bele, Albert szakértelmét ismerve nincs is miért.” Az üzleti dolgokban viszont Bélának van több tapasztalata, beszél nyelveket, ő szervezi a cég működését.
Béla elkezdett segíteni Albertnek azzal, hogy felvette a kapcsolatot külföldi gyártókkal, és megpróbált alapanyagot – azaz “nyers” kocsikat – beszerezni nagyobb mennyiségben olcsóbban, illetve csak az ő részükre gyártatni modelleket. A leginkább elterjedt H0-s nyomtávú modellekben utaztak. Rendeltek a belga LS Modells-től, a német Tilligtől, Fleischmanntól, a brit Hornbytól, a spanyol Electrotrenttől. Talán 2008-ban vettek a spanyoloktól több száz kocsit, ezek olyan modellek voltak, amit több vasúttársaság is használt – közöttük a MÁV is –, így érdemes belőle sokat gyártani. Ez a modell rá is illett arra, amit szerettek volna, letárgyalták, a spanyolok legyártották, és Béláék piacra dobták MÁV-modellekként. Több variációt is kipróbáltak, kértek komplett kocsikat, amiket már csak el kellett adni, de felirat nélkülit is, és volt olyan is, hogy alkatrészekre bontva zacskóban jött, és ők “legózták” össze.
Lajos Albert

Fotó: hvg.hu

Szó mi szó, pozitívan jöttek ki a dologból, de az is nyilvánvaló volt, hogy nem ez a helyes út. Ezek a cégek ugyanis azt mondják, hogy “oké, foglalkozunk veletek, de ennyit meg ennyit meg kell rendelni" (200–700-at), ami viszont sok. Egy modellt ugyanis 1–3 év alatt ki kell árulni, mert jön a következő, nekik nem volt annyi pénzük, hogy évekig áruban álljon a pénz, mert közben nem tudnak mozogni. A gyártók által támasztott mennyiségekhez a magyar piac kicsi.

Kattintson galériánkért!

Fotó: Fülöp Máté

Elég hamar világos lett, hogy bár a vállalkozásuk – ami ekkor még Albert egyéni vállalkozását jelentette – termelt némi nyereséget, üzletileg mégis értelmetlen. A technológia ugyanis jelentős megtérülési korlátokat emelt eléjük, a fröccsöntött műanyag alkatrészekből összerakott modellek gyártása bizonyos mennyiség alatt nem téríti meg az iszonyatosan drága szerszám árát. Ha tehát külföldi gyártótól rendelnek, csak olyat tudnak venni, amihez van fröccsöntő szerszáma a gyártónak, az pedig jellemzően olyan modellekhez van, amik az ő vasútjukban vannak, és ha “szerencséd van, mellesleg a MÁV is használja". A MÁV-nak ezzel szemben egy csomó olyan vagonja van, amiket csak ők meg esetleg néhány volt szocialista ország vasútja használ, így ezekhez nincs szerszám. Itt be is zárul a kör, egyértelmű, hogy a tradicionális nyugati gyártóktól való beszerzés csak buktát hozhat.
Jön a fordulópont, keményen tolni kellett a pénzt
Ezzel együtt is évekbe telt, mire a gyártók közötti “bolyongás” nyomán világossá vált a cél: kis példányszámú, de ipari módszerekkel végzett, tehát olcsó, rugalmas, gyors változásokra képes gyártásra van szükség, ami a piaci igényekre gyorsan tud reagálni.
Kattintson galériánkért!

Fotó: Fülöp Máté

Saját szerszám kell tehát, amivel olyat tudnak gyártani, amit senki. Ez a döntés fordulópontot hozott a projekt életében, 2012 végén céget alapítottak, ekkor jött létre az Albert-modell Kft., és innentől az is egyértelmű lett, hogy vége a tinglitanglinak, mostantól tolni kell a cégbe a pénzt. Szerencsére volt is mit, de a saját forrás véges volt, így olyan szerszámgyártást kellett találni, hogy mégse legyen annyira drága. “Úgy nem lesz ez annyira drága, hogy elmész Kínába.” Ezt az egyik tesztelt magyar szerszámgyártó tanácsolta Béláéknak, akik Magyarországon is kerestek gyártót, és világos lett, hogy ezt csak olyan áron lehet itt, sőt, az EU-ban is megcsinálni, ami mellett az ő vállalkozásuk soha nem lesz nyereséges, mert ez a piac nincs akkora, hogy a legyártott darabszám visszahozza a kezdeti beruházásokat.
Kezdődik a kínai kaland, ami aztán mindent megold
De hogy menjünk el Kínába? Béla az interneten keresett, több céget is talált, kapcsolatfelvétel, puhatolózás, árajánlat, miegymás. Több céggel is levelezett, közülük egyről gondolta, hogy érdemes velük foglalkozni. Szerencséje volt: a kiválasztott kínai partner átvilágítása során kiderült, hogy egyből rátaláltak az “emberükre”. Az elhatározás megszületése után 2013 első negyedévében az egész kiválasztási procedúra már gyorsan lezajlott. Rendeltek egy szerszámot: a forgóváz volt a “vizsgamunka”.
Kemény meccseket vívtak a minőségért a kínaiakkal
Régóta tarja magát az az üzleti közhely, miszerint a kínaiak kizárólag hulladékot képesek előállítani, ami akár csak közepesen is igényes nyugati piacon eladhatatlan. Ez vaskos tévedésnek bizonyul, legalábbis ebben az esetben. “Tudnak megfelelő minőségben gyártani, csak éppen folyamatosan fognák a költségeket, mindig keresik a lehetőséget, hogyan lehet olcsóbban megcsinálni, hajlamosak a 'majdnem olyan' termék gyártására. Nem volt könnyű megértetni velük, hogy a 'majdnem olyan' nem jó, csak a 100 százalékot tudjuk eladni, s ha 98 százalékot adnak, akkor nincs tovább üzlet”. Ma már ez nem is kérdés, az új szériákból már nem is kell mintadarab, elég a fotó.
A terv az volt, hogy miután elkészülnek a szerszámok, azokat hazahozzák, és startol a made in Hungary gyártás, de ez sohasem indult be. Amikor a szerszámok elkészültek, akkor ment ki Béla először hozzájuk Kínába, és nyomban elkezdték győzködni, hogy ne “csak” a szerszámot készíttessék velük, hanem gyártsák ott a modellek összes alkatrészét – ekkor már volt pénzügyi tervük az itteni gyártásra –, hogy mennyivel olcsóbb, mint behozatni a szerszámot. Ezt meg is támasztották egy olyan árajánlattal, ami bármilyen, megszorított és kreatív könyveléssel rásegített itthoni gyártáshoz képest is nagyon versenyképes volt. Itthon csak a másfélszeresét tudták volna elérni úgy is, ha a lehető legprosztóbban, számla nélkül, a legrosszabb körülmények között, a lehető legtöbb saját munkával, a lehető legolcsóbban dolgoznak a lehetséges minimumkonfiguráció alatt 30 százalékkal, a kínaiak ráadásul profi munkát végeztek. Innentől nem volt kérdés, hogy így tudnak olyan árakon piacra lépni, amik versenyképesek az Európában sorozatgyártással termelő cégek áraival is.
A tervezett itthoni gyártáshoz legalább négy beszállító kellett volna ennek összes költséghozadékával együtt, plusz a “legózást”, azaz az összeszerelést ők csinálták volna, meg be kellett volna szerezni a fém alkatrészeket, a csomagolóanyagokat külön-külön gyártóktól. Egy szó mint száz: semmi esély a kínai ajánlattal szemben.
Konzervatív tervezés, konzervatív forrásbevonás – persze jól jönne egy befektető
Idén zárul az első teljes “sorozatgyártott” év, várhatóan mintegy 4 ezer lesz a teljes eladott kocsimennyiség. Most csak MÁV-kocsikból áll a szortiment, de terveznek mást is. A nagy cégek által kiaknázatlan piaci szegmensekben maradnának, a környező, volt KGST-országok kocsiparkja érdekli őket. Ez azért is nagyon hatékony, mert abban a gazdasági közösségben egy fajta kocsit több KGST-vasút is használt, de persze más festéssel, így egy kocsifajtából több modellt is ki lehet hozni.
Kattintson galériánkért!

Fotó: Molnár Béla

Az Albert-modell vasúti kocsijait Magyarországon egy budapesti boltban lehet kapni, valamint az interneten lehet megvásárolni. A modellek ára átlagosan 10–12 ezer forint. Erre az évre eredetileg 2 ezer körüli kocsi eladását tervezték, ezen már most bőven túl vannak, az év végre várhatóan 4 ezres lesz a forgalom. Ennyit a konzervatív tervezésről. Az értékesítésben nagyjából fele-fele arányú az export – egyelőre Ausztriába, Lengyelországba és Németországba szállítanak – és a belföldi eladás. Jövőre az ideihez képest 20 százalékos növekedést terveznek, és a következő években sem adnák alább.
“Mi nagyon kis hal vagyunk, a piaci résekbe megyünk, ezért konkurencia nincs. Aki ilyet akar, csak tőlünk tudja megkapni, ha hasonló is jó, akkor van még néhány gyártó. A hardcore gyűjtők azonban nem nagyon elégednek meg a hasonlóval."
Ha a formát nézzük, akkor három termékcsoportból áll a szortiment, ha a konkrét kocsikat, úgy több mint harmincból. Szeptemberben lesz két új alapmodell, így az alváltozatok száma is megugrik. Mozdonyt és személykocsit is gyártanának, de ezekhez nagyot kell lépnie a cégnek. A mozdonynak ugyanis mennie kell, világítania és dudálnia, azaz működnie. Ehhez egyrészt jóval komolyabb szerszámberuházás kell, másrészt, ha működik, el is romolhat, ezért szervizhálózat kell mögé, a garanciát is komolyabban kell venni, ami nagyobb felkészültséget igényel a cég menedzsmentje részéről, és persze sokkal több pénz kellene hozzá.
Kattintson galériánkért!

Fotó: Fülöp Máté

Ezt persze meg lehet(ne) oldani befektető bevonásával, komolynak tekinthető invesztor azonban egyelőre nem találta meg a céget, másrészt Molnár Béla szerint ezzel azért nem árt óvatosan bánni. “Régóta figyelem az európai piacot, az új generáció belga, norvég, olasz vállalkozásai komoly bankhitelekkel indultak, iszonyatos mennyiségű pénzt kellett betenni, de közülük több szomorú történet is volt, alapvetően a kontroll nélküli túlnövekedés miatt. Ha valaki azt mondaná most nekem, itt van 100 millió, csináljátok, hát mit mondjak, leizzadnék kicsit. Örülnék persze, de nem lennénk máról holnapra világcég, mert óvatos és konzervatív üzletpolitikát követünk.” Könnyen elszalad a ló, ezt a projektet évek alatt tervezték, alaposan megvizsgálták, mit lehet, konzervatívan terveztek és gyártottak – és bejött. “Persze így sem utasítanám vissza.”Eddig ketten közösen 15 millió forint körüli pénzt tettek bele, ebben semmi külső forrás nincs, se bankhitel, se pályázati forrás. Hogy mikor jön ez vissza, és mikor lehet lehet megélni a modellcégből, mennyit kell eladni ehhez? Idén várhatóan 30-35 milliós lesz a forgalom, mindkettejüket és családjukat akkor tartja el a projekt, ha 100 milliós bevétel stabilan befolyik a vonatmodellőrültektől.

2015. augusztus 22., szombat

Zöld a brüsszeli lámpa a 70 milliárd forintos Duna-régiós program előtt

2015. augusztus 21. 
Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent. 
Az Európai Bizottság összefoglalója szerint a program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket. Földrajzi kiterjedése megegyezik a stratégia által lefedett területtel, azaz 9 uniós tagállam (Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint 3 Unión kívüli ország (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró) régióit foglalja magában. Moldova és Ukrajna ugyancsak támogatható lesz majd a program alapján, amint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből származó finanszírozás rendeződik.
Corina Creţu, regionális politikáért felelős uniós biztos a Duna transznacionális együttműködési program bizottsági jóváhagyásaként azt hangsúlyozta:
Nagy örömömre szolgál a program elfogadása. A programot annak érdekében dolgoztuk ki, hogy az a tematikus prioritásai és a stratégia irányításának támogatása révén hozzájáruljon az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának sikeres végrehajtásához. A feladata, hogy segítséget nyújtson a Duna régió országainak olyan kézzelfogható és pozitív hatású projektek kidolgozásához, amelyeknek köszönhetően ezen országok továbbra is vonzó helynek számítanak majd, ahol érdemes élni, tanulni, dolgozni, látogatást tenni és beruházni.
A ma elfogadott - négy tematikus prioritásra épülő - program nyomán az első pályázati felhívásokat 2015 őszén teszik közzé. A nyitórendezvényre szeptember 23-24-én kerül sor Budapesten.
A Duna transznacionális program irányító hatóságaként a budapesti Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt jelölték ki. A projektpartnerek tevékenységének legfeljebb 84%-át társfinanszírozzák.

222 millió euró a Duna régión belüli együttműködési és támogatási projektekre
Mindenekelőtt az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában.
A program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket. Földrajzi kiterjedése megegyezik a stratégia által lefedett területtel, azaz 9 uniós tagállam (Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint 3 Unión kívüli ország (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró) régióit foglalja magában. Moldova és Ukrajna ugyancsak támogatható lesz majd a program alapján, amint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből származó finanszírozás rendeződik.
Corina Creţu, regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: "Nagy örömömre szolgál a program elfogadása. A programot annak érdekében dolgoztuk ki, hogy az a tematikus prioritásai és a stratégia irányításának támogatása révén hozzájáruljon az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának sikeres végrehajtásához. A feladata, hogy segítséget nyújtson a Duna régió országainak olyan kézzelfogható és pozitív hatású projektek kidolgozásához, amelyeknek köszönhetően ezen országok továbbra is vonzó helynek számítanak majd, ahol érdemes élni, tanulni, dolgozni, látogatást tenni és beruházni."
Az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót fordít a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára.
Az első pályázati felhívásokat 2015 őszén teszik közzé. A nyitórendezvényre szeptember 23–24-én kerül sor Budapesten.
Háttérinformációk
A Duna transznacionális program négy tematikus prioritásra épül:
Innovatív és társadalmilag felelősségteljes Duna régió: az innováció, a tudástranszfer és a vállalkozói készség előmozdítása
Környezetbarát Duna régió: a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megőrzése és kezelése
Jobban összekapcsolt és energiaügyi szempontból felelősségteljes Duna régió: fenntartható és biztonságos közlekedési rendszerek kifejlesztése, az energiahatékonyság előmozdítása
Megfelelően irányított Duna régió: támogatás az EU Duna-stratégiájának végrehajtásához, valamint a jogi és politikai keret javítása a fő társadalmi kihívások – például a munkaerő-piaci politikák, az oktatási rendszerek, a demográfiai változás stb. – megoldása érdekében
A Duna transznacionális program irányító hatóságaként a budapesti Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt jelölték ki. A projektpartnerek tevékenységének legfeljebb 84%-át társfinanszírozzák.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió erősítése az EU régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén. Az ERFA 2014–2020 között több mint 199 milliárd eurót ruház be az európai régiókban.
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) pénzügyi és technikai segítséget nyújt a csatlakozásra váró országokban végrehajtandó reformok támogatásához. Az IPA-alapok építik az érintett országok kapacitását, így fokozatos, pozitív változásokat érnek el a régióban. A 2014–2020 közötti időszakban az IPA költségvetése mintegy 11,7 milliárd eurót tesz ki.
További információk

2015. augusztus 2., vasárnap

Egy magyar találmány, ami házat épít a szemétből!

http://energiaoldal.hu/egy-magyar-talalmany-ami-hazat-epit-a-szemetbol-video/

2014-06-17 
Akár a tengereken úszó szemétszigetek problémáját is megoldaná egy új magyar találmány, főleg, ha megfelelő befektetőre találna.
Míg szemétben található arany, színesfémek drága ritkaföldfémek már egyre nagyobb érdeklődést váltanak ki, a különböző műanyagokért, háztartási szemétért még nem nagyon tolonganak az újrahasznosítók.

Úszó műanyaghulladék. kép: Jordi Bernabeu Farrús

Pedig a szeméthegyekben ezek is hatalmas értéket képviselnek, ha megfelelően kezeljük őket.
Szilvássy Mihály találmánya egy 2,5 cm vastag, 1 négyzetméteres műanyag lapot készít a szemétből, mely igen kedvező tulajdonságokkal rendelkezik. A SYLROCK névre keresztelt homogén anyag saválló, lúg- és vízálló, lebomlási ideje pedig 400 év.
Felhasználási területe igen széles. Ürgeálló árvízvédelmi töltések vagy ideiglenes házak is épülhetnek belőle. Nagyon jó mechanikai tulajdonságokkal rendelkezik, fúrható, forgácsolható, szögelhető és a fánál sokkal nagyobb mechanikai szilárdságú.
kép: Dying Regime
Az elkészült és működő prototípus már akár ipari felhasználásra is alkalmas. A futószalagon a gépbe kerülő szemét egyébként hulladéklerakókban, esetleg szemétégetőkben kötne ki, ráadásul ez a ma Európában a legnagyobb mennyiségben keletkező, feldolgozásra nem kerülő hulladék, pontosabban alapanyag.
A gép nem csak a háztartási hulladékban található műanyagot hasznosítja újra, hanem olyan műanyaghulladékot ami gyári maradék is lehet, szintén óriási tételben. Például ilyen a mezőgazdasági fólia. Ez utóbbi akár felhasználás után, földdel szennyezetten is feldolgozásra kerülhet.
A gép úgy lett megalkotva, hogy nem a szemetet kell hozzá fuvarozni, hanem gyakorlatilag “házhoz megy”. A műanyag a gépben hol felmelegszik, hol lehűl és ettől a szerkezete teljesen megváltozik.
A feldolgozóból kikerülő forró, sötét, ekkor még lágy anyag 600 tonnás préseléssel nyeri el végleges formáját. A folyamat alatt a háztartási hulladék bedrazsírozódik, molekuláris szinten kenődik be műanyaggal és nedvességtartalmát is elveszíti.
Így lesz akár a “kakis pelenkából” is szagtalan építőanyag. A feldolgozás során a műanyag nem ég el, ezért az így bezárt műanyag később újra feldolgozható és akár üzemanyag is készíthető belőle.
Egy-egy ilyen lap elkészítéséhez 340 kilogramm szemétre van szükség, de az alapanyag szinte végtelen! Ma az Európai Unióban egymillió kilotonna műanyaghulladék várja, hogy újrahasznosulhasson.
Néhány további ötlet, a szinte végtelen lehetőség közül, amire még felhasználható az így előállított anyag: köztéri virágtartók, faültetésre alkalmas ládák, árvízbiztos aknás emésztő, vízóraakna, vandálbiztos utcai bútorok.

energiaoldal.hu
Bővebb információ:
Szilvássy Mihály
feltaláló
+36 

2015. május 4., hétfő

Új vezetőség új stilus!

http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2015/04/uj-vezetoseg-uj-stilus.html

Erről az új stílusról kérdeztük Keizer Róbert urat a Kolozs megyei MPP elnökét:

- Tisztelt elnök úr a megyei Választmány tevékenységét mennyire fogja változtatni az új kolozsvári Elnökség? 
- A kolozsvári MPP elnökség szinte mindegyik tagja kicserélődött. Viszont az új vezetésben sok olyan tag van, akik régen is komoly tevékenységet folytatott, amiért csak  stílusváltást fogunk érezni, a munka tömege semmiképpen sem változik!
- A Gazdasági és Vidékfejlesztési Szakosztályból sokan kerültek a vezetőségbe, miért volt erre szükség?
- Mint már ismert, hogy a gazdasági téren kell az erdélyieket - főleg a fiatalokat - megerősíteni, Ezt pedig csak akkor tudja a politikum megtenni ha az új munkahelyeket megteremtő befektetőknél lobbizna. Az új kolozsvári elnökségbe került tagjaink közül szinte mindegyik bizonyított s ezért megérdemelten lettek beválasztva az új csapatba. Az csak egybeesés, hogy ezek közül többen is a GVSzben is tevékenykedtek- tevékenykednek!
- A megyei Választmányba is lesznek változások?
- Erről még korai beszélni, de akik normán felül nem teljesítettek, azoknak nincs is nagy reménységük, hogy továbbra is az Elnökségben csak diszelegnek. Ha az eltervezett munka és a megvalósított dolgok "találkoznak" akkor elmondhatja magáról az elnökségi tagok, hogy megérdemlik, hogy újraválasszák!
- A szóbeszéd mondja, hogy újabb tisztségviselőtől váltak volna meg, megtudja erősíteni?
- Igen, a széki tanácsból az egyik polgári tanácsos - a külföldre való távozása miatt - beadta a felmondását! Igy a helyi polgári vezetéssel közös elhatározás alapján - a választási lista következő tagját - a Dániel úrat neveztük ki  új tanácstagnak. Ennyi!
- Milyen tervekről tudna most szólni?
- Már köztudott, hogy mi nem szoktunk előre beszélni, azokról a dolgokról, amiket elterveztünk, hanem csak a megvalósításokról adunk számot! De hogy ne utasítsam el teljességében a kérdését, elmondhatom azt, hogy Kolozs megyében az MPP-nek a tanácsosok mellett van egy alpolgármestere, akinek a tevékenysége sokrétűen tükrözi, hogy sikeresen fejlesztettük a bázisainkat. Ugyanitt emliteném meg a civil szervezetekkel kialakított kapcsolatokat is! A hajdani megyei elnökünk a Csép Sándor által elindított ÁLDÁS NÉPESSÉG Egyesület, a Méltó Élet Egyesület, valamint a gazda egyesületeket említeném meg, akik partneri kapcsolatokat alakitottak ki a helyi és a megyei szinten is. 
- Köszönöm a beszélgetést!
- Köszönöm a lehetőséget!
lejegyezte: Zöld Sára  

Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe

2015.05.01. 
Forrás: www.piacesprofit.hu

Székelyföldet is be kell kapcsolni a gazdasági vérkeringésbe, erre Magyarországnak is szüksége van – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az első Székely fesztivál megnyitóján, pénteken, Budapesten.
A tárcavezető azt mondta, azért vállalta a rendezvény fővédnökségét, mert hiszi, hogy nemcsak a kultúra, a művészet vagy az oktatás kapcsolja össze a magyarokat, hanem nagyon fontos gazdasági csatornák is. A jelen lévő székely vállalkozók innen 600 kilométerre állítanak elő értékeket, és Magyarországnak szüksége van arra, hogy itt megjelenhessenek, és találjanak olyan kapcsolódási pontokat, amelyekkel ők is és az itteniek is erősödnek.
Varga Mihály hangsúlyozta: az a céljuk, hogy a Székelyföld bemutatkozhasson a fővárosnak, és azok a budapestiek, akik még nem jártak Székelyföldön, rácsodálkozhassanak arra, hogy ott milyen kincsek vannak, nemcsak gasztronómiai, hanem például kulturális vagy művészeti értelemben is. Szükség van tehát arra, hogy a „népi diplomácia szálai időről időre újraépüljenek" – mondta. Kiemelte: „a kormány 2010 óta feladatának, hivatásának, küldetésének tekinti", hogy ezek a szálak minél több csatornán keresztül újraépüljenek.
Ezért tették lehetővé, hogy a határon túli magyarok is felvehessék a magyar állampolgárságot. Varga Mihály felhívta arra a figyelmet, hogy az elmúlt években több mint 750 ezer határon túli magyar kezdeményezte a magyar állampolgárság felvételét. Szavai szerint jóvátették azt a „szégyenteljes kudarcot", amelyet 2004. december 5. – a kettős állampolgárságról tartott népszavazás – jelentett. Megvan tehát a lehetőség – mondta -, hogy a határon túli magyarok ne csak szellemi-lelki közösségként kapcsolódhassanak az anyaországhoz, hanem közjogilag is.
Ez nemcsak majális, hanem egyfajta „összekapaszkodás", amikor a Székelyföld megmutathatja magát – hangsúlyozta a miniszter.
Szükség van arra, hogy Magyarország a magyar közösségeken keresztül jelen legyen a határon túli településeken, tehát Magyarországnak ott kell lennie a Felvidéken, ott kell lennie különösen Kárpátalján a jelenlegi nehéz helyzetben, ott kell lennie a Vajdaságban, a Muraközben, és persze Erdélyben, ezen belül Székelyföldön. Valamint szükség van arra is, hogy ezek a közösségek meg tudjanak jelenni Magyarországon – tette hozzá.
A megnyitó beszéd előtt a miniszter Székelyföldről érkezett vendégeivel közösen hargitai vörösfenyő-csemetét ültetett a fesztiválnak otthont adó Millenáris Parkban.
A háromnapos fesztiválon kulturális programok, köztük táncház, bál és bábszínház, valamint gasztronómiai bemutatók és vásár is várja az érdeklődőket.
A gasztrokulturális majálison száz kiállító mintegy ezer terméke lesz jelen. Első nap Hargita megye, második nap Kovászna, harmadik nap Maros megye és olyan magyarországi szervezetek mutatkoznak be, amelyek ápolják a székelyföldi hagyományokat. 
MTI

2015. március 9., hétfő

Európában léteznek NUTS -2 kategóriás etnikai - autonom - régiók

http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/10/europaban-leteznek-nuts-2-kategorias.html

Nemrég körbekérdeztük a szakembereket és arra a következtetésre jutottunk, hogy a mostani kormánynak már nem kell feltalálnia a "spanyol viaszt", mert létezik etnikai alapú NUTS régió! 

- Tisztelt Horváth úr, nemrég megígérte volt, hogy elmondja milyen lehetőségek lennének a három székely megyét egybefogó NUTS 2-es régió kialakitására. Most újra megkérdezzük miként látja Ön? 
- Látható, hogy többségi vezetők - de sajnos a mieink közül is többen - nem látják vagy csak nem akarják észrevenni, hogy a süketek beszélgetését inditották el, vagy folytatják és nem az eszükkel, hanem csak a szivükkel akarják, meggyőzni a másik oldalon űlőket. Olvastam, hogy közzétették a dr. Szabó Pál ELTE tanárának egy dokumentum értékű dolgozatát. Ebben található az a sok adu, amely bizonyítja, hogy azok, akik továbbra is elleneznék az autonom vagy etnikailag kialakitott NUTS régiót alaposan tévednek! Annak ellenére. hogy nem új keletű a cikk (2003) dr. Szabó bemutatja, hogyan és főleg milyen érvek alapján alakult ki a NUTS-norma. Azt is leirja, hogy már rég léteznek etnikai alapon kialakult NUTS régiók is! Pld. Olaszországban egy NUTS 2 egységként megjelenő Trentino-Alto Adige régió, etnikai alapon, két külön egységre oszlik éspedig a Provinzia autonoma Bolzano illetve a. Trento néven lett újrajegyezve a brüsszeli irodában.Itt figyelembe vették a Fenet szakdolgozatát is Ezt veszi górcső alá a Adevar egyik cikke, de nem pozitív a hozzáállása. Viszont jómagam is erre a formára gondoltam, amikor is megfogalmazódott bennem a NUTS-2-es Székelyföldi Régiókialakitása. Ennek a gazdasági vetületét ki lehet alakitani, úgy a nemzetiek Mikó Imre Terve, mint a polgáriak Bethlen Stratégiája alapján. Az már más tál tészta, hogy akarjuk-e a közös gondolkodást-
- Igen, de abban a cikkben szó van arról is hogy a NUTS 1-3 szinteket a LAU-val bővítették ki majd elhagyni kényszerültek mert a 2003-as formában már nem igen lehet minden országban felfedezni vagy tévednénk?
-  De az emlitett két autonom régió nem lett leminősitve és továbbra is NUTS-2-sek maradtak. Másképpen a LAU a "local administrative unit"-nak a röviditése, de nem ezért került le a porondról, hanem a fejlesztéspolitika és annak stratégiai megoldása került előtérbe, ahol a SWOT analizishez szükséges statisztikai adatok besorolása lett fontos, mert azokat a területeket kell fejleszteni, amelyekben a 3 éve GDP-átlag kissebb mint az EU-s átlag 75 %-a. 
- Ön a múltkor a NUTS-2-ben látott megvalósitási lehetőséget, még most is így látja?
- Amint a dr. Szabó cikkéből is kiderül a kötelező EU-s normák közzé tartozó NUTS beosztás szerint egy NUTS-2-ben csak minimálisan 800.000 lakossági számra van szükség és a három megye ezen a téren igencsak eleget tesz ennek a kitételnek. Ugyanakkor csak a Maros megye GDP-átlaga magasabb a másik kettő gyengébb, de lényegesen kevesebb az EU-s GDP-átlag 75%-nál, azaz fejlesztésre alkalmas. Ezzel szembe a moldvai vagy az olténiai megyéknek sok esetben nincs olyan szakember gárdája akik az EU-s alapokra sikeresen pályáznának, azaz lemaradnának s ezt nem akarja a kormány beismerni.
- A NUTS-4-es széki vagy járási felosztás erőltetése mennyire alkalmas a mostani felállásban?
- Nem arról van szó hogy erőltessük vagy sem, hanem csak arról lenne szó. hogy a pozitiv példa mindig hathatósabb. Igy a NUTS-2 járhatóbb út, mint a NUTS-4 mert csak a NUTS1-3 kötelező kategóriaszintek!  Azon kivül pedig a NUTS jegyzék kialakításakor - valamint az átalakításakor is - fontos szempont volt, hogy a NUTS egy többszintű, „hierarchikus” osztályozás legyen: három regionális (NUTS1-3), illetve két lokális szint (NUTS4-5) legyen. Ha az autómia mellett tesszük le a voksunkat, akkor azt mindenképpen  NUTS-2-es régiószintűre kell megalkotni, mert a lokális szint nem igen lehet életképes. Azt is figyelembe kell venni, hogy már az első beosztás után az EU 15 tagállama közül csak hatban fogadták el a NUTS-4-et. Azaz ha egy országvezetés nem akarja nem lehet őket erre kötelezni!!!
- De Ön szerint a hazai szinten is elfogadható lehetne az alsó "lokális" szint?
- Amint a különböző fórumokon is elhangzott a hazai vezetések nem igen értették mit és miért kell tiltani. A többi EU-s vezetés sem igen értette, hogy a francia kormány miért kötötte magát abban, hogy a régiók(a NUTS-2) határvonalai miért legyenek a megyehatárokkal(NUTS-3) azonosak. Pedig egyszerű a kérdés: ebben az esetben a NUTS-2 kialakitásával nem kell a már kialakult adminisztrativ beosztás felboritani. Nem kell az Alkotmányt sem megváltoztatni és még kormányhatározat sem kell kieszközölni, mert a NUTS-2-es régiók az érintett megyében lakókat képviselő megyevezetők megegyezése alapján is létrehozható(a megyében lakók megkérdezése után). Az sem szabad elfelejteni, hogy már a megnevezésben is ott van hogy azt csak statisztikai kérdésként kezelendő. Összeállnak vagy szétvállhatnak a megyei vezetések a gazdasági és a stratégiai megoldások alapján és ha a lakossági megbízást népszavazás alapján megkapják!
Ilyenformán a lokális szint az EU-ban nem olyan lényeges, ha a kötelező NUTS-1-3 régiószintek már kialakultak, mert a helyi szinten felmerülő kérdések körét, a helyi vezetések is meg tudják oldani. 
- Köszönöm a beszélgetést
- Én köszönöm a lehetőséget